Advent első vasárnapján került sor idén a Kárpátaljai Magyar Betlehemes Találkozóra, amelyet immár tizenötödik alkalommal rendezett meg a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ). Az esemény helyszíne ezúttal is a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház volt.
A rendezvényre kilenc településről benevezett 12 csapatot, valamint az érdeklődőket Riskó György, a KMKSZ kulturális titkára köszöntötte. Mint mondta, az idei influenzajárvány körül kialakult pánik ugyan megzavarta a csoportok felkészülését, a találkozó lebonyolítását azonban szerencsére nem tudta megakadályozni. A megjelentek ápolják hagyományainkat, bővítik a témával kapcsolatos ismereteiket, így a találkozónak csak nyertesei vannak, hangsúlyozta a szónok, hozzátéve mindazonáltal, hogy a rendezvénynek tétje is van, hiszen fellépésük alapján dönt majd arról a szakértő zsűri, kik képviselhetik Kárpátalját az idén december 11-13-án megrendezésre kerülő Nemzetközi Betlehemes Találkozón Debrecenben.
A zsűri (Vári Fábián László, Punykó Mária, dr. Kész Margit (elnök), Hutterer Éva) nevében Punykó Mária, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnökségének tagja üdvözölte a megjelenteket. A hagyomány tart meg bennünket magyarnak - idézte a szónok Győrffy Istvánt, a neves néprajzkutatót, hangsúlyozva, hogy ezen megállapítás igazsága különös jelentőséggel bír számunkra napjainkban, amikor valamennyien láthatjuk, mi történik a magyar oktatásügyben, mivel jár a nemzetállam építése Ukrajnában. Mint rámutatott, megmaradásunkhoz elsősorban nyelvünket és hagyományainkat kell ápolnunk. A betlehemes játékkal, a találkozó megrendezésével, azzal, hogy elviszik az otthonokba a kis Jézus megszületésének örömhírét, a résztvevők őrzik nyelvünket, hagyományainkat, s az egyházhoz való kötődésüket is kifejezik - mondta Punykó Mária.
A továbbiakban sorra színpadra léptek a betlehemes csoportok, amelyek között egyaránt voltak rutinos résztvevők, s olyanok is, amelyek először léptek nyilvánosság elé a produkciójukkal. A Gergely István vezette csetfalvai csoport ebben az összeállításban először vett részt a találkozón, s idejük sem volt elég a felkészülésre, így előadásukon érthetően némileg érzékelhető volt a lámpaláz hatása. A zsűritől éppen ezért bátorítást kaptak a folytatáshoz. A szakértők értékelésükben rámutattak, hogy a betlehemes játékot mindenkor úgy kell előadni, mintha otthon, ismerősök előtt játszanák, hiszen a betlehemezés tulajdonképpen szórakoztatás volt, amivel nemcsak a közönséget kellett mulattatni, hanem az előadókat is.
Új csapattal érkeztek a beregdédaiak is. Ők két nyelven - magyarul és ukránul - is előadták a betlehemes játékukat, amiért külön köszönetet mondott a zsűri.
A beregújfalui "felnőtt" csapat a település hagyományőrző híréhez méltóan kiforrott és felszabadult játékkal rukkolt elő. Külön érdekessége volt hangulatteremtő fellépésüknek, hogy kiderült, az "öreg" álarca magát Heé Rolandot, a KMKSZ - UMP beregszászi járási tanácsi frakcióvezetőjét rejti. Az "öregek" játékához méltó volt a kisebbekből összeállított beregújfalui csoport bemutatkozása is.
A Reskó-Papp Angéla vezette macsolai csoport tagjai az évek során "kinőtték" a kisebbeknek való csillagjátékot, ezért idén betlehemes játékot mutattak be. S bár a nagy izgalomban otthon felejtették a betlehembe való bábokat, előadásuk nagyszerűen sikerült.
Salánkon élő hagyomány a betlehemezés, karácsonykor 5-6 csoport járja a görög katolikus és református hagyományokat is ápoló települést - tudtuk meg Kalanics Évától, a gyerekek felkészítőjétől. A csoport tagjai, akik bábtáncoltatós betlehemes játékot mutattak be, külön dicséretben részesültek a zsűritől szép hangjukért, s autentikus öltözetükért.
Összeszokott csapat benyomását keltette mindkét tiszacsomai csoport - a fiatalabbak csillagjátékkal érkeztek, az idősebbek bábtáncoltatós betlehemezést mutattak be. Az összeszokottság nem csoda, tudhattuk meg felkészítőjüktől, Papp Ilonától, hiszen az elsősorban görög katolikus hagyományokat ápoló faluban telente 4-5 csoport is járja a települést.
Ezúttal is valóságos színházi élményt nyújtó előadással érkezett a találkozóra a nagymuzsalyi csoport. A Vidnyánszky Éva által felkészített gyerekek színészeket megszégyenítő beleéléssel és rutinnal adták elő műsorukat.
A sárosoroszi csoport a tőlük megszokott kiérlelt produkcióval állt elő. A csapat tagjai az évek során fiatalemberekké cseperedtek, mesélte vezetőjük, Mihók Erika, mégis önként jelentkeztek, hogy folytassák a hagyományt, s idén már be is mutatkoztak előadásukkal Szécsényben.
Érdekes előadással lepte meg a jelenlévőket a Simon Ibolya vezette tiszaásványi csoport. A zsűri elsősorban azt emelte ki fellépésük kapcsán, hogy autentikus, teljes szöveget hallhattunk előadásukban.
Miután valamennyi csapat bemutatkozott, dr. Kész Margit etnográfus, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára értékelte a látottakat a zsűri nevében. Korábban, a szovjet időkben az esztrádműsorokat erőltette a kultúrpolitika, amelyekről mindenki tudta, hogy műviek és hiteltelenek, míg napjainkban olyan sztárokat kreálnak a kereskedelmi tévécsatornák, akiknek tehetségéről és céljairól nem tudhatunk semmit - jelezte a szakember. Meglehet, ilyen a mai világ, szükség van az efféle sztárokra, de érdemes odafigyelni az olyan hagyományőrző rendezvényekre is, mint amilyen a Kárpátaljai Magyar Betlehemes Találkozó, ahol a hagyományos közösségek évszázadok alatt kitermelt és megőrzött kincseit láthatjuk - figyelmeztetett a szónok. Hangsúlyozta: bár az előadók műkedvelők, mégis érezhető, hogy előadásuk szívből jön, s évszázadok múltán is meg tudnak nevettetni játékukkal, átélhetjük a karácsonyvárás misztériumát. "Az öregapjuk, a szépapjuk is megszólalt azokban, akik ma itt színpadra léptek. Legyetek büszkék erre" - hangsúlyozta Kész Margit.
Valamennyi résztvevő csoport emléklapot, könyvjutalmat, valamint édességből és gyümölcsből összeállított ajándékcsomagot vehetett át a szervezőktől. A zsűri döntése nyomán a debreceni nemzetközi találkozóra a beregújfalui felnőtt csoport, a tiszacsomai és salánki bábtáncoltatók, valamint Nagymuzsaly és Sárosoroszi csapata jutott tovább.
A rendezvényt a Szülőföld Alap támogatta.