A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség rendületlenül, politikai ellenfeleinek mesterkedése ellenére kitart amellett, hogy a magyar egyéni választókörzet szétszabdalása után is elindítsa a kárpátaljai magyarság érdekeit megjeleníteni hivatott képviselőjelöltjeit az ősszel esedékes parlamenti választásokon – hangzott el múlt szombaton a KMKSZ Választmányának ülésén, amelyre Bustyaházán került sor.
A Szövetség tavaszi közgyűlése óta eltelt időszakról tartott beszámolójában Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke emlékeztetett: már a közgyűlések során kialakult a szervezet alap- és középszintű szervezeteiben az a vélemény, hogy miután az új választási törvény lehetőséget nyújt az önálló részvételre az egyéni választókörzeteken keresztül, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek indulnia kell a parlamenti választásokon. Azóta eldőlt, hogy nem lesz magyar többségű választókörzet Kárpátalján, ahol nagyobb eséllyel indulhatna a magyarság jelöltje, a Szövetség ennek ellenére előreláthatóan minden olyan körzetben indítani fogja jelöltjét – még ha kisebb esélyekkel is –, ahol jelentősebb számban él a magyarság – fogalmazott.
Az elnök jelezte, időközben kísérlet történt a KMKSZ és az egész kárpátaljai magyarság megtévesztésére: az ukrán államvezetés felajánlotta a magyar államvezetésnek, hogy a Régiók Pártja választási listáján bejuttatják a Legfelsőbb Tanácsba a kárpátaljai magyarság képviselőjét. A jelölt személyét illetően számos egyeztetésre került sor az elmúlt napokban, felmerült Brenzovics Lászlónak, a KMKSZ alelnökének neve is, az volt a kikötés, hogy az induló ne a szövetség elnöke legyen – mondta el Kovács Miklós. Rámutatott, ez egy átlátszó próbálkozás a magyar közösség megtévesztésére, hiszen világos, hogy amennyiben az ukrán államhatalom valóban tisztelné a magyarokat, úgy nem szabdalnák szét a magyar vidéket a választókörzetek kialakításakor. "Ha a magyarokat tisztelik, akkor azt mondják, hogy a magyarság érdekvédelmi szervezete döntsön abban, hogy kit jelöl, a magyar választók pedig döntsenek arról, hogy kit választanak" – fogalmazott, hozzátéve: ennek a "diverziónak" a célja a KMKSZ, a kárpátaljai magyarság megosztása volt, illetve szerették volna elérni, hogy magyar nemzeti kormányzat is közreműködjék a KMKSZ szétverésében.
Kovács Miklós elmondta: a magyar kormányzat helytállt ebben a kérdésben, kitartott azon elvi álláspont mellett, hogy a választások tétje a kárpátaljai magyarság érdekképviselete, s nem a parlamenti jelenlét valamely más párt színeiben, ami ráadásul – listás helyről lévén szó – egyébként sem garantálható. Magyarország azért nem ment bele az ukrán ajánlatba, hiszen korábban nem magyar képviselőt kértek Kijevtől, hanem magyar körzetet, amit viszont az ukrán fél nem teljesített – tette hozzá. Végezetül Kovács Miklós leszögezte: a KMKSZ helytállt ebben a helyzetben, ellenállt a kísértésnek, s kitart amellett, hogy becsületesen végigcsinálja a választási kampányt a magyarság érdekében. A szövetség választmánya augusztus első napjaiban dönt majd arról, hogy kiket indít a parlamenti választásokon a három magyarlakta egyéni választókörzetben – hangzott el.
Gulácsy Géza alelnök a KMKSZ által működtetett információs irodahálózat tevékenységéről szólva többek között elmondta: az év folyamán 19 537 pályázatot fogadtak be, ami négyszázzal kevesebb, mint az előző évben. Elsősorban a pályázó főiskolások és egyetemisták száma csökkent, tudhattuk meg, vélhetően a támogatás csekély összege miatt. Nőtt viszont a támogatásért jelentkező óvodások száma. Ezt az utóbbi tényt akkor lehet majd megfelelően értékelni, ha kiderül, hogy a magyar első osztályba íratott gyerekek száma is nőtt-e, avagy csupán a támogatásért íratta több szülő magyar óvodába a gyermekeit – tette hozzá az alelnök. Gulácsy Géza ezzel összefüggésben emlékeztetett, a KMKSZ tavaly javasolta, hogy az első osztályba íratott gyerekek nagyobb támogatásban részesüljenek, a kérés azonban nem talált meghallgatásra a budapesti illetékeseknél, a rendszer változatlan maradt.
A KMKSZ által kiadott vízumajánlást az elmúlt hét közepéig 8 845-en kaphatták meg, ezen belül mintegy 6160 a KMKSZ-alapszervezetek, 145 a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, s 2525 a történelmi egyházak közvetítésével, tudhattuk meg. A kapcsolattartási támogatással összefüggésben elhangzott, hogy 7375 pályázatot fogadtak be az irodák, melyek közül mindössze 35-öt utasítottak el, s jelenleg fennakadás nélkül működik a rendszer, az igénylők gyakorlatilag két héten belül hozzájuthatnak a pénzükhöz.
A tavalyi 79-cel szemben idén 216 kisösszegű pályázat érkezett be a Bethlen Gábor Alap által meghirdetett pályázatra, mondta el Gulácsy Géza. Miután azonban az elmúlt esztendőben nem sikerült felhasználni a teljes pályázati keretet, idén csökkent az e célra rendelkezésre álló pénz. Így történt, hogy a 30 millió forintos pályázati keretre ebben az évben 109 milliós igény érkezett be. Ennek eredményeként számos pályázat nem részesült támogatásban, illetve a támogatottak esetében is csak az igényeltnél lényegesen kisebb összeget ítéltek meg idén a kuratórium egyhangú döntése alapján – hangzott el. A pályázók kiértesítése talán már a napokban megkezdődik – jelezte Gulácsy Géza.
A Választmány a továbbiakban jóváhagyta a Szövetség és a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége (KMVSZ) közötti együttműködési szerződés tervezetét. Virág László, a KMVSZ elnöke a testület előtt kifejtette, a szerződés célja szorosabbra fűzni a két szervezet kapcsolatait a kárpátaljai magyarság megmaradására, identitásának megőrzésére irányuló céljaik elérése érdekében.
A KMKSZ nyilatkozatban tiltakozik amiatt, hogy a közútfenntartó vállalat a labdarúgó-Európa-bajnokságra való hivatkozással eltávolította több, többségében magyarok lakta település magyar nyelvű helységnévtábláját. A Szövetség ezeket a cselekményeket a nemzetiségi jogok újabb durva megsértéseként értékeli – áll egyebek mellett a Választmány által elfogadott dokumentumban.
Ismét gond van a magyar nyelvű tankönyvek kiadásával. Gulácsy Géza elmondta, hogy az oktatási minisztérium ezúttal meg sem rendelt négy tankönyvet – rajz, zene, művészet, munka – az első és második osztályosok számára. A KMKSZ alelnöke szerint ez a döntés része lehet annak a koncepciónak, amely az anyanyelvű oktatás terének szűkítésére irányul azáltal, hogy bizonyos tantárgyak tanítását ukrán nyelven szorgalmazza. A KMKSZ Választmánya ezért úgy határozott, hogy levélben fordul Dmitro Tabacsnik oktatási miniszterhez, amelyben aggodalmának ad hangot a kialakult helyzet miatt, s kéri a szóban forgó fordításos tankönyvek mielőbbi megjelentetését.
Sin Józsefnek, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezete elnökének javaslatára a KMKSZ felhívással fordul a szülőkhöz az új tanév kezdete előtt annak érdekében, hogy gyermekeiket magyar iskolába írassák.
Az ülésen elhangzott, idén július 22-én rendezi meg a KMKSZ a hagyományos Turul-ünnepséget Tiszaújlak és Tiszapéterfalva határában. A megemlékezés vezérszónoka L. Simon László kulturális államtitkár lesz.
Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke hozzászólásában javasolta, hogy a KMKSZ Választmánya ítélje el nyilatkozatban a Központi Választási Bizottság (CVK) döntését, melynek következtében nem jöhetett létre magyar többségű egyéni választókörzet Kárpátalján, illetve kérjék az ország vezetőit, hogy nyilvánítsanak véleményt a CVK döntéséről. Rámutatott, ebben a kérdésben mindenki arra hivatkozik, hogy a CVK független testületként hozza meg döntéseit, ugyanakkor az ország minden politikai erejének kell, hogy legyen véleménye erről a kérdésről, és szükséges, hogy a választópolgárok megismerjék azt. Brenzovics László hangsúlyozta: a CVK mostani döntése egy folyamat része, melynek célja, hogy a magyarságot mind a végrehajtó, mind a választott hatalomból kiszorítsa.
Megkezdődött a végrehajtása annak a Keleti Partnerség keretében megvalósuló programnak, melynek révén Magyarország és Kárpátalja megye paritásos alapon két millió dollárnak megfelelő összeggel finanszírozza kárpátaljai, jelentős részben magyar oktatási, kulturális és önkormányzati intézmények felújítását és korszerűsítését – mondta el Brenzovics László. Jelezte, a napokban sikerült aláírni a végrehajtási szerződést a magyar Külügyminisztériummal, így hamarosan megérkezhet a pénz első része.
szcs
A KMKSZ Választmánya a következő határozatokat hozta:
1. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Választmánya az Ukrajnában meghirdetett nemzetiségi politikával ellentétesnek és a nemzetközi gyakorlattal összeegyeztethetetlennek tartja a Központi Választási Bizottság döntését, a 2012. október 29-ei parlamenti választások egyéni körzeteinek határairól. A bizottság a KMKSZ és más magyar szervezetek igényeit, valamint Magyarország kormányának ezirányú kérését figyelmen kívül hagyva Kárpátalja magyarok lakta vidékét több választókörzethez osztotta be úgy, hogy arányuk sehol nem éri el az egyharmadot sem. A Választmány ezen intézkedést a kárpátaljai magyar népcsoport elleni nyílt támadásként értékeli és a leghatározottabban elítéli azt.
2. A KMKSZ Választmánya felháborítónak tartja, hogy a közútfenntartó vállalat eltávolította több, többségében magyarok lakta település magyar helységnévtábláját. A Szövetség ezeket a cselekményeket a nemzetiségi jogok újabb durva megsértéseként értékeli. A Választmány a magyarság törvény adta lehetőségeinek ilyetén való csorbítása ellen a leghatározottabban tiltakozik, s felszólítja az illetékeseket, hogy helyezzék vissza a levett magyar nyelvű helységnévtáblákat.
3. A KMKSZ Választmánya tiltakozik az ellen, hogy az oktatási minisztérium az első és második osztály részére négy tantárgyból csak ukrán nyelvű tankönyvet kíván biztosítani. Felszólítja az illetékeseket, hogy biztosítsák a magyar iskolák teljes körű anyanyelvi tankönyvellátását.
4. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség együttműködési megállapodást köt a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségével.
5. A KMKSZ Választmánya felhívással fordul a szülőkhöz az új tanév kezdete előtt annak érdekében, hogy gyermekeiket magyar iskolába írassák. A testület felhívja a szülők figyelmét arra, hogy a tudás legeredményesebben az anyanyelven sajátítható el, s a magyar iskolák megtartása létfontosságú a kárpátaljai magyar nemzetrész megmaradása szempontjából.