Hidegháborús hangulat – így jellemezte a Magyar–Ukrán Kisebbségi Kormányközi Vegyes Bizottság e hét eleji budapesti ülésének légkörét Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke. A kárpátaljai magyarság számára igazán fontos kérdésekben nem közeledtek az álláspontok.
Mint ismeretes, a bizottság 2008 után először ült össze hétfőn, s előzetesen minden érintett üdvözölte, hogy újrakezdődnek az egyeztetések a szomszédos országokban élő magyar és ukrán kisebbségeket érintő kérdésekben. Ezek után váratlan és megdöbbentő fejlemény volt, hogy a küldöttségek jegyzőkönyv aláírása nélkül álltak fel a tárgyalóasztal mellől kedden délelőtt, amire tudomásunk szerint még nem volt példa a testület mintegy másfél évtizedes történetében.
A magyar nemzetpolitikai államtitkárság az MTI-hez eljuttatott közleményében örvendetesnek tartja, hogy a két félnek a kérdések zömében sikerült megállapodnia, melyek legtöbbje az oktatást és a kultúrát érinti. A dokumentum szerint a két fél megállapodott abban, hogy a fennmaradó nyitott kérdések megvitatása és a továbblépési lehetőségek kidolgozása érdekében a közeljövőben újra egyeztet a bizottság ülésének keretén belül.
A magyar fél a még megoldásra váró fontos ügyek sorából kiemelte a magyar többségű választókörzet kialakítását a 2012 októberében esedékes parlamenti választásokon, illetve a Tisza-melléki járás létrehozásával kapcsolatos további konzultációt. Az ukrán fél – a magyar kormány korábbi döntésével szemben – kiállt amellett, hogy az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) is adhasson ajánlást a schengeni vízumigényléshez. Mint ismeretes, a magyar kormány az UMDSZ-nek ezt a jogát a magyarigazolványok kiadásával kapcsolatos visszaélések miatt vonta meg, emlékeztet az MTI.
"A bizottság tevékenységében beállt hároméves szünet semmit sem változtatott a testület munkájának jellegén – mondta el a Kárpátaljának Kovács Miklós a tanácskozás után. – Az előzetes egyeztetések ellenére az ülés úgy zajlott, mint az efféle tanácskozások általában: a magyar fél küzdött azért, hogy a kárpátaljai magyarság számára pozitív momentumok is bekerülhessenek a vegyes bizottság ajánlásait tartalmazó jegyzőkönyvbe, az ukránok viszont minden erejükkel ellenálltak ennek a törekvésnek. Így a tárgyalások légköre olyan volt, amilyen egy szovjet–amerikai diplomáciai csatáé lehetett a hidegháború idején. Azonban míg korábban a feleknek végül csak sikerült valamiben megállapodniuk – ha másban nem is, hát legalább abban, hogy megismétlik az előző ülésen elfogadott jegyzőkönyv ajánlásait, megállapításait –, most még ez sem történt meg."
Az ukrán fél még attól is elzárkózott, hogy a jegyzőkönyvbe csak azok a témák kerüljenek be, amelyekben a két fél egyetértésre jutott, s külön fixálják a vitás kérdéseket – jelezte a kárpátaljai magyar politikus. Kovács Miklós felhívta a figyelmet arra, hogy miközben az ukrán fél hajthatatlan volt a kárpátaljai magyarság számára fontos kérdések tekintetében, feltűnően erőteljesen szorgalmazta, hogy az UMDSZ visszakapja jogát a vízumigényléshez szükséges ajánlás kiadására. Hozzátette: "Önmagáért beszél, hogy az UMDSZ érdekei érvényesítéséhez az ukrán állam segítségét veszi igénybe az anyaországgal szemben".
Lapunknak arra a kérdésére, hogy minek tudható be a tárgyalások sikertelensége, s az milyen következményekkel járhat, Kovács Miklós kifejtette: a vegyes bizottság történetében még nem volt példa arra, hogy a testületnek sikerült volna közvetlenül megoldania valamilyen gyakorlati kérdést vagy problémát. "A testület mindig is arra volt jó, hogy fel lehessen vetni a kisebbségeket érintő témákat, illetve le lehessen mérni, hogy az éppen hivatalban lévő ukrán államhatalom mennyire ellenséges a kárpátaljai magyarság kezdeményezéseivel szemben. A mostani tárgyaláson teljesen irracionális merevséget tapasztaltam, hiszen például a magyar többségű választókörzet ügyét annak ellenére nem voltak hajlandóak szerepeltetni a jegyzőkönyvben az ukrán csinovnyikok, hogy erről nemrég pozitív értelemben nyilatkoztak náluk jóval magasabb szintű vezetők. Tehát a legfelső alatti szintű ukrán állami hivatalnokok zsigeri magyarellenessége volt az, ami egyértelműen megnyilvánult ebben az esetben" – mondta el Kovács Miklós.