Január
Január másodikát követően megkezdődött Kárpátalján a státusirodák működése.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség felháborodással vette tudomásul, hogy a Központi Választási Bizottság döntésének értelmében, a választópolgárok egyértelmű akarata ellenére, nyolc magyar községet választottak le 72. számú, magyar parlamenti választókörzetről. A KMKSZ kijelentette, hogy az érintett községek magyarságának érdekeit a történtek ellenére a jövőben is képviselni fogja.
Február
A választmány megelégedéssel nyugtázta, hogy a kedvezménytörvény végrehajtása rendben zajlik, s Kárpátalján eddig több mint tizenötezren nyújtották be igényüket a Magyar Igazolvány iránt. A KMKSZ továbbra is aktívan közreműködik abban, hogy valamennyi igénylő megkaphassa a kedvezményekre jogosító dokumentumot.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség figyelemmel kísérte a 2002-s választások előkészületeit és aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy egyes politikai erők minden etikai normát félretéve úgy próbálják politikai versenytársaikat ellehetetleníteni, hogy azonos nevű jelölteket indítanak a parlamenti választásokon. Az ilyen választási fogások célja a szavazók félrevezetése.
Nagyszőlősön megtörtént a KMKSZ képviselőjelöltjeinek nevesítése a megyei tanácsi választások kapcsán. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy a 2002. évi választások alkalmával az illetékesek nem tervezik magyar nyelvű szavazólapok nyomtatását. A magyar nyelvű szavazólapokon történő szavazás Ukrajna magyar nyelvű polgárainak alkotmányos joga, amely egyértelműen rögzítve van a Nyelvtörvény 16. cikkelyében.
Kovács Miklós parlamenti képviselő, a KMKSZ elnöke levélben fordult Ukrajna belügyminiszteréhez a beregszászi járási útlevelek és kishatárátlépők kiadásának aránytalanul hosszú átfutási ideje miatt.
Kontra Ferenc, a Magyar Köztársaság Rendkívüli és Meghatalmazott Nagykövete Ukrajnában meghívására a KMKSZ Elnöksége Kovács Miklós vezetésével rész vett a Mádl Ferenc úr, a Magyar Köztársaság elnöke tiszteletére, a beregszászi Fehér Kő étteremben adott fogadáson.
A KMKSZ küldöttsége Pokorni Zoltán elnök meghívására rész vett a FIDESZ-Magyar Polgári Párt XIV. Kongresszusán.
Március
Nemzeti ünnepünkön, március 15-én Ungváron a Petőfi–szobornál méltatta a Szövetség az 1848-1849-es szabadságharc és forradalom 154. évfordulóját.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség levélben fordult Ukrajna környezetvédelmi miniszteréhez, a nagymuzsalyi aranybánya által súlyosan megsértett környezetvédelmi szabályok ügyében.
A KMKSZ elnöksége levélben fordult a megyei útlevélosztály főnökéhez a többszörös, egyszerűsített kishatárátlépők kérdésében.
A KMKSZ elnökségének nyilatkozata a választási kampánnyal kapcsolatban:
A KMKSZ elnöksége aggodalmát fejezi ki a választási kampány eddig nem tapasztalt, hallatlan eldurvulása miatt a 72-es választókörzetben. Fizetett brigádok módszeresen és büntetlenül tépik le, illetve festékkel teszik tönkre a KMKSZ jelöltjeinek és támogatottjainak plakátjait. A KMKSZ nem kíván a választási kampányában alantas módszereket alkalmazni. Felszólítjuk a választókat, fogjunk össze. Felhívja az Országos Választási Bizottságot, és a rendvédelmi szerveket, hogy akadályozzák meg a kampány szabad, demokratikus országhoz méltatlan eldurvulását.
Március 23-án megtartottuk a KMKSZ XIII. Közgyűlését. A közgyűlés újraválasztotta az elnököt és a korábbi vezetőséget.
Március 31. – lezajlottal a választások, mely a KMKSZ részére öt megyei képviselői mandátumot hozott, illetve számottevő képviseletet a helyi önkormányzati testületekben.
Április
A KMKSZ elnöksége és vezetősége jogi eszközökhöz folyamodott a választási eredmények csúnya meghamisításának ügyében és bírósághoz fordult, és a KMKSZ által kivívott választási győzelem visszaszerzéséért. Sajnos eredmény nélkül. A jogi próbálkozásokat a fennálló politikai viszonyok miatt nem kísérte siker, de az erkölcsi elégtétel, a választók és a tagság bizalma továbbra is a mienk maradt.
Május
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöksége tiltakozását fejezte ki az Ukrajna Oktatásügyi Minisztériuma által kiadott, és a kárpátaljai magyar iskolák végzőseit (11, 12 osztály) nagymértékben hátrányosan érintő legújabb rendelkezése ellen. A rendelkezés értelmében a nemzetiségi iskolák végzős hallgatóinak (11, 12 osztály) az eddig ukrán tollbamondás helyett tartalomírást kell írniuk.
A KMKSZ elnöksége levélben fordult Ukrajna külügyminiszteréhez, Anatolij Zlenkóhoz, Oreszt Klimpus leköszönő budapesti ukrán nagykövet, a magyar sajtóban a státustörvénnyel kapcsolatos nyilatkozatának ügyében. Meglátásunk szerint a fent említett nyilatkozat felesleges feszültségeket kelt a státustörvény ukrajnai végrehajtásával kapcsolatban és nem áll összhangban Ukrajna hivatalos álláspontjával a törvény kapcsán. Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke meghívására a KMKSZ elnöke rész vett az újonnan megválasztott Országgyűlés alakuló ülésén, melyre a Magyar Parlament épületében került sor.
Meghívást kapott a KMKSZ Bugár Béla elnöktől, a Magyar Koalíció Pártjának IV. Országos Kongresszusára, melyre Pozsonyban került sor.
Megjelent a KMKSZ választmányának nyilatkozata a kedvezménytörvény ügyében, melyben felhívja a figyelmet arra, hogy rendkívüli módon árt a kárpátaljai magyarságnak és az ukrán-magyar kapcsolatoknak az, hogy néhány politikus, önös érdekből, megpróbál hangulatot kelteni a törvény körül. A KMKSZ továbbra is kiáll a kedvezménytörvénynek a maga teljességében történő végrehajtása mellett, s felhívja a felelős ukrán és magyar politikusokat, hogy a kárpátaljai magyarság megmaradásának érdekében ne akadályozzák, hanem segítsék elő annak alkalmazását.
Megjelent a KMKSZ választmányának nyilatkozata a 2002. ukrajnai parlamenti és helyhatósági választásokkal kapcsolatosan, melyben kinyilvánította: A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség volt az egyetlen ukrajnai magyar szervezet, amely, hagyományaihoz híven, 2002-ben megmérettette magát a parlamenti és a helyhatósági választásokon. A 72-es választókörzetben a Szövetség elnöke elindult a parlamenti mandátumért, a megyei tanácsba a KMKSZ Beregszászban, a Beregszászi és az Ungvári járásokban indított jelölteket. A 72-es körzet magyar többségű településeinek döntő többségében Kovács Miklós nagy fölénnyel győzött /lásd táblázat/. Április1-én azonban, az „utóválasztás"-a választópolgárok akaratának felülbírálása, amelynek főszereplői a szociáldemokrata jelölt iránt elfogult Körzeti illetve Központi Választási Bizottság és a Legfelsőbb Bíróság voltak. Mint ismeretes, mondvacsinált indokok, fabrikált beadványok alapján. A KMKSZ legitimitásához nem férhet kétség, a parlamenti választások végeredménye a 72-es választókörzetben nem felelt meg a választók akaratának. A KMKSZ választmánya köszönetet mond mindazoknak, akik áldozatos munkájukkal, szavazataikkal hozzájárultak a Szövetség eredményes választási szerepléséhez. A Szövetség továbbra is a kárpátaljai magyarság legjelentősebb érdekvédelmi szervezete, s tovább folytatja munkáját a kárpátaljai magyarság érdekeinek védelmében.
Június
Levélben fordult Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke H. Moszkaly, a Megyei Adminisztráció elnökéhez a vereckei emlékmű építési engedélyének mihamarabbi pozitív rendezése végett.
Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága elnökének, Németh Zsolt úrnak a meghívására Brenzovics László alelnök vett részt a „HTMH jövőbeni működésére és tevékenységi körére vonatkozó kormányzati elképzelések" tárgyalásán, melyen hozzászólásában kifejtette, hogy az egyik legnehezebb helyzetben lévő határon túli magyar közösség, a kárpátaljai magyarság számára, különösen fontos a státustörvénynek a maga teljességében történő végrehajtása. Lényeges, hogy a kárpátaljai magyar intézmények továbbra is megkapják a szükséges támogatást. Mivel Magyarország EU integrációja napirenden van, s valószínűsíthető, hogy ez a vízumkényszer bevezetéséhez vezet Ukrajnával szemben, a státustörvény szellemében meg kell kezdeni az előkészítő munkálatokat annak érdekében, hogy a kárpátaljai magyarság kapcsolattartása az anyaországgal továbbra is biztosítva legyen.
Meghívást kapott a KMKSZ Pokorni Zoltán elnök úrtól a FIDESZ-Magyar Polgári Párt XV. Kongresszusára, melyre a Budapesti Kongresszusi Központban kerül sor.
Július
Nagyszabású emlékünnepségre került sor a Rákóczi szabadságharc első győztes csatájának tiszteletére emelt tiszújlaki Turul-emlékműnél. A rendezvény főszónoka Szabó Vilmos úr, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára volt.
Júliusban az V. MÁÉRT ülésen vett részt a KMKSZ küldöttsége:
A státustörvény normaszövegének konkrét megváltoztatása nem szerepelt az 5-ik MÁÉRT találkozó napirendjén, de mégis a törvény állt a találkozó középpontjában. A kormány politikai ígéretet tett arra, hogy az őszre tervezett újabb ülés után, illetve az ott elfogadottak alapján dönt csak a törvényben végrehajtandó módosításokról. A záró nyilatkozat szövegében rögzítésre került a törvény módosításának megkerülhetetlensége. Ez a velencei bizottság véleményét tükröződő európai álláspont beépítését jelenti majd a gyakorlatban. A státustörvény konkrét végrehajtásáról szóló beszámolók optimisták voltak. A magyar igazolványok igénylése nagy lendülettel és alapjában véve zavartalanul folyik. A MÁÉRT találkozó egyik éles témája a meghívott szervezetek legitimitásának kérdése volt jelesül némely horvátországi és kárpátaljai szervezetek részvételének megalapozottságát kérdőjelezte meg. Az ukrán választások eredményei nem alapozzák meg az UMDSZ meghívását a MÁÉRT-re. A legutóbbi ukrán választásokon el sem indult (nem hogy győztes), a MÁÉRT tag ugyanis újból a kárpátaljai státusirodák bezárása mellett érvelt. A KMKSZ értelemszerűen az irodák megtartása mellett száll síkra.
Ungváron tartotta soros ülését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Elnöksége. Az ülésen döntés született arról, hogy a Szövetség 2003-ban rendezvénysorozattal méltatja a Rákóczi-szabadságharc kezdetének 300. évfordulóját, valamint mindent megtesz annak érdekében, hogy 2003-ban felavathassuk a munkácsi várban Matl Péter „Zrínyi Ilona és az ifjú II. Rákóczi Ferenc" köztéri bronzszobrot, melynek eredeti méretű makettját már elkészítette Matl Péter, munkácsi szobrászművész.
Augusztus
Budapesten tárgyalt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Kovács Miklós vezette küldöttsége. A KMKSZ vezetőit fogadta Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, valamint Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. A megbeszélések egyik központi témája a vízumkényszer várható bevezetése volt Magyarország részéről. A Szövetség máris vázolta az esetleges negatív következmények semlegesítésével kapcsolatos elképzeléseit. A felek egyetértettek abban, hogy mielőbb hozzá kell látni a szükséges lépések kidolgozásához, hogy a vízumkényszer bevezetése minél kevésbé hátrányosan érintse a határon túli magyarságot. Témája volt a találkozónak a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola és további fejlesztésének kérdése. A főiskola fejlesztésévek kapcsolatban a felek különös figyelmet szenteltek a főiskola számára a város által átadott egykori törvényszéki épület mielőbbi rekonstrukciójának.
Meghívást kapott a KMKSZ a Magyar Államalapítás tiszteletére rendezett augusztus 20-i budapesti állami ünnepségekre, melynek keretén belül találkozóra került sor Medgyessy Péter miniszterelnök és a határon túli vendégek között.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség augusztus 20-i a Magyar Államalapítást és szent István napját méltató központi rendezvényre Aknaszlatinán került sor.
Kovács Miklós elnök vett részt azon a "Fesztivál a határon" című közéleti fórumon, melyet Kőszegen szervezett az Országos Gyermek és Ifjúsági Parlament és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája. Beszélgetőtársai: Németh Zsolt, Duray Miklós és Toró T. Tibor voltak. A rendezvény fővédnöke, Mádl Ferenc köztársasági elnök úr volt.
Szeptember
A KMKSZ Elnökségének szeptemberi ülésén a következő határozatok születtek:
A Szövetség Elnökségének döntése értelmében Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke és Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke közös levélben fordult Medgyessy Péter magyar miniszterelnökhöz a Magyarország részéről Ukrajnával és Jugoszláviával szemben bevezetendő vízumkényszerrel és a kishatárforgalom tervezett megszüntetése kapcsán. A levélben a két vezető felhívja a figyelmet azokra a kárpátaljai és a jugoszláviai magyarságot hátrányosan érintő jelenségekre, amelyek az említett intézkedésekből fakadhatnak. Kovács és Kasza tárgyalásokat, és mindegyik fél számára elfogadható megoldásokat szorgalmaznak. A Szövetség Elnöksége megbízta a Kárpátaljai Megyei Tanács KMKSZ képviselőcsoportját, hogy a kárpátaljai ukrán – magyar határátkelőkön (Mezőkaszony – Barabás, Harangláb – Lónya, Tiszújlak – Tiszabecs) tapasztalható lehetetlen állapotok, az órákig tartó ügyintézés orvoslása végett forduljon a megyei tanácshoz, illetve a megyei közigazgatás vezetőihez. Kérjék az illetékeseket, hogy az említett határátkelők dolgozói térjenek át a 24 órás munkarendre, ami gyökeresen javítana a mostani áldatlan helyzeten. A KMKSZ Elnöksége nyilatkozatot fogadott el, melyben mélyen elítéli a huszti városi végrehajtó bizottság azon alkotmánysértő akcióit, amelyek a helyi magyar nyelvű oktatás felszámolására irányulnak. Az Elnökség levélben fordult M. Dzsanda huszti polgármesterhez a probléma mielőbbi megfelelő rendezése érdekében. Szükség esetén az ügyben a KMKSZ az ukrán – magyar vegyesbizottságot is megkeresi.
Kovács Miklós részt vett a Magyar Állandó Értekezlet – Média hajó 2002 rendezvényein, melyen jelen volt az ismert média személyiségeken kívül Kovács László külügyminiszter és Szabó Vilmos a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára.
A KMKSZ-t Milován Sándor alelnök úr képviselte, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye püspökének, Majnek Antalnak ünnepélyes beiktatásán.
Október
Az aradi vértanukra és az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc mártírjára, báró Perényi Zsigmondra emlékezett Nagyszőlősön a KMKSZ központi rendezvényén Kárpátalja magyarsága.
A hagyományos tiszacsomai honfoglalási rendezvény görög katolikus liturgiával kezdődött a helyi templomban, majd emlékünnepséggel folytatódott a Honfoglalási Emlékparkban.
Levélben fordult Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke Henagyij Moszkályhoz, a Járási Adminisztráció elnökéhez, valamint Turok O. I. vezérőrnagyhoz a megyei hadkiegészítő parancsnokához a külföldön tanuló, többségükben magyar nemzetiségű diákok törvénytelen sorozásának ügyében, kérve az illetékeseket, hogy hassanak oda, illetve szüntessék meg ezt a diszkriminatív gyakorlatot.
Józsa László meghívásának eleget téve vett részt a KMKSZ képviselete a vajdasági Szabadkán, a Magyar Nemzeti Tanács alakuló ülésén.
Október 23-án tartotta a KMKSZ ünnepi megemlékezését az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére a Beregszászi Művelődési és Szabadidőközpontban.
A KMKSZ Elnöksége megelégedéssel vette tudomásul, hogy a KMKSZ, a KMPSZ, a huszti magyar iskola tantestülete és a tanulók szüleinek közbenjárására a Huszti Városi Tanács képviselői bölcs döntést hoztak, és mégis lesz Huszton önálló magyar középiskola. A testület ezzel a határozatával egy korábbi döntését bírálta felül, mely nem tette volna lehetővé, hogy az általános iskolát átminősítsék középiskolává, sőt az intézmény összevonását eredményezte volna egy ukrán tannyelvű középiskolával.
A KMKSZ Elnöksége mély aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a kárpátaljai hadkiegészítő parancsnokságok egy belső rendelkezésre hivatkozva tovább folytatták a külföldön tanuló, többségükben magyar nemzetiségű, diákok sorozását. Az ügyben történt lépések, levelek, folyamodványok ellenére sem történtek az illetékesek részéről hathatós és megnyugtató intézkedések. A KMKSZ Elnöksége határozottan tiltakozik az ilyen hasonló jogsértő, állampolgári és nemzetiségi jogokat mélyen sértő, diszkriminatív eljárás ellen és elítéli azt – jelent meg a KMKSZ Elnökségének nyilatkozata.
November
Eljutatta a Szövetség az ukrán-magyar vegyesbizottság napirendjére felvetendő a nemzeti kisebbségek jogait biztosító tárgyalási témákra tett javaslatait az illetékesekhez.
November elején adták át Budapesten Kőrösmező magyar közösségének a Márton Áron – emlékérmet a szórványban élő magyar közösség összetartása és a magyar tannyelvű oktatás újraindítása érdekében végzett kiemelkedő tevékenységükért, melyet Birosz Erika, Vizáver Magdolna és Franc Ignác tagtársunk vettek át Budapesten, az Országos Széchenyi Könyvtár dísztermében. Laudációt mondott Vári Fábián László költő, a KMKSZ beregszászi járási középszintű szervezetének tiszteletbeli elnöke, melyben kiemelte, hogy az elért eredményekhez szükség volt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség által biztosított társadalmi, politikai háttérre, az önzetlen pedagógusokra és az elmúlt években az anyanyelvi közegben szervezett Irka táborokra.
Kárpátalján átadták a 80 ezredik Magyar Igazolványt.
Beregváron került sor a KMKSZ alapszervezeti elnökök konferenciájára és a választmány ülésére, ahol a KMKSZ Választmánya felhatalmazta a KMKSZ Elnökségét, hogy Magyarország EU-tagsága kapcsán felmerülő vízumkérdés ügyében minden illetékes fórumon eljárjon annak érdekébe, hogy a bevezetendő vízum, legyen ingyenes, hosszútávú – legalább 5 év – az érvényessége és a kiadása kötődjön a magyar igazolványhoz, és korlátlan számú határátkelésre jogosítson, illetve aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a kárpátaljai hadkiegészítő parancsnokságok megsértik Ukrajna Törvényét az "általános hadkötelezettségről és a katonai szolgálatról", amikor továbbra is folytatják a külföldön tanuló, többségükben magyar nemzetiségű diákok behívását. A KMKSZ választmánya megbízta az elnökséget, hogy ezen állampolgári és nemzetiségi jogokat sértő, diszkriminatív eljárás ellen továbbra is járjon el az illetékes hatóságoknál. Nyilatkozatot fogadott el a Választmány a kedvezménytörvény módisításának kérdésében is, melyben egyetért azokkal a törekvésekkel, amelyek a kedvezménytörvény eredeti célkitűzéseinek megvalósítását, illetve azok kiszélesítését célozzák. Reményét fejezi ki a tekintetben, hogy a parlamenti pártok, a határon túli magyar szervezetekkel együtt átérzik a magyar közösségek megmaradásának szempontjából oly fontos kedvezménytörvény módosításának felelősségét, s azt az egységes magyar nemzet kiteljesítésének szellemében fogják végrehajtani. A KMKSZ választmánya az Ukrajnában tervezett közigazgatási reform kapcsán leszögezte:
- kiáll amellett, hogy Kárpátalja a jövőben is önálló közigazgatási egység maradjon, és megengedhetetlennek tartja, hogy más megyékkel összevonják.
- mivel tisztában van azzal, hogy a jelenlegi járási beosztás változtatásra szorul, ezért a sorra kerülő közigazgatási reform kapcsán követeli, hogy a kárpátaljai magyarságot tömörítő járások bázisán, a hatályos ukrán törvényeknek megfelelően alakuljon meg a Tisza-melléki járás. A KMKSZ választmánya aggodalmának adott hangot, a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola működését lehetővé tevő támogatások esetlegessége miatt. A jövőben a KMTF fennmaradása és működése úgy válhat biztosítottá, hogy nem pályázatok útján – melynek eredménye esetleges – történik, hanem állandó költségvetési forrásokból finanszírozzák majd. A KMKSZ választmánya megbízza a KMKSZ elnökségét, hogy az ügyben minden lehetséges fórumon eljárjon. A KMKSZ választmánya sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a magyar tannyelvű huszti iskola ügyében, a látszólagos eredmények ellenére sem történt megnyugtató, végleges és pozitív döntés. A Választmány megbízta az elnökséget, hogy az ügyet vigye az ukrán-magyar vegyesbizottság soron következő ülése elé annak érdekében, hogy ott végleges, pozitív eredmény szülessen.
A KMKSZ képviseletében Gulácsy Géza elnökségi tag vett részt a HTMH-ban, a státustörvény módosításának tervezetéről tartott szakértői egyeztetésen, melyre a MÁÉRT soros ülése előtt került sor.
Rész vett a KMKSZ elnöke az országgyűlés Külügyi Bizottságának a "Tájékoztató a magyar kormány határon túli magyarokkal kapcsolatos politikájáról" témájú ülésen, melyen tájékoztatót tartott illetve válaszolt a kérdésekre.
Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke vett részt a lendvai (Szlovénia) Nemzetiségi Művelődési Intézet által szervezett a Bánffy Napok keretén belül megtartott „Az I. bécsi döntéstől 1947-ig" történelmi tanácskozáson.
A kedvezménytörvény módosításával és Magyarország európai uniós csatlakozásával összefüggő kérdésekről folytatott eszmecserét Orbán Viktor volt miniszterelnök és Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke határon túli magyar szervezetek vezetőivel Budapesten. A tanácskozáson részt vett Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke.
Szolyván a Sztálinizmus áldozatainak emlékparkjában emlékeztünk az 1944-ben háromnapos munka címén elhurcoltakra.
A MÁÉRT VI. ülésén Kovács Miklós elnök és Brenzovics László alelnök képviselte a KMKSZ-t, melyen elfogadták a Zárónyilatkozatot. A MÁÉRT-en olyan kulcsfontosságú kérdések kerültek megvilágításra, mint a kedvezménytörvény módosítása és a vízumkényszer bevezetésével kapcsolatos problémák. Szövetségünknek az volt az álláspontja, hogy a kedvezménytörvényt oly módon kell módosítani, hogy annak eredeti célkitűzései ne sérüljenek. A támogatások elnyeréséhez továbbra is szükséges a magyar igazolvány megléte, amit a KMKSZ fontosnak tart. A munkavállalás kérdése továbbra is szerepel a törvényben, ami jó, azonban minden konkrét kedvezmény kikerült a törvényből, ami sajnálatos. A KMKSZ kezdeményezésére született az a levél, amelyben négy kárpát-medencei magyar szervezet vezető (Markó Béla, Kasza József és Kovács Miklós) javasolják Medgyessy Péter miniszterelnöknek, hogy a vízumkényszer kérdését tűzze napirendjére az értekezlet. A zárónyilatkozat (a KMKSZ ajánlására) javasolja, hogy találják meg azokat a megoldásokat, amelyek biztosítják az emberi kapcsolatok és a gazdasági együttműködés természetes feltételeit a shengeni határrendszer bevezetése után is.
A KMKSZ elnöksége levélben fordult Ukrajna belügyminiszteréhez a kishatárforgalom Magyarország által tervezett megszüntetéséből fakadóan jelentkező problémák megoldásának ügyében. A világútlevél magas illetékét Kárpátalja lakosainak többsége képtelen befizetni, emiatt hátrányos helyzetbe kerül alkotmányos jogi gyakorlása terén. Kérte a szövetség az illeték mértékének jelentős csökkenését, valamint az igénylések időben történő kielégítését. Az elnökség levélben kérte Magyarország Miniszterelnöki Hivatalát, hogy vizsgálják annak lehetőségét, hogy a kishatárforgalmat a vízumkényszer bevezetéséig ne szüntessék meg. Megdöbbenéssel értesült az elnökség arról, hogy a huszti magyar iskola ügyében hozott korábbi pozitív döntést a Huszti Városi Tanács képviselői többségének az érintettek akarata ellenére megváltoztatták. Határozottan tiltakozott a KMKSZ a huszti magyar iskola önállóságának megszüntetése ellen.
December
A KMKSZ vezetősége, Áder János ügyvezető alelnök meghívására részt vett a FIDESZ-Magyar Polgári Párt XVI. Kongresszusán.
Részt vett a KMKSZ elnöke a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülésén, ahol Kiss Elemért, a HTMH-t felügyelő minisztert hallgatták meg a kormány kisebbségi politikájáról. A KMKSZ elnöke lehetőséget kapott, hogy kifejtse véleményét.
Decemberben vette át Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke a Magyar Páneurópai Unió Országos Kitüntetési Bizottságának döntése alapján, a &uqot;Diploma Honaris Cauza" díszoklevelet, melyben a Magyar Páneurópai Unió tevékenységét példás eredménnyel előmozdító munkájáért részesült.
A kedvezménytörvény várható módisítása kapcsán a választmány úgy határozott, a KMKSZ nem támogatja a jogszabály szűkítését a legutóbbi Magyar Állandó Értekezleten jóváhagyott módosításokhoz képest. A testület örvendetesnek tartja ugyanakkor, hogy Kárpátalján eddig közel százezer ember igényelt magyar igazolványt, s hogy Ukrajna megértéssel viszonyul a törvény végrehajtásához.
A kishatárforgalom megszűnéséből és a vízumkényszer bevezetéséből fakadó problémák kapcsán úgy vélték, fel kell gyorsítani az ungvári és beregszászi magyar konzuli irodák bővítését. Levélben fordult a választmány a magyar Miniszterelnöki Hivatalhoz, melyben kérte, a magyar kormány vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a kishatárátlépők érvényességi idejét meghosszabbítsák a vízumkényszer bevezetésének időpontjáig. Kéréssel fordul a két ország miniszterelnökéhez, hogy az ukrán-magyar határon működő kishatár-átkelőhelyeket minősítsék át nemzetközi határátkelőkké. A testület kérte Ukrajna miniszterelnökét, hogy megfelelő intézkedésekkel tegye lehetővé a nemzetközi útlevelek okmányilletékének jelentős csökkentését, tegyen lépéseket annak érdekében, hogy bővítsék az útlevelek kiadására illetékes hivatalok kapacitását és biztosítsanak megfelelő számú űrlapot.
A külföldön tanuló hadköteles diákok sorkatonai szolgálat alóli felmentésének ügyében a választmány kérte a magyar és az ukrán kormányt, hogy a kormányközi kisebbségi vegyes bizottság soron következő ülésén vitassa meg egy kétoldalú megállapodás lehetőségét e tárgyban.
A KMKSZ választmánya tiltakozásának ad hangot a huszti magyar iskola önállóságának megszüntetése, illetve a városi vezetés azon rendelete kapcsán, mely megtiltja a középiskolás tanulóknak a tanintézmény látogatását.
A választmány jóváhagyta alap- és középszintű szervezetei jövő évi közgyűléseinek rendjét és időpontját, valamint a Szövetség 2003-as évi központi rendezvényeinek tervét.
2003-ban több konferencián, rendezvényen képviseltette magát a KMKSZ illetve folytatta munkáját a különböző kuratóriumok illetve szaktestületek munkájában.
Január
Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke a HTMH-ban részt vett azon a szakértői ülésen, amelyen az Ukrajnával szembeni vízumkényszer bevezetéséről és a kishatárforgalom megszüntetéséről tárgyaltak a határon túli magyar szervezetek képviselőivel.
Meghívást kapott a KMKSZ a Romániai Magyar Demokrata Szövetség 7. Kongresszusára. A Szövetséget Kovács Miklós elnök és Brenzovics László alelnök képviselte. Február
Levélben üdvözölte a KMKSZ elnöksége a CSEMADOK XXXIV. Területi konferenciáját.
Milován Sándor, a KMKSZ alelnöke vett részt a Magyar Demokrata Fórum XVIII. Országos Gyűlésén.
Orbán Viktor volt miniszterelnök meghívására, Kovács Miklós részt vett az Európai Néppárt magyar tagpártjai között megtartott gyűlésen, amelyre a FIDESZ székházában került sor. Az ülés egyik témája volt a státustörvény módosítása is. Március
Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülésén, a Jugoszláviával és Ukrajnával szembeni vízumkényszer bevezetésével kapcsolatos kérdéseket vitatták meg a résztvevők. A kérdésben a KMKSZ képviseletében, Kovács Miklós elnök fejtette ki álláspontját.
A Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumi ülésén Milován Sándor alelnök vett részt.
Az Európai Szabadegyetem rendezvénysorozatán belül, március 27-én, Piliscsabán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, Kovács Miklós elnök előadást tartott "Magyarország és a magyarság jövője az Eu"-ban címmel.
A KMKSZ elnökségének 2003-as határozatai: A KMKSZ elnöksége levélben fordult Kiss Elemérhez, a Magyar Köztársaság Miniszterelnöki Hivatalát vezető miniszterhez, a családtámogatást kérő közel 10 000 kérvény kielégítésének ügyében illetve, hogy a törvény értelmében belátható időn belül írják ki a 2003-as családtámogatási pályázatokat. A Szövetség levélben fordult Medgyessy Péter miniszterelnökhöz, melyben kérte, hogy a magyar kormány találjon olyan megoldást, amely biztosítja a vízumkényszer bevezetése után a kárpátaljai magyarság zavartalan kapcsolattartását az anyaországgal.
A KMKSZ elnöksége állást foglalt a kedvezménytörvény módosításának szakértői tervezetével kapcsolatban. A Testület véleménye szerint a tervezet által ajánlott megoldások mind elvi, mind gyakorlati vonatkozásban jelentős visszalépést jelentenek a hatályos törvényhez képest, feladják a határon túli magyarok részére biztosított kedvezmények nagy részét, nincsenek összhangban a MÁÉRT-en kimunkált elvekkel, felgyorsíthatják a határon túli magyarok elvándorlását, s egészében véve ellentétesek a magyar nemzet érdekeivel. A fentiekből kifolyólag a KMKSZ a törvénymódosítási javaslatot tárgyalási alapként sem tartja elfogadhatónak. A Szövetség csatlakozott a státustörvény megmentése érdekében Csoóri Sándor által kezdeményezett aláírásgyűjtési akcióhoz, melynek keretében a KMKSZ aktivistái 65 000 aláírást gyűjtöttek. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Elnöksége megismerkedett a kedvezménytörvény módosítására kidolgozott tervezet legutóbbi változatával. A testület véleménye szerint a törvény szövegében az előző tervezethez képest érdemi változás nem történt, az továbbra sem felel meg a MÁÉRT 2002 novemberi ülésén elfogadott elveknek, így a kedvezménytörvény módosításának szakértői tervezete a KMKSZ számára továbbra is elfogadhatatlan.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség választmánya törvénysértőnek tartja a beregszászi választási bizottság eljárását, amely Horkay Sámuelnek, a KMKSZ jelöltjének mondvacsinált indokok, valótlan állítások alapján történt kizárásával megfosztotta a szavazópolgárokat a szabad akaratnyilvánítás alkotmányos jogaitól. A történtek azt mutatják, hogy vidékünkön sokat romlottak a politikai közállapotok, visszaszorult a demokrácia.