Beregszásztól délnyugatra, tíz kilométerre a járási központtól, egy 2023 lelkes község, Beregdéda húzódik meg csendesen a magyar– ukrán határ mentén.
Egy kis történelmi visszatekintés
– A Déda helynév személynévi eredetű, s 1356-ból maradt fenn az első oklevél, melyben szó esik a településről – mutatja be a helység múltját Juhász Katalin, a helyi KMKSZ-alapszervezet elnöke. – Valószínű azonban, hogy 1356 előtt is létezett a község, a falu melletti mocsár szigetén álló ún. tóvárról ugyanis már 1274-ben említést tesznek a középkori okiratok. Az erősség hosszú évszázadokig létezett, a Rákóczi-szabadságharc idején kuruc helyőrség lakta, s még a település 1785-ből származó régi pecsétjén látható községi címer is három lőréssel ellátott várfalat ábrázol, később viszont az erődítmény az enyészeté lett. A két világháború között végzett ásatások azután feltárták a három várárokból álló sáncrendszer, valamint egy töltés maradványait, s ma is láthatóak az erősség kapujához vezető keskeny, pallószerű híd tölgyfacölöpjei.
Beregdéda az 1300-as években királyi birtok volt, a XV. században pedig a munkácsi várhoz tartozó földek közé sorolták. 1474-ben Szilágyi Erzsébet, a törökverő Hunyadi János özvegye, Mátyás király édesanyja lett a falu földesura, majd később a Létay családra szállt át a birtok, melynek híres borospincéje volt a Dédai-hegyen. 1556-ban a lakosság református hitre tért, ám ugyanebben az esztendőben nagy csapás is szakadt a falura, az itt átvonuló krími tatárok tizenöt házhelyet elpusztítottak. Később a Perényieké lett a falu, s Perényi Zsigmond báró 1830-ban timsógyárat alapított a községben, melyet az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc bukása után a császári kincstár elkobozott a fej- és jószágvesztésre ítélt reformer politikustól. Az üzemet ezt követően a Pogány család vásárolta meg, a XX. században azután a gyár megszűnt létezni.
Az első világháborúban harminc helybeli lakos esett el, emlékművüket 1923-ban, az akkori falusi bíró, Szabó Sándor kezdeményezésére, közadakozásból emelték, melyen az elesettek névsora mellett egy feliratos márványtábla is helyet kapott, ezt viszont az 1970-es évek elején eltávolíttatta az akkori tanácselnök, s csak 1995-ben állította azt helyre a KMKSZ helybeli alapszervezete. De már nagyon előreszaladtunk... A második világháborúban 21 beregdédai polgár adta életét a hazáért, negyvenhárom áldozatot követelt viszont az 1944 őszén Kárpátalja egészével együtt erre a községre is rászakadó sztálini terror. 1954-ben azután a településhez hozzácsatolták a vele teljesen egybeépült szomszédos Mezőhomokot, melyet a XVII. században még betelepült ruszin jobbágyok laktak, akik leszármazottai azonban idővel teljesen elmagyarosodtak. 1962-ben homokbányát nyitottak Beregdéda területén, ám 1989-ben lakossági tiltakozás eredményeként megszüntették a kitermelést (a lakosok arra panaszkodtak, hogy eltűnt a kutakból a víz, a település egy része pedig süllyedni kezdett). Ma a Bumeráng üdülőövezet található az egykori bányató partján.
A KMKSZ-alapszervezet életéből
A KMKSZ-alapszervezet huszonegy évvel ezelőtt, 1989-ben, a hőskorban alakult meg. Tavaly 650 tagunk volt, ám az idei év folyamán eddig további 30 fővel bővült a létszámunk. 1991-ben a református és a görög katolikus temető között felállítottuk a második világháború és a sztálini lágerek áldozatainak a közös emlékművét, négy év múltán pedig helyreállítottuk a faluközpontban található első világháborús emlékművet. 2002-ben a KMKSZ megyei szervezete támogatása révén megnyitottuk a teleházat, mely ingyenes internethozzáférést biztosít az érdeklődők számára. Sikerült jól megszerveznünk a választási kampányokat, 2002 óta mindig a KMKSZ által támogatott jelöltek nyerték meg a választásokat. Megünnepeljük március 15-ét, mely alkalomból rajzversenyt hirdetünk a gyermekek számára, s csoportosan veszünk részt a KMKSZ megyei és középszintű szervezetének a rendezvényein.
A megélhetés alapja – a gazdálkodás
– A munkaképes lakosság egyharmada a különböző beregszászi üzemekben, a rádiógyárban, a kábelgyárban és a varrodában talál munkát és megélhetést, a többiek pedig gazdálkodnak – tájékoztat Egressy István polgármester. – A kolhozi földek felosztásakor 1,71 hektárt kaptak a mezőgazdasági nagyüzem volt tagjai, s emellett 22 farmergazdaság is működik a községben, a többségük tíz hektárt foglal el, de akad százhektáros birtok is. Nagy gazdaságot tart fenn például Iván Gyula, Baraté Pál, Jurcsenko Vlagyimir. A farmerek nagyobbrészt szemeseket, de emellett krumplit, gyümölcsöket (szőlőt, barackot) és zöldségféléket (paradicsomot, uborkát) is termesztenek eladásra, s akad, aki kisebb részt marha-, nagyobbrészt disznóhúst értékesít. A tehénállomány az utóbbi három év során több mint a felére csökkent, 2007-hez képest, amikor még 400 szarvasmarhajószágot tartottak a gazdák, ma már csak 189-et hajtanak ki reggelenként a legelőre, a gazdák pedig személygépkocsival vagy biciklin szállítják be a tejfeleslegüket a beregszászi piacra.
Kifizetődőbb a csemegeszőlő, mint a borszőlő
Beregdédában szép hagyományai vannak a szőlészetnek és a borászatnak is.
–Tizenhárom árnyi szőlőültetvényem van a Dédai-hegyen – fejti ki egy nevének közzétételét nem kívánó helybeli gazda. – Nagyapámtól, illetve édesapámtól lestem el a szőlészkedés, borászkodás fortélyait, emellett szakkönyvekből, újságcikkekből bővítem az ismereteimet, s többfajta szőlőt, Zengőt, Zenitet, mifelénk Gyöngynek nevezett Saszlát, Rajnai Rizlinget, Muscat Ottonelt, illetve Irsai Olivért, elsősorban fehér fajtákat termesztek. Amikor megszereztem a parcellámat, annak az egyik részén Zengő és Zenit termett, amit még a helybeli kolhoz ültetett el, a másik részén viszont csak vadszőlő nőtt, azt a területet én ültettem be a fent említett fajtákkal, az oltványokat pedig a Nagyszőlősi Szovhoztól vásároltam meg. A szükséges növényvédő szereket hosszú ideig Magyarországon, illetve a beregszászi piacon szereztem be, két éve viszont már többféle permetezőszert lehet venni a beregszászi gazdaboltban. Megjegyezném, több a munkám az ültetvénnyel, mint amennyi hasznot hajt, bort nem is tudok eladni, csak szőlőt, amit a személygépkocsimon fuvarozok be a beregszászi piacra.
Emellett 14 hektár szántófölddel is rendelkezem, búzát, tengerit, krumplit termesztek. A szemeseket a jószággal étetem fel, illetve a beregszászi malomban megőröltetjük a búza egy részét és házi kenyeret sütünk a lisztből. Disznókat tartunk, de csak saját részre, ilyen kicsi felvásárlási árak mellett nem éri meg eladni az állatokat. Évente levágunk két-három hízót, és magunk fogyasztjuk el a húsukat. Nagy a család... Nagyobbrészt önellátó gazdálkodást folytatunk, egyik napról a másikra élünk, és nem tudjuk, mit hoz a holnap. A szőlő mellett csak krumplit viszünk a beregszászi piacra, ebből csinálunk egy kis pénzt, de az idén a sok májusi eső miatt hosszú ideig vízben állt a krumpli, mind lesárgult, s a szemesekben is nagy kár esett a víz miatt, gyenge aratásunk lett.
A házi kenyér titka
Kőszegi Sándorékhoz éppen kenyérsütéskor toppanok be.
– Jómagam szakácskönyvből tanultam meg a házi kenyér sütését, a feleségem pedig az édesanyjától, Jurisinec Annától sajátította el a mesterség fogásait – fogad a házigazda. – Kezdetben villanysütőben sütöttünk, majd megépítettem az első kemencénket, piros téglából de az nem jól sikerült, úgyhogy építettem egy másikat, samottéglából.
– Hetente egyszer sütünk – veszi át a szót Kőszegi Judit, a feleség. – Előző este lisztből és élesztőből elkészítjük a kovászt, másnap pedig kora hajnalban, két-három órakor felkelünk, hogy a kenyérsütés mellett jusson idő a többi munkánkra is. A kovászhoz hozzáadjuk a lisztet, egy leendő kétkilogrammos kenyér előállításához másfél kilót, továbbá jó csipetnyi sót, 3-4 deka élesztőt, esetenként pedig 2-3 deka krumplit is. Ezután félóráig, 45 percig dagasztjuk a kenyértésztát a teknőben, majd egy óráig hagyjuk, hogy keljen. Ezt követően szakajtókosarakba rakjuk a kiszaggatott, kigyúrt kenyértésztát, de előbb persze kendőt teszünk a kosarakba, melyekre egy kis lisztet szórunk, hogy ne ragadjon hozzá a tészta a kosarak falához, fenekéhez. Itt további egy óra hosszáig kel a tészta, majd a kosarakból kiborítjuk azt a sütőlapátra, betoljuk a kemencébe, ahol egy óráig sül, s már készen is van a finom házi kenyér, mely egy hétig is eláll. Jobban szeretjük, mint a bolti kenyeret, mert tömörebb, laktatóbb, nincs úgy felfújva, mint az utóbbi. Csak sok szeretetet, türelmes munkát kell beleadni, s szükség van az akaratra, a kitartásra, hogy akkor is csináljuk, ha az ember már fáradt. És hogy mi a jó házi kenyér titka? A megfelelő minőség elérése több tényezőtől függ, melyek közül megemlíthetem a jó lisztet és a jó kidagasztást.
Amúgy három hektár földön gazdálkodunk, szemeseket, krumplit termesztünk. Van öt felnőtt és ugyanennyi kiskecskénk, egy anyakocánk, több malacunk (legutóbb tizenegy született, ebből kettőt eladtunk a beregszászi piacon, de nem volt jó áruk, csak 350 hrivnyát fizettek darabjáért), két lovunk, valamint egy csikónk. A csődörrel meg a kancával szántjuk fel a parcellánkat, végezzük el a boronálást és hordjuk be a terményt a mezőről. Lófogatú vetőgépünk viszont nincs, mindent kézzel vetünk el, a gabonát kombájnnal arattatjuk le, a tengerit kézzel törjük le, a krumplit pedig az ekével vájjuk, fordítjuk ki a földből. Egyébként a korábbi években is adtunk el malacokat, amikor még jobb áruk volt, ebből vásároltuk a két felnőtt lovunkat, a szekerünket, az ekét és a boronát. A malacok mellett pedig kiskacsákat is adunk el.
Egészségügyi ellátás helyben
Végezetül pedig ismerkedjünk meg a község orvosi rendelőjével, ahol a beteglapon lévő orvos távollétében Homoki Szilvia nővér fogad.
– Ami a faluban előforduló betegségeket illeti, télen főleg a meghűlések dominálnak, influenzajárvány is volt az idén, míg nyáron gyakoriak a rovar-, illetve a kullancscsípések, az utóbb említett vérszívókat sokszor mi távolítjuk el az áldozatok bőréből, emellett pedig sok magas vérnyomásos beteg fordul hozzánk, nagyon ritka viszont a tüdőgyulladás és a bronchitis – közli beszélgetőtársam. – Van egy orvosunk, egy felcserünk, egy szülésznőnk, egy fogorvosunk, aki hetente háromszor jön ki a faluba, valamint egy ápolónő, jómagam. Gyógyszerekkel jól el vagyunk látva, amellett pedig van egy fizikoterápiás szobánk is, mely rendelkezik a szükséges berendezésekkel.