Idén március 15-én kettős ünnep volt Badalóban, hiszen az istentisztelettel egybekötött hagyományos 1848-as megemlékezést követően a KMKSZ-től kapott címerrel ellátott falunévtábla felavatása tette még ünnepélyesebbé a napot.
A falunévtábla-avatásra a Tisza-parti település Halábor felőli oldalán került sor, az ünnepségen közel százan vettek részt.
Elsőként dr. Jakab Lajos, a KMKSZ helyi alapszervezetének alelnöke ismertette röviden Badaló történetét. A község első írásos említése a falunévtáblán is olvasható, 1226-ból való. A XIII. században Badaló már jelentős község volt önálló egyházzal, amely 1550-től reformátusként működött tovább.
1851-ben Fényes Elek így írt Badalóról: "Magyar falu Beregh vármegyében, 4 római katolikus, 527 református lakja. Református anyaszentegyház. Árvizektől sokat szenved, egyébiránt gyümölcsben, fában, halban bősége van..."
A több mint 200 éves badalói református templom belső falán emléktábla van az I. világháborúban elesettek névsorával, a külső falán 1938 óta márványtábla hirdeti Petőfi Sándor egykori ittjártát, aki 1847 július 13-án – útban menyasszonyához, Erdődre – e szent falak tövében tartott pihenőt.
A helységtörténet ismertetése után Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, kiemelve, hogy a KMKSZ azért igyekszik minden magyar községben falunévtáblát állítani, hogy ezáltal is hirdesse, az adott település élni akar. A több mint 1700 lakosú Badaló is ilyen település, és az itt lakók méltán lehetnek büszkék elődeikre, falujukra, amelyre ezentúl már ez az ősi címerrel ellátott díszes falunévtábla is felhívja majd az ideérkezők figyelmét.
Sápi Zsolt helyi református lelkész rövid fohásszal áldotta meg a falunévtáblát, majd az alkalomhoz illő dalok hangzottak el, végül Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke, Gyurin Miklós, a beregszászi magyar konzulátus vezető konzulja és Szalai Imre, Badaló polgármestere felavatta a falunévtáblát. Az ünnepség a Himnusz eléneklésével ért véget.