A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség változatlanul céljául tűzi ki, hogy mindenkor a közösség egészének érdekeiből, hosszú távú megmaradásának szempontjából kiindulva cselekedjék – hangzott el a Szövetség Beregszászi Középszintű Szervezetének vasárnapi közgyűlésén Beregszászban.
A KMKSZ BKSZ 34 alapszervezete jelenleg mintegy kilencezer tagot számlál, azaz többet, mint tavaly, amikor a Szövetség a tagrevíziót elhatározta – hangsúlyozta a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Esztergom termében, a közgyűlés küldöttei előtt mondott beszédében Sin József. A középszintű szervezet elnöke beszámolójában örömmel állapította meg, hogy az alapszervezetek közgyűléseinek tapasztalata növekvő aktivitást mutat, nő az emberek érdeklődése a "mindennapi politika" iránt. Mint jelezte, a középszintű szervezet és alapszervezetei az elmúlt esztendőben is rendben megtartották hagyományos rendezvényeiket – szám szerint közel negyvenet. Sin József ezzel összefüggésben többek között Tiszacsoma, Mezőgecse, Gut, Beregújfalu és Bótrágy aktivitását emelte ki, hangsúlyozva, hogy a járás 31 települési önkormányzatának mintegy a felével a KMKSZ alapszervezeteinek jó, vagy legalábbis kielégítő az együttműködése, vagyis a Szövetség helyi aktivistái olyan esetekben is meg tudják valósítani a magyarságot érintő elképzeléseiket, amikor az adott község élenjárói nem állnak a magyar érdekvédelmi szervezet pártján. Néhány településen ugyanakkor – mint például Gát, Gut vagy Nagymuzsaly – annak ellenére is meghiúsul az együttműködés, hogy a KMKSZ igyekszik megtalálni a közös hangot a helyi önkormányzati vezetőkkel. Sajnos vannak települések, ahol magyar fenyeget magyart – fogalmazott.
Sin József lapunknak aláhúzta: minden modern állam nagyra becsüli polgárai társadalmi aktivitását. Éppen ezért a KMKSZ a jövőben a jogvédő szervekhez fog fordulni, amennyiben egyes beregszászi járási vezetők nem tudnak megszabadulni szovjet típusú "munkamódszereiktől", mint például Gáton.
Az elnöki beszámolót követően a küldöttek meghallgatták a mandátumvizsgáló, a fegyelmi és az ellenőrző bizottságok beszámolóit. Eldőlt, hogy Horváth Árpád személyében új tagja és elnöke lesz az elkövetkező két évben a fegyelmi bizottságnak a más irányú elfoglaltsága miatt lemondó Lizák István helyett. Sin József tájékoztatta a küldötteket arról, hogy az elmúlt év során lemondott tisztségéről Mester András elnökségi tag. Az elnök javaslatára a küldöttek úgy határoztak, hogy a megüresedett helyet nem töltik be, így az elnökség a jövőben kilenctagú lesz. Sin József köszöntötte a közgyűléseken a közelmúltban megválasztott új alapszervezeti elnököket – Bégányban Szimcsera Jánost, Hetyenben Tóth Adrient, s Zápszonyban Csatáry Zsoltot.
Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke felszólalásában a KMKSZ törzsgárdájának helytállását méltatta, amely szavai szerint kitartott, tette a dolgát azon nyolc év során is, amikor a szocialista kormányzat idején a magyarországi támogatási rendszereket az UMDSZ működtette, amikor az oktatási-nevelési támogatást nemegyszer ukrajnai politikai erők népszerűsítésére használták fel, s tízezrével jutottak magyarigazolványhoz olyanok, akiknek a magyarsághoz semmi közük nem volt. Miután a magyarországi kormányváltást követően e rendszerek működtetése a KMKSZ-hez került, a Szövetség most megpróbálja azokat korrupciómentesen működtetni, ellenállva a szervezetre, a tagságra nehezedő, az ukrán államot és társadalmat átitató korrupció nyomásának – hangzott el.
Kovács Miklós rámutatott: a KMKSZ több ízben bizonyította, hogy el tud járni a kárpátaljai magyarságot érintő, magyarországi vonatkozású ügyekben. Így például sikerült egyről három évre emelni a kiadott vízumajánlások érvényességi idejét, s ezzel a kiadható vízumok időtartamát, de sikerült orvosolni az utóbbi időben a határátkelésnél tapasztalható, az itteni magyarság közérzetét rontó, igazságérzetét bántó bürokratikus intézkedéseket is – jelezte a KMKSZ elnöke.
A KMKSZ változatlanul céljául tűzi ki, hogy mindenkor a közösség egészének érdekeiből, hosszú távú megmaradásának szempontjából kiindulva cselekedjék, hangsúlyozta a szónok, hozzátéve, hogy ehhez természetesen a Szövetségnek képesnek kell lennie megbirkózni az ellenhatásokkal, elviselni akár az időleges népszerűségvesztést is. A választások kérdése szintén ebbe a kategóriába tartozik, jelezte Kovács Miklós, hiszen a KMKSZ-nek nincs más választása, mint kiállni a közösség érdekeinek védelmében, amikor hovatovább azt a jogát is elvitatják a helyi magyarságnak, hogy a saját jelöltjeire szavazzon, hogy tiltakozzék a helyi önkormányzatokban a nagymuzsalyi aranybánya indítása miatt, vagy hogy képviselettel rendelkezzék a Legfelsőbb Tanácsban.
Brenzovics László hozzászólásában többek között emlékeztetett, hogy a Szövetség rendületlenül kitart álláspontja mellett, s tiltakozik a nagymuzsalyi aranybánya tervezett újraindítása ellen. Lelkes taps fogadta a KMKSZ alelnökének bejelentését, miszerint a nyár folyamán megkezdődik a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tetőszerkezetének és homlokzatának rekonstrukciója, s mint fogalmazott, a vidék legszebb épülete ismét büszkén hirdeti majd a kárpátaljai magyarság élni akarását és megmaradását.
Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke beszédében arra kérte a KMKSZ BKSZ vezetőit, s a szervezet önkormányzati képviselőit, hogy szorgalmazzák az illetékeseknél a helyi magyarság jogainak betartását. Kifejtette, a magyar nyelv, kultúra és oktatás mindenkori helyzete nagyban függ attól, engedik-e használni a magyar nyelvet a magyar többségű járásban.
Horkay Sámuel, a KMKSZ BKSZ elnökségének tagja hozzászólásában az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség és politikai szövetségeseik részéről nap mint nap tapasztalható megtévesztés és félretájékoztatás ellen emelt szót. Véleménye szerint az UMDSZ múltbeli tevékenysége alapján nem tekinthető magyar érdekvédelmi szervezetnek.
A KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezete március 24-én, a Nagyszőlősi Járási Tanács és a Nagyszőlősi Járási Állami Közigazgatási Hivatal közös székházának nagytermében tartotta meg közgyűlését, melyen Barta József, a középszintű szervezet elnöke köszöntötte a résztvevőket, köztük a meghívott vendégeket, Kovács Miklóst, a KMKSZ elnökét, valamint Brenzovics Lászlót, a Szövetség alelnökét, majd a Himnusz elhangzása és a napirend elfogadása után megtartotta elnöki beszámolóját.
Elmondta, hogy a Nagyszőlősi járásban elvégezték a tagnyilvántartás rendezését, s jelenleg a 25 alapszervezetben 8731 tag van hivatalosan bejegyezve. Az infrastrukturális fejlesztések eredményeként az elmúlt évben új teleház létrehozásához szükséges technikai felszerelésekkel gazdagodott a tiszapéterfalvai és az újakli alapszervezet, a meglévő teleházak fejlesztésére pedig technikai eszközöket kapott a salánki, a gyulai, a tiszaújhelyi és a tiszakeresztúri alapszervezet. Az elmúlt évben új, kétnyelvű helységnévtáblát kapott Tiszaújlak, Tiszakeresztúr, Karácsfalva, Batár és Nevetlenfalu, a karácsfalvait már felállították, s a közeljövőben a többi is felavatásra kerül. Ez év januárjában a járási KMKSZ-iroda új székházba költözött. 2011 augusztusában a KMKSZ-aktivisták, illetve a járási iroda munkatársainak részvételével befejeződött a Szülőföldön magyarul pályázatok összegyűjtése, feldolgozása és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-hez való benyújtása. A Nagyszőlősi járásból 3677 pályázatot adtak be a 2011–2012-es tanévre, 3616-ot nevelési-oktatási, tankönyv- és taneszközellátási, 61-et pedig hallgatói támogatásra, s 3644 pályázat részesült pozitív elbírálásban. A tavalyi közgyűlés óta a járásban 5756 személy kapott a vízumeljáráshoz szükséges támogató nyilatkozatot, 2903-at KMKSZ-es kérelem, 2853-at pedig egyházi ajánlás alapján. A "KMKSZ" Jótékonysági Alapítvány kisösszegű programok és eszközbeszerzések megvalósítására meghirdetett pályázati felhívására a járásból 11 pályázat lett benyújtva és pozitívan elbírálva. A pályázati úton nyert pénzből a járási iroda számítógépet, míg a Csomafalvai Vasárnapi Iskola laptopot vásárolt, a KMKSZ Karácsfalvai Alapszervezete Zékány János-emlékművet állított, a tiszaújlaki KMKSZ-alapszervezet emléktáblát készíttetett a Rákóczi-szabadságharc helybeli résztvevőinek a tiszteletére, melynek felavatására a közeljövőben kerül sor, a salánki alapszervezet pedig kirándulást szervez Kárpátalja történelmi nevezetességeinek a megtekintésére.
A középszintű szervezet megszervezte Lezsák Sándornak, a Magyar Országgyűlés alelnökének a nagyszőlősi járási fogadását, aki a népfőiskolai mozgalom kárpátaljai beindításának a céljából Ugocsa három települését, Salánkot, Nevetlenfalut és Tiszapéterfalvát is felkereste. Nem sokkal később pedig megalakult a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület, mely március 16-án nagyon sikeres rendezvényt tartott a Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskolában. Februárban lezajlottak az alapszervezeti közgyűlések, melyeken elsősorban a legutóbbi önkormányzati választásokkal, a közeledő parlamenti választásokkal, a magyar tannyelvű oktatással, a pályázati lehetőségekkel, valamint a támogatói nyilatkozatokkal kapcsolatos kérdések kerültek terítékre, s a résztvevők arra hívták fel a figyelmet, hogy több figyelmet kell fordítani az ifjúságra. Végezetül pedig az elnök a tagság aktivizálását, a KMKSZ iránti bizalom erősítését és az őszi parlamenti választásokon való jó szereplést jelölte meg a legfontosabb feladatokként. A küldöttek megfelelőnek értékelték a középszintű szervezet munkáját.
Gorondi Albert, az ellenőrző bizottság elnöke beszámolt a középszintű szervezet pénzügyi helyzetéről. Beszámolóját a közgyűlés egyhangúlag elfogadta.
Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke elismerését fejezte ki a középszintű szervezetnek, valamint az alapszervezeteknek az elvégzett munkáért. Megjegyezte, miszerint a Szövetség működésében a legfontosabb a legitimációs képesség: ez az a szervezet, mely tevékenységét a kárpátaljai magyarság egészének a hosszú távú érdekei alapján szervezi meg. Sajnos, nemzetrészünk politikailag teljesen sarokba van szorítva, s az az egyetlen lehetőségünk, hogy szembe-szálljunk a térvesztés folyamatával és vállaljuk fel a küzdelmet, mozgósítsuk embereinket, s szerezzük vissza a szavazótáborunkat. A legutóbbi voksolások során kiderült: vannak, akik nem fogékonyak a választási agitációnkra, könnyen eladják szavazatukat, s csak dicsérni lehet azokat az aktivistáinkat, akik eme frusztráló élmények ellenére is vállalják a meggyőzés nehéz munkáját a következő választások alkalmával is.
Brenzovics László szót ejtett arról, hogy a KMKSZ fellépésének köszönhetően a kárpátaljai magyarok ismét könnyebben léphetik át a magyar–ukrán határt, illetve, hogy a Szövetség fontosnak tekinti a gazdaságfejlesztést, lépéseket tesz a kárpátaljai magyar kis- és őstermelők helyzetbe hozása érdekében. Kifejtette, miszerint a magyar kormány támogatást ajánlott fel a magyar tannyelvű kárpátaljai oktatási intézmények számára, azzal a feltétellel, ha az ukrán állam is részt vesz a tanintézetek megsegítésében. Majd felszólalása zárásaként ő is kitért az idei parlamenti választásokra, leszögezte: a siker érdekében mindent meg kell tenni, amit csak lehet, s reményét fejezte ki, hogy szép eredményeket fogunk elérni.