A nagymuzsalyi aranybánya csődje óta a település lakosságát élénken foglalkoztatja a kérdés: mi lesz a mélyből kitermelt és a szabadban felhalmozott kőzet sorsa? A meddőhányók jelenleg is ott magasodnak a falu felett, ám nem a falu hírnevét prezentáló látnivalóként, hanem káros tényezőként: az eső révén ugyanis a bennük található káros nehézfémek a talajba szivárognak, veszélyt jelentve az emberek egészségére is. A falu lakosságának józanul gondolkodó része – köztük a KMKSZ Nagymuzsalyi Alapszervezetének elnöksége – ezért már évekkel ezelőtt kifejezte véleményét: a községi tanácsnak megoldást kell találnia a kitermelt és ökológiailag veszélyt jelentő meddőhányók elszállítására.
A kérdés kapcsán múlt pénteken "lakossági fórumot" tartottak a község középiskolájában. A meglehetősen rejtélyes körülmények között összehívott fórumon 40-50 ember jelent meg: zömmel a községi tanács képviselői, valamint az aranybánya egykori munkásainak egy része családjával. A megjelentek előtt Ficáj László, Nagymuzsaly polgármestere elmondta, hogy tárgyalásokat folytattak a budapesti székhelyű, épületépítési projekt, beruházás szervezésére, földmunkákra, valamint salakanyagok feldolgozására szakosodott Halna-Duna Kft.-vel, mely vállalná a 180 ezer tonna kőzetet tartalmazó meddőhányók eltüntetését.
Az említett cég képviseletében jelen volt Dudinszki Gábor, a cég ügyvezető-tulajdonosa, aki elmondta, hogy a meddőhányókat elszállítanák, ám előtte egy, az aranybánya csarnokában elhelyezett mobil törő és osztályozó géppel elsődlegesen átdolgoznák azt: ehhez vizet is alkalmaznának. Az így nyert, értékesíthető érckoncentrátumot elszállítanák innen másodlagos feldolgozásra – Dudinszki egyik lehetséges helyszínként Dnyipropetrovszkot említette –, s egy erre szakosodott üzemben történne meg az ércek típus szerinti elkülönítése, osztályozása. A nehézfémektől megtisztított, homok állagúvá redukált értéktelen kőzetet pedig a község főútján keresztül, 15-20 tonnás teherautókkal a nagymuzsalyi perlitbánya fölötti, használaton kívüli kőbánya területére szállítanák: a tervek szerint óránként öt teherautó haladna át a falun. A kőbányában a szállítmányt mészporral kevernék össze, majd földréteget húznának rá. A későbbiekben a területet fűmaggal vetnék be, illetve fásítanák is. A munkálatok – mint elhangzott – 1,5-2 évig tartanának.
Amennyiben a projekt koncesszióját a lakosság támogatná, a szóban forgó és a faluhoz tartozó 15 hektár föld bérleti díján kívül a község lakosainak munkalehetőséget, illetve falufejlesztési támogatást ígértek.
Több jelenlévő megjegyezte, hogy ígéreteket már az aranybánya működésének idején is kaptak, ám azok megvalósításából nem lett semmi, csak ökológiai katasztrófa: a kutakból eltűnt a víz, a bánya teherautói ponyva nélkül közlekedtek a község főútján, melynek révén a platókról szétterülő por szennyezte a levegőt, a tehergépjárművek keltette rengés miatt megrepedeztek a házak. Ez a lehetőség újból megtörténhet.
Végezetül Ficáj László szavazásra bocsátotta a kérdést, és a jelenlévők többsége támogatásáról biztosította a községi tanácsot. A tervek szerint a tanács és a kft. öt-hat hónap múlva írná alá a bérleti szerződést.
Jakab Erika, a KMKSZ Nagymuzsalyi Alapszervezetének elnöke, a Beregszászi Járási Tanács képviselője lapunk tudósítójának elmondta: "Alapszervezetünk támogatja a meddőhányók elszállítását, ám határozottan ellenzi a további ökológiai veszélyek kiváltását magában rejtő, víz felhasználásával zajló, helyben történő átdolgozást. A KMKSZ ez ellen az elképzelés ellen a járási tanácsnál nyilatkozatban fog tiltakozni, ahogyan az aranybánya jövőbeli megnyitási szándékai ellen is. A most tartott, negyven-ötven ember részvételével zajló lakossági fórum nem fejezi ki Nagymuzsaly lakosságának egyöntetű akaratát: a kérdés kapcsán népszavazásra lenne szükség. A mostani fórumnak az összehívása is több mint titokzatos, hiszen az időpont szórólapok és plakátok révén nem volt a községben meghirdetve, holott a törvényi előírások szerint ezt egy hasonló plénum előtt több nappal meg kell tenni: én is csupán véletlenül értesültem arról, hogy a középiskolában "lakossági fórum" lesz. A faluban jelenleg szóbeszéd tárgyát képezi az aranybánya megnyitása, és ennek a történtek fényében van is valóságalapja: a meddőhányók helyben történő átdolgozása ugyanis az aranybánya újranyitásának egyik előkészítő lépését jelenti. Ez pedig a későbbiekben ciános technológiájú kitermelést, további és végleges ökológiai katasztrófát jelenthet községünknek, amit nem szabad megengednünk."