Huszadik alkalommal gyűlt össze idén Rákóczi népe a Tiszaújlak és Tiszabökény határában felállított Turul-emlékműnél azóta, hogy a rendszerváltást követően visszakerült helyére a magyarság büszke madara, és ismét megemlékezhettünk júliusban a Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájának évfordulójáról. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség által szervezett ünnepség főszónoka ez alkalommal Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese volt.
Semjén Zsolt jóval a megemlékezés kezdete előtt érkezett Kárpátaljára, hogy részt vegyen a vasárnapi római katolikus szentmisén Tiszaújlakon, amelyet Majnek Antal munkácsi püspök celebrált.
Az ünneplő közönség innen, Tiszaújlak központjából vonult az ünnepség helyszínére, a Tisza túlpartján magasló emlékműhöz, ahol a himnuszok eléneklésével vette kezdetét a megemlékezés. A házigazda KMKSZ nevében Gulácsy Géza, a Szövetség Munkácsi Középszintű Szervezetének elnöke köszöntötte a megjelenteket, köztük Répás Zsuzsannát, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárát, Sziklavári Vilmost, a Magyar Köztársaság ungvári főkonzulját, Bacskai József beregszászi magyar főkonzult, Viczián Tamás és Scherczer Károly konzulokat, Tilky Attilát, Fehérgyarmat polgármesterét, parlamenti képviselőt, dr. Brenzovics Lászlót, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökhelyettesét, Csizmár Bélát, a Beregszászi Járási Tanács elnökét, Rezes Károlyt, a Nagyszőlősi Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnökét, Barta Józsefet, a Nagyszőlősi Járási Tanács elnökhelyettesét, dr. Orosz Ildikót, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnökét, dr. Soós Kálmánt, a Rákóczi-főiskola rektorát, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnökét, Milován Jolánt, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnökét, Sin Józsefet, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnökét, ifj. Sari Józsefet, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnökét, Bendász Dánielt, a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye esperesét, Lengyel Donát atyát a római katolikus egyház képviseletében, Kilb Józsefet, Tiszaújlak, illetve Illés Istvánt, Tiszapéterfalva polgármesterét.
Méltó dolog emlékezni az előttünk járó nemzedékekre, akiktől örökül kaptuk a nyelvünket, a szülőföldet, sőt az életünket is – hangoztatta ünnepi beszédében Semjén Zsolt, külön kiemelve történelmünk nagy alakjai közül ez alkalommal a Vezérlő Fejedelmet, aki több mint 300 évvel ezelőtt szembe mert szállni az elnyomással és a zsarnoki önkénnyel. A továbbiakban a szónok megismételte a jó hírt: az elmúlt háromszáz év megpróbáltatásai után a mai magyar Országgyűlés végre törvényben hirdette ki, hogy a teljes magyar nemzet minden része összetartozik. "Mondjuk ki együtt itt, Tiszaújlakon is, hogy összefogunk, felelősséget vállalunk egymásért, s hogy magyarként kívánunk élni ezen a földön" – hangsúlyozta a szónok, hozzátéve: "Meg szeretném köszönni mindannyiuknak, hogy akkor is hűségesek voltak a magyar nemzethez, amikor Magyarország vezetése nem volt méltó erre a bizalomra".
"Áprilisban Magyarország polgárai történelmet írtak – emlékeztetett a miniszterelnök-helyettes. – Milliók adtak számunkra felhatalmazást, hogy létrehozzuk a nemzeti együttműködés rendszerét, amely összeköti a szétszakított magyar nemzet tagjait. Közös céljaink megvalósításához szükségünk van a Kárpát-medence minden magyarjára" – jelentette ki Semjén Zsolt, rámutatva: az új polgári kormány első feladata az volt, hogy minden magyar számára lehetővé tették a magyar állampolgárság megszerzését. Mint fogalmazott, az új magyar kormány nem pusztán az anyaországban gondolkodik, hanem az egyetemes magyarságban. "Nekünk, magyaroknak van egy különleges erőnk, hogy van fölöttünk egy szent védőpajzs – az örök magyarság védőpajzsa. Szent István és Szent László, Mátyás, Rákóczi, a negyvennyolcas hősök, 1956 örök magyarsága. Ha a magyarság útkereszteződéshez ér, ahogyan útkereszteződésnél van most is, akkor ők azok a csillagok, akik utat mutatnak nekünk" – zárta beszédét Semjén Zsolt.
Jurij Huzinec, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal nemzetiségi osztályának vezetője az ünneplő közönséget köszöntve arról beszélt, hogy a Rákóczi-szabadságharc háromszáz évvel ezelőtti eseményei máig élnek a Kárpátalját benépesítő nemzetiségek emlékezetében, akik az évszázadok során sokszor fogtak össze a magasabb ideálokért. Az osztályvezető a megyei közigazgatási hivatal nevében biztosította a megjelenteket arról, hogy mindent megtesznek a nemzetiségek igényeinek kielégítése érdekében.
Ladiszlav Lecovics, a Kárpátaljai Ruszinok Szövetségének elnöke beszédében a magyar és a ruszin nép évszázados egységét méltatta, néma főhajtással emlékezve meg a két népnek a közösen megvívott szabadságharcban hősi halált halt fiairól. A továbbiakban a szónok kifejtette: a ruszin népnek el kell nyernie azokat a jogokat, amelyekkel a többi nemzetiség is rendelkezik Ukrajnában.
Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke beszédében egy ostromlott végvár helyőrségéhez hasonlította a kárpátaljai magyarságot. Mint emlékeztetett, a KMKSZ mindig is azt hirdette, hogy "helyt kell állni az ostromlott várban a túlerővel szemben is". "Mi itt egyértelműen azt valljuk, hogy nekünk visszavonulni nincs hová, a nemzetet feladni nem lehet, ezért tartjuk magunkat, ragaszkodunk hozzá, hogy a magyar kifejezésnek minőségi jelentése is van, értve ez alatt, hogy nem vagyunk szolganép. Ragaszkodunk hozzá, hogy saját iskolánk legyen, s nem mindegy, hogy a gyermekeink saját nyelvükön vagy az uralkodó nemzet nyelvén tanulnak-e, miközben a sajátjukat elfelejtik... Nem mindegy, hogy a saját templomainkba járunk-e, saját nyelvünkön hallgatjuk-e az Úr igéjét vagy pedig bedarálnak az államvallásba. Nem mindegy, hogy a magyar embereknek van-e tartása, ... legalább küzdünk-e azért, hogy a saját földünkön a saját ügyeinket a hivatalokban a saját nyelvünkön intézhessük. Ezeket a jogokat tőlünk folyamatosan elvitatják" - fogalmazott.
Elmondta azt is, hogy erős a kísértés a beolvadásra, a magyarság feladására, a KMKSZ ennek ellenére a helytállásra buzdít. Most egy olyan pillanatot élünk, amikor "Magyarország felől feltűnt a felmentő sereg", utalt a szónok az új budapesti polgári kormány megalakulására. A KMKSZ azonban sohasem taktikázott, amikor kiállt egyik vagy másik politikai erő mellett, mutatott rá, hozzátéve: a Szövetség mindenkor a nemzetért állt ki, a magyarság mellett kötelezte el magát, s azzal igyekezett szövetségre lépni, aki ugyancsak a nemzet mellett kötelezi el magát. "De a küzdelem nem szűnik meg ezen a ponton, a következő megmérettetést az októberi helyhatósági választások jelentik majd, amikor irgalmatlan küzdelem lesz a magyar szavazatokért, s nemcsak egy másik magyar párttal, hanem az ukrán pártok magyarul beszélő kiszolgálóival is – figyelmeztetett végezetül Kovács Miklós, megjegyezve mindazonáltal, hogy "most úgy vágunk neki a küzdelemnek, hogy megjött a felmentő sereg, s jók az esélyeink."
Az ünnepség a Szózat eléneklésével és az emlékmű megkoszorúzásával ért véget.
Semjén Zsolt a rendezvényt követően megbeszélést folytatott a KMKSZ vezetőivel.