Cibere rotyogott hatalmas üstökben szeptember első vasárnapján Kisbégányban. Ám ezúttal nem kamrai készletezés céljából, hanem ünnepi esemény részeként: a KMKSZ Kisbégányi Alapszervezete, valamint a községi tanács közös szervezésében ugyanis hagyományteremtő céllal megrendezésre került az I. Kisbégányi Ciberefesztivál.
Megnyitó beszédében Hánka Dezső, Nagy- és Kisbégány polgármestere elmondta, hogy idén nem egy hagyományos falunapot kívántak szervezni, hanem egy olyan fesztivált, mely a településen eddig megőrződött régi tradíciókon alapul. Komári Ibolyával, a KMKSZ Kisbégányi Alapszervezetének elnökével történt közös megbeszélést követően végül úgy döntöttek, hogy a ciberefőzés – mely Kisbégányban még jelenleg is élő hagyomány – legyen a fesztivál névadója.
Sin József, a KMKSZ Beregszászi Járási Szervezetének (BJSZ) elnöke a fesztivált egy kis község nagy lépésének nevezte, mely tevékenyen hozzájárul a tradíciók megőrzéséhez, valamint a közösség megtartásához és épüléséhez. Arra kérte a lakosokat, legyenek büszkék a ciberefőzés tradíciójára, hiszen – mint mondta – a távoli múltba visszanyúlóan Kisbégányt mindig is erről ismerték. "Ne hagyjátok a templomot, a templomot és az iskolát" – a KMKSZ BJSZ elnöke Reményik Sándornak idézetével zárta beszédét, utalva a rendezvény helyszínének szimbolikus jelentőségére, lévén, hogy az események a templom és az iskola közötti területen zajlottak.
Marosi István görög katolikus atya a készülő ciberét mint a nehéz, ám szorgos munka gyümölcsét említette. A kisbégányiakat az ősök tradícióinak ápolására és követésére kérte, melynek fontos részét képezi a munkás lelkület, valamint az istenfélelem.
Kőrözsi Sándor református lelkipásztor beszédében kiemelte: Isten megengedi az örömet és a vigadalmat, de fontos odafigyelnünk arra, hogy ezen vigadalom embertársainkkal kulturáltan folyjék, s ne lépjük túl a mértéket. Végezetül a 95. zsoltár három versét felolvasva hirdetett igét.
Komári Ibolya beszédében elmondta: olyan, régen hétköznapinak számító tradíciók tűnnek el, mint a szövés, a tollfosztás és a tengerihántás. Éppen ezen körülmények miatt van nagy jelentősége annak, hogy Kisbégányban fennmaradt és jelenleg is él a ciberekészítés hagyománya. Végezetül megköszönte mindazon személyeknek a támogatást, akik nélkül a fesztivál nem kerülhetett volna megrendezésre.
Színvonalas kulturális program következett ezután, melyben fellépett a helyi Szivárvány Tánccsoport, a Nagybégányi Krisztina Tánccsoport, valamint a Nagybégányi Aranykalász Nyugdíjasklub. A guti Peres Dóra, a badalói Szoboszlai Csilla, valamint a nagybégányi Baraté Edina dalokkal lépett a publikum elé. Az érdeklődők megtekinthették Sin József – többek között a ciberefőzést is bemutató – fotókiállítását, valamint a Nagyanyáink öröksége c. néprajzi kiállítást.
Az iskola futballpályáján eközben izgalmas futballmérkőzés zajlott Nagybégány és Kisbégány között, melyet tizenegyesrúgásokkal a nagybégányiak nyertek. Majd Gut és Kisbégány mérkőzött meg ifjúsági futballtorna keretében, melyen 4-1-es eredménnyel a gutiak bizonyultak jobbnak. A torna gólkirálya az ellenfél hálójába négy gólt küldő guti Nagy Barbara lett.
A helyi fiatalok között a szervezők ciberével készült sütemények versenyét hirdették meg. A művelődési házban kiállított, meglepően sok ínyencséget a kulturális programok alatt szakmai zsűri szemlélte, illetve kóstolta meg.
Sin József egy szál virág kíséretében adta át Nagy Barbarának a gólkirályi címért járó kerámiavázát, s ugyanilyen ajándékkal fejezte ki köszönetét Komári Ibolyának a szervezőmunkáért.
A zsűri eközben íz és esztétika alapján meghozta döntését a sütemények versenyében is. Az első helyet Ködöböcz Icuka "szilvás mániája" nyerte el. Második Komári Hédi "uráli szelete" lett, míg a harmadik helyet ifj. Molnár Sándor gőzön főtt gombóca nyerte el.
A ciberefesztivál zenés-táncos utcabállal ért véget.
A rendezvény fő támogatója a KMKSZ BJSZ volt.