A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetségnek (KMPSZ) folytatnia kell a küzdelmet a helyi magyarság jogainak a megtartásáért, s ugyanakkor élnie kell azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az új nyelvtörvény biztosít hangzott el egyebek mellett a szakmai érdekvédelmi szervezet XX., tisztújító közgyűlésén, melyre múlt szombaton került sor Beregszászban.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Esztergom termében a mintegy 100 kárpátaljai magyar iskola több mint 2400 pedagógusának küldöttei előtt Orosz Ildikó elnök számolt be a KMPSZ elmúlt időszakának tevékenységéről. Beszédében rámutatott, a szövetség rendezvényein tapasztalható nagyarányú részvétel arra vall, hogy mégiscsak van a kárpátaljai magyar közösségben életerő, tenni vágyás. Az elmúlt négy év nem volt egyszerű a szövetség számára, hiszen folyamatosan harcolnia kellett azért, hogy a kárpátaljai magyarságnak a rendszerváltás idején kivívott jogait megőrizze, "szinten tartsa" értékelt a szövetség vezetője. Hozzátette: azóta számos területen csupán visszalépés történt. Példaként említette Orosz Ildikó többek között az állam kivonulását a magán- és kollektív tulajdonú oktatási intézmények fenntartásából, amivel kezdetét vette a magyar intézményrendszer elsorvasztása. Pozitív változást ezen a téren csupán a legutóbbi időszakban sikerült elérni a magyar kormány támogatása révén azáltal, hogy kiterjesztették a nemzeti jelentőségű intézmények körét, s a címhez megfelelő anyagi támogatást is biztosítottak jelezte a szónok.
A KMPSZ-nek a tehetséggondozás, az esélyegyenlőség biztosítása terén végzett két évtizedes munkája kiteljesedését segítette elő a közelmúltban létrejött "Genius" Jótékonysági Alapítvány mondta el Orosz Ildikó. A tehetséggondozásra azért is van szükség, hangsúlyozta a szövetség elnöke, mivel az állami fenntartású kárpátaljai magyar oktatási intézményekben az elmúlt években a minőség rovására történtek "újítások". Számos helyen érdemi munka helyett a pedagógusokat eszközként használják fel munkáltatóik, főként választások idején.
A KMPSZ annak reményében üdvözölte az új nyelvtörvény elfogadását, hogy az új lehetőségeket biztosít, bár kezdettől látható volt, hogy csupán választási kampányfogásról van szó mutatott rá a szövetség elnöke. Orosz Ildikó aggodalommal szólt arról, hogy az új jogszabály láthatóan csupán az orosz ajkú lakosságnak kedvez, míg a többi kisebbséget, így a magyarságot is másodrendűként kezeli. A szónok ezzel együtt arra buzdította a pedagógustársadalmat, hogy ne adják fel, igyekezzenek élni azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az új nyelvtörvény biztosít.
Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a közgyűlés résztvevőit üdvözölve arról beszélt, hogy a kárpátaljai magyar pedagógusokkal szembeni alapvető társadalmi elvárás az oktatás és a nevelés, hogy "azok a gyerekek, akik ebben a széthulló társadalomban bekerülnek az iskolarendszerbe, valamivel nagyobb tudással és erősebb erkölccsel kerüljenek ki onnan, mint ahogyan bekerültek". Az ukrajnai "maffiaállamban" azonban olyan elvárások fogalmazódnak meg a pedagógusokkal szemben is, amelyek teljesen ellentétesek a társadalmi elvárásokkal, s az aktuális hatalom politikai céljainak szolgálatára kényszerítik őket jelezte a szónok. Hozzáfűzte: a kárpátaljai magyar politikával szembeni jogos elvárás, hogy szálljon szembe ezzel az "elmaffiósodási folyamattal", álljon ki azért, hogy az iskolákban oktatás folyjon, s álljon ki azokért a pedagógusokért, akik ezt felvállalják.
Sajnos sokszor tapasztalhatjuk, hogy a beletörődés az úr, közállapotaink nem váltanak ki elemi erejű felháborodást a társadalomból, amely politikai közösségként is egyre kevésbé felel meg a vele szemben támasztható elvárásoknak, például amikor az arra méltatlan jelöltekre szavaz fejtegette a KMKSZ elnöke. Hozzátette: a KMKSZ vállalja, hogy nyíltan ütközzön a káros társadalmi jelenségekkel és a hordozóikkal, az elvárásoknak azonban az a lényegük, hogy kölcsönös alapon működnek, azaz a pedagógusoknak is meg kell felelniük a velük szemben támasztható társadalmi elvárásoknak.
A közgyűlés résztvevőit köszöntötte továbbá Tóth István, Magyarország beregszászi főkonzulja, Király Annamária, az Emberi Erőforrások Minisztériuma főtanácsadója, Nagy Klára, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium referense, Vörös Mária, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének alelnöke, Csapó Nándor, a Horvátországi Magyar Pedagógusok Fórumának elnöke, Váradi Natália, a "Genius" Jótékonysági Alapítvány igazgatója.
A tanácskozáson tisztújításra is sor került. A küldöttek újabb négy évre Orosz Ildikót választották a szövetség elnökévé. Alelnökei a KMPSZ Alapszabálya értelmében a régióelnökök lettek: Daykáné Nagy Enikő (Ungvári járás), Szántó Edit (Beregszászi járás), Nagy Sándor (Munkácsi járás), Kész Barna (Nagyszőlősi járás) és Benedek Imre (Felső-Tisza-vidék).
A közgyűlés nyilatkozat elfogadásával ért véget, amely egyebek mellett rögzíti: a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás/nevelés fejlesztése érdekében a KMPSZ szorgalmazza, hogy az anyanyelvi/anyanyelvű oktatás terén biztosítsák a korábban kivívott és államilag garantált kisebbségi jogok szűkítésének visszavonását, és biztosítsanak valós esélyegyenlőséget az oktatás minden szegmensében.