A kárpátaljai magyarság megmaradása szempontjából sorsdöntő témák mellett a magyarországi és ukrajnai belpolitika, valamint a két ország kapcsolatainak kérdése is napirendre került a Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemen. A rendezvénysorozatot tizenhetedik alkalommal szervezte meg idén a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség az ökörmezői járási Felsőszinevéren.
A július 2. és 5. között lebonyolított eseménynek, mely Kárpátalján egyszerűen Fidesz-táborként vált nevezetessé az elmúlt majd két évtizedben, idén az Ukrajna: vonzások és választások címet adták szervezői.
Ukrán vektorok
Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke a szabadegyetem csütörtöki nyitó előadásán hangsúlyozta: Magyarországnak nemzetközi szinten kell felvetnie a kárpátaljai magyar kisebbségek sorsát veszélyeztető ukrán intézkedéseket. A "türelmi idő lejárt" – fogalmazott Németh Zsolt, aki szerint Magyarországnak nem érdeke, hogy viszályba keveredjen szomszédjaival, de ha Ukrajna "záros határidőn belül nem hagyja abba a kárpátaljai magyar oktatás elleni támadásait", a problémát nemzetközi fórumokon kell szóvá tenni. Ennek érdekében ősszel határozati javaslatot kíván beterjeszteni Németh Zsolt az Országgyűlés elé a magyar álláspont rögzítése és a szükséges diplomáciai lépések előkészítése érdekében.
Gyarmati István, a Demokratikus Átalakulásért Intézet igazgatója szabadegyetemi előadásában egyetértett azzal, hogy a magyar kisebbség esetében a kétoldalú nézeteltéréseket jobb nemzetközi szintre vinni. Szerinte az Európai Unióban (EU) először általánosan, a jelenségre kell felhívni a figyelmet, mivel a délszláv háborúk rossz példája miatt a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos vitáktól nagyon tartanak Nyugat-Európában.
2010 a változás éve
Az elkövetkező 2010-es esztendő lesz a változás éve, vélekedett előadásában Kövér László, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség választmányi elnöke, aki szerint ez a tatárdúlással felérő szocialista kormányzás után a hét éve tartó negatív folyamatok lezárását kell, hogy jelentse. Mint jelezte, nem az a kérdés, hogy megnyeri-e a választást Magyarországon a Fidesz, hanem az, hogy milyen arányú lesz a győzelem, s miként tud élni a lehetőségekkel a nemzet, képes lesz-e új kormánya révén újjászervezni magát. Az sem lényegtelen probléma, hangsúlyozta, hogy mi történik az ellenzéki oldalon a 2010-ben megválasztandó új parlamentben. Mint rámutatott, kulcskérdés, hogy újjászervezhető-e a baloldal, mert "nyilvánvaló, hogy tisztességes, nemzeti elkötelezettségű baloldal nélkül nem lehet demokráciát elképzelni".
Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke ugyancsak a változás szükségességét hangsúlyozta mind a magyarországi, mind az ukrajnai folyamatok vonatkozásában, amelyeket a züllés, a degradáció, a szétesés folyamataként jellemzett. E folyamatokban maguktól nem, csakis az emberi erőfeszítések hatására érhetők el változások, mutatott rá. A gyakorlatban az a kérdés, hangsúlyozta, van-e olyan erő, amely képes megakadályozni a züllést, rendet teremteni. Csakis lankadatlan, újra és újra megismétlődő erőfeszítések garantálhatják egy nemzet továbbélését, hangsúlyozta a KMKSZ elnöke, aki szerint ez a politika feladata. Mint mondta, a magyar állam vagy a kárpátaljai magyarság újjászervezése csakis egy professzionális, elszánt és elkötelezett politikai párt feladata lehet. Aki tehát változást remél, annak meg kell válaszolnia a kérdést, hogy adott-e az a politikai erő, amelytől ez az önfeláldozás, szakértelem és erőfeszítés – akár saját népszerűségének rovására is – elvárható.
Döcögő regionális kapcsolatok
A magyar–ukrán államközi és regionális kapcsolatok, különös tekintettel a gazdasági együttműködésre, fejlődnek, különösebb gondok nincsenek, habár az egyes szegmensekben természetesen mindig adódhatnak problémák – jelezte előadásában Sziklavári Vilmos. Az ungvári magyar főkonzul többek között elmondta: szeptember 17-én négyes államfői találkozóra kerül sor Ungváron a Kárpátok Eurorégió keretében az ukrán, a román, a szlovák és a magyar a köztársasági elnökök részvételével.
Tilki Attila magyar parlamenti képviselő, Fehérgyarmat polgármestere a regionális együttműködés gyakorlati kérdéseiről szólva a napi kapcsolatok nehézségeire mutatott rá, s a kooperáció elmélyítését szorgalmazta.
Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökének helyettese egyetértve az előtte szólóval úgy vélte, hogy az elmúlt 20 esztendő sem volt elegendő a határok által szétszakított kapcsolatok újrateremtésére, amihez további közös tervekre, közös pályázatokra volna szükség, kihasználva a magyar–magyar együttműködés jelentette előnyöket is.
Veszélyben a kárpátaljai magyar oktatás?
Az ukrán oktatási minisztériumnak a kárpátaljai magyar oktatást létében fenyegető intézkedései ellen csak úgy védekezhetünk, ha alternatívát tudunk felmutatni a szülőknek és gyermekeiknek arra az időre, amíg sikerül politikai megoldást találni a problémákra, szögezte le dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke. Ha ugyanis nem sikerül változásokat elérni a politika szintjén, a kárpátaljai magyar emberek az egyéni menekülési utakat, például az ukrán oktatáson keresztüli beolvadást választják, ami a helyi magyar oktatási rendszer végét jelenti, hangsúlyozta a szakpolitikus.
Az ukránosítás a magyar diákok egy részét az ukrán iskolákba, egy másik részét a magyarországi felsőoktatási rendszerbe irányítja át – mutatott rá dr. Soós Kálmán, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora. Mint jelezte, az ukrán parlament előtt van az új felsőoktatási törvény, amely egyebek mellett kimondja, hogy a felsőoktatás nyelve kizárólag az ukrán lehet, azaz létében fenyegeti a kárpátaljai magyar oktatási rendszert.
Van-e jövője az írott sajtónak?
A fórum anyaországi és kárpátaljai résztvevői egységesen úgy látták, hogy az írott sajtót létében fenyegeti az internet terjeszkedése, amit tovább súlyosbít az újságíró szakma nivellálódása, a politika részéről reá nehezedő nyomás. A szakemberek mindazonáltal egyetértettek abban, hogy a problémákra érzékenyen reagáló, minőségi sajtónak a jövőben is lehet létjogosultsága. Kulin Zoltán, a Kárpátaljai Rádió- és Televíziótársaság vezérigazgató-helyettese szerint Kárpátalján az írott sajtó szerepét konzerválja, hogy az internet terjedése nem olyan gyors, mint tőlünk nyugatabbra. Riskó György, a Kárpátalja c. hetilap főszerkesztője az előtte szólókkal egyetértve nagy jövőt látott az írott sajtó, valamint az elektronikus médiák, többek között a televízió és a rádió együttműködésében is.
Az előadásokat és az azokhoz kapcsolódó vitákat a tábor hagyományaihoz híven érdekes kulturális program és a környék látnivalóit bemutató kirándulások gazdagították.