A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség visszatérve korábbi népszerű gyakorlatához ezután különböző helyszíneken – figyelembe véve, hogy a KMKSZ-nek öt középszintű szervezete van – szervezi meg közgyűléseit és választmányi üléseit. Ezen döntés jegyében idén az ungvári járási Nagydobrony után a május 14-i választmányi ülés az ugocsai Nevetlenfaluban került megrendezésre, ahol az ukrán titkosszolgálat által zaklatott kárpátaljai magyarok ügyével, a tagnyilvántartással kapcsolatos kérdések rendezésével foglalkoztak, valamint újra bizalmat szavaztak a Szövetség kulturális titkárának és irodavezetőjének.
A nevetlenfalui választmányi ülés a Szövetség elnökének beszámolójával kezdődött. A kárpátaljai magyar közösség helyzetét értékelve Kovács Miklós elmondta: az ukrán titkosszolgálat törvénytelenül vegzálta az egyszerűsített eljárásban visszahonosítást kérő kárpátaljai magyarokat. "Ezeket az embereket vádemelés és a törvényes keretek betartása nélkül, több órás vegzálásnak vetették alá. A megfélemlítő akciót Ukrajna hatályos törvényeit és alkotmányát figyelmen kívül hagyva, valamint az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi szerződéseket felrúgva hajtották végre" – mondta el az elnök, majd hangsúlyozta: ennek az akciónak nem egyének a célpontjai, hanem a kárpátaljai magyar közösség egésze. Ezért kellett és kell a KMKSZ-nek határozottan fellépnie ellene. Elmondta továbbá, hogy a Szövetség csak akkor tudná biztosítani az SZBU által zaklatott magyarok jogvédelmét, ha az érintettek ügyészségi feljelentést tennének jogaik megsértése miatt, ám ezt eddig közülük senki nem merte megtenni.
Kovács Miklós hiányolta az UMDSZ megszólalását az említett ügyben, mint fogalmazott: "Hogy ki kicsoda, az mindig a bajban válik el."
A szervezet választmánya nyilatkozatot fogadott el, amely leszögezi, hogy az ukrán titkosszolgálat, az SZBU minden jogalap nélkül rendelt be, fenyegetett meg és vádolt azzal kárpátaljai magyarokat, hogy magyar állampolgárságot vettek fel, miközben az ukrán törvényekben ilyen bűncselekmény vagy szabálysértés nem szerepel. "Az ukrán állam arra használta fel biztonsági szolgálatát, hogy Ukrajna jogrendjéből kilépve, alapvető emberi és állampolgári jogokat sértve megfélemlítési akciót hajtson végre a kárpátaljai magyar közösség ellen. Ez a gyakorlat alkalmas az ukrán–magyar államközi viszony megrontására, Ukrajna nemzetközi tekintélyének további aláásására, s a legsötétebb sztálini időket idézi" – olvasható a nyilatkozatban, amely megállapítja, hogy az eset egy magyarellenes kampány eddigi legsúlyosabb eleme, az ukrán állam történetének legsúlyosabb provokációja. A negyvenezres taglétszámú KMKSZ választmánya felszólítja Ukrajna vezetőit, de mindenekelőtt Viktor Janukovics elnököt, hogy állítsák, illetve állítsa le a totalitárius államokra jellemző titkosszolgálati akciót, és annak kitervelőit, valamint végrehajtóit az ügy súlyának megfelelően vonják felelősségre.
A KMKSZ técsői közgyűlése április másodikán felhatalmazta a választmányt, hogy határozza meg azokat a részletes szabályokat, amelyek szerint a tagnyilvántartást pontosítani és annak rendjét szabályozni fogja a Szövetség. Az elnökség által beterjesztett új szabályokat kisebb módosítással fogadta el a választmány.
A fórum újabb három évre Riskó Györgyöt választotta a KMKSZ kulturális titkárává, irodavezetőjévé pedig Budai Zsuzsannát. Az alapszabályból fakadó politikai és gazdasági titkár, valamint a médiafelelős tisztségekre a későbbiekben tesznek javaslatot.