Mi itt a magyarság megmaradásáért vagyunk

A szervező Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) nevében Milován Sándor alelnök köszönthette az idén tizenkilencedik alkalommal megrendezett turulünnepség több száz résztvevőjét Tiszaújlak és Tiszapéterfalva határában, az 1703-1711-es Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájának helyszínén felállított Tisza-parti emlékműnél.

Az ukrán, a magyar és a ruszin himnusz elhangzása után dr. Lukács Tamás, a magyarországi Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti képviselője mondott ünnepi beszédet.

"A szeretet törvénye a növekedés, a megmaradás, a lelki béke minden testvérrel, és ezért, állítson az élet minket bárhova, a lelkiismeret-vizsgálati pontunknak annak kell lenni, hogy megfelelünk-e a szeretet törvényének, növekedünk-e a szeretetben és vállaljuk-e az élet szolgálatát. Mert csak az a nemzet marad meg, amely vállalja a jövőt, vállalja a gyerekeket, az élet szolgálatát" – hangsúlyozta a szónok.

Húsz évvel ezelőtt nemcsak azért állították vissza az itt élők a turulemlékművet, hogy a múltra emlékezzenek, hanem hogy a jövőnek is utat mutassanak azáltal, hogy ezen a földön különböző nemzetiségek és vallások tudnak egymással békében élni, fogalmazott Lukács Tamás, aki végezetül úgy vélte, "A mi felelősségünk az, hogy az együvé tartozás érzésével gondoskodjunk minden magyarról, bárhol legyen is a világban".

Ladiszlav Lecovics elnök a Kárpátaljai Ruszinok Szövetsége nevében köszöntve a megjelenteket arra hívta fel a figyelmet, hogy egykor a saját szabadságunkért harcoltunk, de máig nem sikerült kivívnunk azt. Őseink fegyverrel a kézben harcoltak, mi viszont békés, civilizált úton fogunk küzdeni, mondotta. A ruszin–magyar együvé tartozást hangsúlyozva a szónok arra szólított fel, hogy legyünk gazdák a saját földünkön, mert soha, senki nem segít nekünk, ha mi nem segítünk magunkon ezen a közös ruszin–magyar földön.

Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke beszédében emlékeztetett, hogy a majd két évtizedes múltra visszatekintő turulünnepség első éveiben a mainál lényegesen nagyobb tömegek gyűltek egybe a Tisza-parti emlékműnél. Arra a szónoki kérdésre, hogy miért kell ragaszkodni az ünnepség megtartásához, a KMKSZ elnöke azzal érvelt, hogy "Mi itt a magyarság megmaradásáért vagyunk, a helytállást szimbolizáló rituáléban veszünk részt, amiként a hívők a templomba elmenve jelzik, hogy létezik a keresztény-keresztyén közösség". A templomba járók jóval kevesebben vannak, mint ahányan meg lettek keresztelve, mégsem hagyják abba, emlékeztetett a szónok. Amiként a kommunizmus idején elnéptelenedtek a templomok, s csak egészen kevesen tartottak ki, úgy ma a turulemlékműnél egybegyűlt ünneplők képviselik az egész magyar közösséget, hangoztatta Kovács Miklós.

Természetesen vannak ennél is fontosabb alkalmak a helytállásra, mutatott rá a szónok, hiszen ahhoz, hogy Kárpátalján megmaradjon a magyarság, magyar iskolába kell adni a gyerekeket, magyar pártokra kell szavazni a választások alkalmával. Ezek a dolgok mégis összefüggnek, mert amikor ellenséges hatalmak eldöntik, hogy megszüntetik a magyar iskolarendszert, amint az ukrán állam tette az elmúlt két esztendőben, akkor igenis fontos, hogy milyen ellenállásra számíthatnak, van-e, aki kitart és szembeszáll, emlékeztetett a KMKSZ elnöke.

A magyar népnek időről időre a közterekre kell vonulnia, meg kell jelennie egy-egy magyar szentélynél – március 15-én ott kell lennie Ungvár, Beregszász központjában, november vége felé a sztálinizmus áldozatainak emlékműveinél, július második vasárnapján pedig a turulszobornál –, hogy elmondhassa magáról: van – hangsúlyozta Kovács Miklós.

A Szózat eléneklése után a megemlékezés koszorúzással ért véget.

Az eseményen jelen volt Bársony András, a Magyar Köztársaság kijevi nagykövete, Csengeri János, a Magyar Köztársaság Beregszászi Konzulátusának konzulja, Sipos József református tiszteletes a Kárpátaljai Református Egyházkerület képviseletében, Lengyel Donát atya a római katolikus egyház képviseletében, Revák István, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal nemzetiségügyi osztályának vezetője, Csizmár Béla, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, Rajz Éva, a Nagyszőlősi Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnökének helyettese, Barta József, a Nagyszőlősi Járási Tanács elnökének helyettese, dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, megyei képviselő, dr. Soós Kálmán, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke, Milován Jolán, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke, ifjabb Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke, Gulácsy Géza, a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezetének elnöke, megyei képviselő, Kilb József, Tiszaújlak polgármestere, valamint Bíró Andor, aki 1989-ben a helyi Határőr Agrárcég elnökeként aktívan közreműködött a turulemlékmű helyreállításában.