A nemzeti összetartozás napján a trianoni békeszerződés aláírásának napjára – 1920. június 4-ére – emlékeztek Magyarországon és a határain túl.
Az Országgyűlés 2010. május 31-én döntött úgy, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának napja a jövőben a nemzeti összetartozás napja lesz. Az erről szóló törvény kimondta: "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".
Az emléknap Budapesten reggel nyolckor a nemzeti lobogó Kossuth téri felvonásával kezdődött. Az ünnepi eseményen a közjogi méltóságok mellett jelen voltak kormánytagok, több parlamenti párt képviselője és a diplomáciai testület tagjai, valamint kétszáz anyaországi és határain túli gyerek.
A trianoni döntés egy minden ízében igazságtalan, a vesztes és a győztes népek számára is megalázó helyzetet teremtő békediktátum – írta a nemzeti összetartozás napjára kiadott elnöki nyilatkozatában az államfő, Áder János, aki kijelentette, hogy az ebből adódó veszteség és a fájdalom mindörökre a miénk marad, s azt is hangsúlyozta, hogy az összetartozás érzése nem táplálkozhat másból, mint az egymásért viselt felelősség felismeréséből és vállalásából.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a nap ifjúsági programjainak megnyitóján a Magyarság Házában azt hangsúlyozta, hogy a magyar megmaradásnak két feltétele van: a nemzet közjogi egyesítése és kulturális örökségünk megerősítése.
A Parlamentben tartott megemlékezésen Kövér László, az Országgyűlés elnöke arról beszélt, hogy egy nemzet nagyságát nem országának területe, hanem szellemisége határozza meg. Az MSZP nem vett részt az eseményen. Az országgyűlési képviselők tapssal köszöntötték a hátáron túli magyar pártok és szervezetek vezetőit a Parlament üléstermében. Az ünnepi eseményen Kárpátalja képviseletében jelen volt Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke.