Az elmúlt hét végén, immár XXII. alkalommal került sor Felsőszinevéren a Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemre a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) szervezésében.
Az esemény anyaországi és kárpátaljai résztvevőire ezúttal minden korábbi alkalomnál gazdagabb program, átlagosan napi 5-6 előadás és kulturális műsor – könyvbemutató, filmvetítés, koncert, táncház stb. – várt. Fellépett a szabadegyetem hallgatói előtt Pál István Szalonna és bandája, de ugyancsak nagy sikert aratott az X-Faktoros Baricz Gergő és Mackó Miklós előadóestje is.
A csütörtöki megnyitón a szabadegyetem résztvevői egyperces néma felállással emlékeztek meg az ukrajnai események áldozatairól. Dr. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: az a körülmény, hogy az országban uralkodó állapotok ellenére a szabadegyetem megrendezése mellett döntöttek a szervezők, tükrözi a kárpátaljai magyarság viszonyulását a jelenlegi helyzethez. Mint kifejtette, általános volt a vélemény, hogy a történtek ellenére semmit sem szabad feladni a kárpátaljai magyarság szempontjából fontos célok közül, márpedig a Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemen az elmúlt 22 évben számos olyan gondolat született vagy forrt ki, melyek utóbb fontosaknak, hasznosaknak bizonyultak a magyarság számára.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár beszédében szintén a szabadegyetemen folyó műhelymunka fontosságát hangsúlyozta. Mint rámutatott, a magyar kormány által az elmúlt években a helyi magyarság megmaradása és fejlődése érdekében indított programok sikerének záloga, hogy voltak partnerei Kárpátalján, hogy a magyarországi vezetők közösen alakíthatták ki elképzeléseiket azokkal, akik személyesen élik meg az itteni problémákat. "Ukrajna most átalakulóban van. ... Fontosnak tartom, hogy legyenek olyan magyar vezetők, akik szerepet vállalnak ebben, akik elmondják, hogy mi a magyarság érdeke" – fogalmazott Répás Zsuzsanna, jelezve, hogy a Fidesz–KDNP partnere Kárpátalján immár negyedszázada a KMKSZ.
Az első nap előadásai a magyar oktatás kérdéseit járták körül. A Kárpát-medencei magyar pedagógusszervezetek vezetőinek részvételével megrendezett fórumon például a Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) és az MTA Kisebbségkutató Intézete által Iskola és képesség címmel készített felmérés eredményeit vitatták meg. A kutatás eredményeit ismertető Ferencz Viktória, az NPKI munkatársa hangsúlyozta, felmérésükkel elsősorban a gyakorló pedagógusok és a döntéshozók munkáját szerették volna segíteni.
Dr. Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke helyzetértékelésében egyebek mellett rámutatott: a magyar oktatás jövője és minősége nem csupán az oktatás színvonalán, hanem a döntéshozókon is múlik. A legsürgetőbb feladatnak a magyar nyelv rehabilitálását nevezte, miáltal az szabadon használhatóvá válna abban az élettérben, ahol honos. A szakember szerint ennek kerete Kárpátalján egy önálló magyar tankerület, a kulturális autonómia lehetne. Emellett a KMPSZ elnöke a Kárpát-medencei magyar oktatás egységes és komplex, a határon túli magyarok számára is átjárható rendszerré szervezését sürgette az általános iskolától az egyetemekig.
A második nap a gazdasági kérdések jegyében telt. Előbb Irány az EU! – Gazdasági kapcsolatok és együttműködési lehetőségek az Európai Unió határán címmel rendeztek tanácskozást Szabolcs-Szatmár-Bereg és Kárpátalja megyei vezetői, szakemberek, valamint diplomaták részvételével. A fórum vendége volt többek között Andrij Szerbajlo, a Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztráció elnökének első helyettese. A továbbiakban a helyi magyar gazdasági-érdekvédelmi és szakmai szervezetek vezetői bemutatták az általuk kidolgozott kárpátaljai gazdaságfejlesztési programot. (A programnak a mezőgazdaságot, a vidékfejlesztést érintő részéről bővebben is olvashatnak Gazdasarok rovatunkban a 6. oldalon.)
Szóba került a szabadegyetemen a magyar európai parlamenti képviselők brüsszeli, illetve strasbourgi munkája is. A Fidesz–KDNP listáján képviselői mandátumhoz jutott kárpátaljai dr. Bocskor Andreától, illetve az erdélyi Szilágyi Zsolttól, Tőkés László európai parlamenti képviselő brüsszeli kabinetfőnökétől első kézből értesülhetett a hallgatóság arról, hogy mivel találják magukat szembe az európai fővárosokban a magyar érdekek képviselői.
A harmadik nap a kül-, illetve a nemzetpolitika jegyében telt Felsőszinevéren. A szabadegyetem talán legnagyobb érdeklődéssel várt fórumán Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, illetve Szesztay Ádám külügyminisztériumi főosztályvezető jelezték: Magyarország kezdettől fogva, azaz 1991-től támogatja egy erős, független Ukrajna megteremtését. Mint elhangzott, Budapest üdvözli az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodás aláírását, magyar részről fontosnak tartják, hogy Ukrajna előrehaladjon az európai integrációs úton.
Németh Zsolt kiemelte annak fontosságát, hogy a KMKSZ még a választásokat megelőzően megállapodást kötött Petro Porosenko ukrán elnökkel. Véleménye szerint a megállapodás teljes egészében megfelel a magyarság érdekeinek, azt Magyarország támogatja. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke jelezte: várják a megállapodásban foglaltak megvalósítását, illetve reményét fejezte ki, hogy a mostanit újabb egyezségek követhetik a jövőben.
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke előadásában az Ukrajnában végbemenő jelentős átalakulásokról szólva rámutatott: még nem látható a változások kimenetele, ám a kárpátaljai magyarságnak igyekeznie kell saját helyzete, pozíciói javítására kihasználni a jelenlegi állapotokat. Szerinte eddig mind a kárpátaljai magyarság, mind a magyar külpolitika helytállt, a nehézségek ellenére az utóbbi időkben olyan eredmények születtek, amelyekről a kárpátaljai magyarok korábban nem is álmodhattak. Kiemelte, hogy nyugvópontra jutott a kettős állampolgárság kérdése, valamint hangsúlyozta annak jelentőségét is, hogy Bocskor Andrea személyében kárpátaljai magyar képviselője van az Európai Parlamentnek, amit még a nacionalista ukrán sajtó sem támadott.
A KMKSZ elnöke kitért arra, hogy a kárpátaljai magyarság a polgárháborús helyzet ellenére élni akarásról, az értékeihez való ragaszkodásról tett tanúbizonyságot. Hozzátette: a korábbi nacionalista megnyilvánulások ellenére a mostani kaotikus viszonyok között Kárpátalja a béke szigete volt, nem került sor magyarellenes kirohanásra az utóbbi fél évben, amiben a KMKSZ-nek is szerepe volt. Úgy vélte, hogy a KMKSZ és Petro Porosenko elnök között létrejött megállapodással a kárpátaljai magyarság visszakerült az ukrán politika térképére.
A további teendőket illetően Brenzovics László rámutatott: még a régi parlament működik Ukrajnában, amelyben a Régiók Pártja egykori és mai képviselői vannak többségben, akiknek a támogatása nélkül nem lehet határozatokat hozni. Véleménye szerint ennek tudhatók be az olyan lépések, mint a nyelvtörvény eltörlése vagy az új felsőoktatási törvény elfogadása, melyek a helyzet destabilizálását szolgálják.
Arra reagálva, hogy Gajdos István lemondott az UMDSZ elnöki tisztségéről, Brenzovics hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarságnak céljai eléréséhez szüksége van a belső egység megteremtésére, s ennek érdekében a KMKSZ hajlandó mindenkivel tárgyalni és együttműködni, de kizárólag a célok mentén. A szónok e célok között említette egy magyar közösség megteremtését a Kárpát-medencében gazdasági, kulturális és oktatási téren egyaránt. Ehhez véleménye szerint létre kell hozni a szükséges intézményi rendszert, illetve helyben ki kell alakítani azokat az autonómiákat vagy más szóval önigazgatási rendszereket, amelyek lehetővé teszik, hogy sorsunk irányítását a kezünkbe vegyük.
Hozzátette: a jelenlegi államelnök és környezete elgondolásai között szerepel a helyi önigazgatás erősítése, ami megfelel a kárpátaljai magyarság elképzeléseinek, hiszen lehetőséget ad saját önigazgató rendszereink kialakítására. Ehhez azonban a jelenlegi ukrajnai politikai rendszer "újraformatálására" van szükség, ami nem lehetséges a parlamenti választások kiírása, kormányváltás nélkül – hangoztatta a KMKSZ elnöke.
A parlamenti választások kapcsán Brenzovics László elmondta: a kárpátaljai magyarság számára fontos, hogy jelentős választási eredményeket mutasson fel. Az elmúlt években az eredmények objektív és szubjektív okok miatt elmaradtak a várakozásoktól, szögezte le, a legutóbbi elnökválasztás alkalmával azonban a kárpátaljai magyarság ismét egységet mutatott, a KMKSZ által támogatott jelöltre a szavazók 70 százaléka voksolt. Brenzovics szerint abban is megismételte korábbi teljesítményét a KMKSZ, hogy az utóbbi évek húszezres szavazatszáma helyett mintegy 40 ezer magyar voksot könyvelhetett el.
A KMKSZ elnöke rámutatott, ezt a választási hajlandóságot és egységet kell a következőkben megőrizni ahhoz, hogy Kárpátalján – és bizonyos mértékig Ukrajnában is – politikai tényező maradhasson a kárpátaljai magyarság. Jó választási eredmény esetén bizakodhatunk abban, hogy sikerül megvalósítani azokat a célokat, amelyeket a Porosenkóval kötött szerződésben is rögzítettünk, ehhez azonban arra is szükség van, hogy Ukrajna valóban Európa, a jogállamiság irányába mozduljon el – fogalmazott Brenzovics László.