Gál Kinga (Fidesz) néppárti európai parlamenti képviselő meghívására a héten Brüsszelbe látogatott Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke és Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke. A közelgő ukrajnai választások miatt a kárpátaljai magyarság képviselői még az elmúlt év végén kezdeményezték, hogy fogadja őket az Európai Parlament kisebbségügyi frakcióközi munkacsoportja.
A KMKSZ vezetői kedden az Európai Parlamentben (EP) megbeszélést folytattak meghívójukkal, Gál Kinga néppárti képviselővel, majd részt vettek az EP kisebbségügyi munkacsoportjának rendkívüli ülésén, amelyen A kárpátaljai magyarság helyzete, különös tekintettel a közelgő parlamenti választásokra címmel rendeztek meghallgatást.
A KMKSZ vezetői az ülésen jelezték: a mintegy 150 ezres, nagyobbrészt egy tömbben élő kárpátaljai magyarság politikai érdekeinek megjelenítése az ukrán törvényhozásban nincs garantálva. A népcsoport viszonylag kis létszáma, illetve a választási törvény által előírt ötszázalékos küszöb nem teszi lehetővé az általa létrehozott pártok bejutását a törvényhozásba, így parlamenti képviseletet csak egyéni képviselők által nyerhet; azt is csak akkor, ha a választási körzetet úgy alakítják ki, hogy az az egy tömbben élő magyarságot magába foglalja – mutatott rá Kovács Miklós.
Több mint egy évtizeden keresztül ezt a lehetőséget biztosították, s a választási törvény által a választókörzetek tekintetében előírt nemzetiségi szempontokat többnyire betartották – jelezte a KMKSZ elnöke. Azonban, mint hangsúlyozta, az új választási törvény a legtöbb európai országtól eltérően semmiféle előírást nem tartalmaz a kisebbségeket magába foglaló körzetek kialakítására vonatkozóan, így azoknak esélyük sem lehet arra, hogy parlamenti képviselethez jussanak. Ezért a politikus szerint a kárpátaljai magyarság számára kiemelkedően fontos egy olyan választási körzet létrehozása, amelybe a népcsoport túlnyomó többsége beletartozik, miáltal esélyt kaphat olyan parlamenti képviselő megválasztására, aki a magyar nemzetiség érdekeit következetesen képviseli. Az idén október 28-án esedékes parlamenti választások előtt legalább 175 nappal ki kell jelölni a választókörzeteket, így legkésőbb májusban döntés születik e kérdésben – jelezte Kovács Miklós.
Brenzovics László lapunknak elmondta: a meghallgatáson tájékoztatták az EP-képviselőket a kárpátaljai magyar oktatás helyzetéről is, különös tekintettel a felsőoktatási intézményekbe történő felvételizésre. Elhangzott, hogy az állam akadályozza a kisebbségi nyelven történő felvételizés lehetőségét, s nem működik a külföldön szerzett diplomák, doktori fokozatok elismerésének egységes rendszere sem, ami jelentősen megnehezíti a kisebbségek továbbtanulását, akadémiai pályáját.
Gál Kinga munkacsoporti alelnök, az ülés levezető elnöke, hozzászólásában hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a kisebbségi közösségek tagjai maguk mondhassák el problémáikat. Ennek szellemében a munkacsoport az elmúlt két és fél év során szívesen látott vendégül minden kisebbségi szervezetet, aki azzal kereste meg, hogy panaszait az EP-ben szeretné ismertetni, hangsúlyozta. A fideszes alelnök számon kérte Ukrajnán az Európa Tanács kisebbségi keretegyezményének, valamint a Nyelvi Chartának a betartását – olvasható a KMKSZ-vezetők brüsszeli látogatásáról a Gál Kinga honlapján megjelent közleményben.
A továbbiakban a kárpátaljai politikusok részt vettek az európai parlamenti magyar néppárti delegáció ülésén. Ezt követően Kovács Miklós és Brenzovics László találkozott Andrzey Grzyb lengyel parlamenti képviselővel, az Emberi Jogi Albizottság alelnökével és az EU–Ukrajna delegáció tagjával.
A délután további részében a KMKSZ vezetői az Európai Külügyi Szolgálatban (EKSZ) találkoztak Gunnar Wieganddal, az EKSZ Oroszországgal, a keleti partnerséggel, Közép-Ázsiával, a regionális együttműködéssel és az EBESZ-szel foglalkozó igazgatójával, valamint Calin-Ionut Ungurral, az EKSZ ukrán kapcsolatokért felelős tisztviselőjével.
Brüsszeli látogatásuk második napján, szerdán, Kovács Miklós és Brenzovics László az Európai Parlament épületében megbeszélést folytatott Pawel Zalewski lengyel néppárti képviselővel, aki az Európai Parlament számára elkészített tavalyi Ukrajna-jelentés árnyék jelentéstevője volt.