Autonómia
Oktatás
Az alábbiakban az 1994. október 1-jei állapotok szerinti hivatalos adatok alapján megpróbáljuk vázolni a kárpátaljai magyarság helyzetét a helyhatalomban való részesedése szempontjából. Referenciaként végig a magyar lakosság részaránya szolgál az 1989-es népszámlálás adatai alapján. A felmérés 6 kategóriát különböztet meg. Minden kategóriában megadjuk a jelentős számban magyarlakta járások, a két megyei alárendeltségű város, a Felső-Tisza vidék (huszti, técsői és rahói járás együtt), valamint az egyéb járások együttes adatait, illetve a megyei szint és valamennyi szint összegzéséből származó adatokat.
A rendelkezésre álló adatok alapján (1. sz. táblázat) megállapíthatjuk, hogy a megyei tanács és a járási tanácsok magyar képviselőinek aránya általában meghaladja valamivel a magyarság lakosságon belüli részarányát (fizikai jelenlétét). Kivétel ez alól Munkács, ahol nincs magyar képviselő, valamint a munkácsi járás, a beregszászi járás és a Felső-Tisza vidék, ahol ez az arány valamivel alacsonyabb a fizikai jelenlétnél. Egészében véve a magyar képviselők a nemzetiség arányát valamivel meghaladó számban vannak jelen ezen a szinten.
1. számú táblázat
| Járások, szintek | Ma-gyar lakos-ság ará-nya | Megyei és járási (városi1) képviselők | Megyei és járási (városi1) végrehajtó bizottságok | Községi és városi2 képviselők | Községi és városi2 végrehajtó bizottságok | Megyei és járási (városi1) tanácsi vezetők | Megyei és járási (városi1) adminisztráció munkatársai | ||||||||||||
| % | össze-sen | ma-gyar | % | össze-sen | ma-gyar | % | össze-sen | ma-gyar | % | össze-sen | ma-gyar | % | össze-sen | ma-gyar | % | össze-sen | ma-gyar | % | |
| Megyei szint | 12,5 | 59 | 9 | 15,2 | 15 | 1 | 6,4 | - | - | - | - | - | - | 8 | 1 | 12,5 | 920 | 44 | 4,8 |
| Beregszászi járás | 66,9 | 30 | 20 | 66,7 | 13 | 9 | 69,2 | 384 | 298 | 77,6 | 130 | 97 | 74,6 | 7 | 5 | 71,4 | 74 | 31 | 41,9 |
| Nagyszőlősi járás | 24,7 | 26 | 9 | 34,6 | 13 | 2 | 15,4 | 418 | 132 | 31,6 | 161 | 37 | 23,0 | 6 | 0 | 0 | 231 | 71 | 30,7 |
| Ungvári járás | 34,8 | 30 | 13 | 43,3 | 11 | 4 | 36,4 | 482 | 96 | 19,9 | 222 | 73 | 32,9 | 5 | 2 | 40,0 | 214 | 15 | 7,0 |
| Munkácsi járás | 12,3 | 30 | 3 | 10,0 | 12 | 0 | 0 | 422 | 54 | 12,8 | 243 | 23 | 9,5 | 6 | 0 | 0 | 201 | 7 | 3,5 |
| Felső-Tisza vidék3 | 4,1 | 88 | 3 | 3,4 | 30 | 1 | 3,3 | 1196 | 30 | 2,5 | 3934 | 8 | 2,0 | 15 | 0 | 0 | 718 | 32 | 4,5 |
| Egyéb járások | 0,4 | 143 | 1 | 0,7 | 55 | 0 | 0 | 1402 | 1 | 0,07 | 5205 | 1 | 0,2 | 31 | 0 | 0 | 695 | 5 | 0,7 |
| Összes járás | 13,4 | 347 | 49 | 14,1 | 134 | 15 | 11,2 | 4304 | 611 | 14,2 | 1669 | 239 | 14,3 | 70 | 7 | 10,0 | 2133 | 161 | 7,5 |
| Ungvár | 7,9 | 25 | 3 | 12,0 | 8 | 1 | 12,5 | - | - | - | - | - | - | 4 | 0 | 0 | 56 | 0 | 0 |
| Munkács | 8,1 | 25 | 0 | 0 | 11 | 0 | 0 | - | - | - | - | - | - | 5 | 1 | 20,0 | 250 | 14 | 5,6 |
| Minden szint | 12,5 | 456 | 61 | 13,4 | 168 | 17 | 10,1 | 4304 | 611 | 14,2 | 1669 | 239 | 14,3 | 87 | 9 | 10,3 | 3359 | 219 | 6,5 |
A megyei és járási végrehajtó bizottságok összetétele a magyarság szempontjából kedvezőtlenebbnek mondható, hiszen Ungvár várost, az ungvári és beregszászi járást kivéve az mindenütt alulképviselt. Legrosszabb a helyzet Munkácson, a munkácsi járásban, az "egyéb járásokban" és a megyei végrehajtó bizottságban. Ez utóbbiban egyetlen magyar nemzetiségű tisztségviselő van csupán.
A községek, nagyközségek és járási alárendeltségű városok képviselőtestületeiben a magyar nemzetiségűek számaránya meghaladja a magyarságnak a lakosság egészéhez viszonyított számarányát. Kivételt képez ez alól az ungvári járás, a Felső-Tisza vidék és az "egyéb járások". Egészében némi felülképviseltség tapasztalható.
Ugyanezen szint végrehajtó bizottságaiban a helyzet hasonló, már ami az összegzést illeti. A részletek azonban azt mutatják, hogy a magyarság a beregszászi járás kivételével valamennyi helyen alulképviselt, különösen a Felső-Tisza vidéken.
A megyei és járási tanácsok vezetőinek nemzetiségi összetételét vizsgálva, elmondható, hogy a beregszászi és ungvári járás, valamint Munkács város kivételével a magyar nemzetiségűek aránya mindenütt alacsonyabb a fizikai jelenlétnél. Ungváron, a munkácsi és a nagyszőlősi járásban, a Felső-Tisza vidéken, valamint az "egyéb járásokban" nem találunk egyetlen magyar nemzetiségű tanácsi vezetőt sem.
A megyei és járási szintű adminisztrációk dolgozóinak megoszlása még kedvezőtlenebbnek mondható. Míg a nagyszőlősi járásban, a Felső-Tisza vidéken és az "egyéb járásokban" a magyar nemzetiségűek részaránya valamivel meghaladja a lakossági arányt, az összes többi járásban (a beregszászit is beleértve), a városokban, s különösen megyei szinten erős alulképviseltség tapasztalható. Ungvár városában például az adminisztrációnak egyetlen magyar nemzetiségű munkatársa sincs.
Az 1. táblázatban látható hat kategória tulajdonképpen két csoportba vonható össze: a döntéshozó hatalom (1. és 3. oszlop) – tehát a tanácsi képviselők minden szintje, illetve a végrehajtó hatalom (2., 4., 5. és 6. oszlop) – tehát a végrehajtó bizottságok tagjai, a tanácsi vezetők és az adminisztráció munkatársai. Az adatokat a fentiek szerint összevonva megállapítható a magyarságnak a döntéshozó, illetve a végrehajtó hatalomban való részvételi aránya (Rh), valamint az ebben a vonatkozásban mutatkozó relatív előny vagy hátrány a nemzetiség lakosságon belüli arányához (Rl) viszonyítva (lásd a 2. számú táblázatot).
2. számú táblázat
| Járások, szintek | Ma-gyar lakos-ság aránya | Részvétel a döntéshozó hatalomban | Részvétel a végrehajtó hatalomban | Részvétel a döntéshozó és végrehajtó hatalomban | Képviseltségi hányados (Kh) | ||||||||
| R1 % | össze-sen | ma-gyar | Rh % | össze-sen | ma-gyar | Rh % | össze-sen | ma-gyar | Rh % | döntés-hozó | végre-hajtás | össze-sen | |
| Megyei szint | 12,5 | 59 | 9 | 15,2 | 943 | 46 | 4,9 | 1002 | 55 | 5,5 | +1,2 | -2,6 | -2,3 |
| Beregszászi járás | 66,9 | 414 | 318 | 76,8 | 224 | 142 | 63,4 | 638 | 460 | 72,1 | +1,2 | -1,1 | +1,1 |
| Nagyszőlősi járás | 24,7 | 444 | 141 | 31,8 | 411 | 110 | 26,8 | 855 | 251 | 29,4 | +1,3 | +1,1 | +1,2 |
| Ungvári járás | 34,8 | 512 | 109 | 21,3 | 452 | 94 | 20,8 | 964 | 203 | 21,1 | -1,6 | -1,7 | -1,7 |
| Munkácsi járás | 12,3 | 452 | 57 | 12,6 | 462 | 30 | 6,5 | 914 | 87 | 9,5 | 1 | -1,9 | -1,3 |
| Felső-Tisza vidék | 4,1 | 1284 | 33 | 2,6 | 1156 | 41 | 3,5 | 2440 | 74 | 3,0 | -1,6 | -1,2 | -1,4 |
| Egyéb járások | 0,4 | 1545 | 2 | 0,1 | 1301 | 6 | 0,5 | 2846 | 8 | 0,3 | -4 | +1,3 | -1,3 |
| Összes járás | 13,4 | 4651 | 660 | 14,2 | 4006 | 422 | 10,6 | 8657 | 1082 | 12,5 | +1,1 | -1,3 | -1,1 |
| Ungvár | 7,9 | 25 | 3 | 12,0 | 68 | 1 | 1,5 | 93 | 4 | 4,3 | +1,5 | -5,3 | -1,8 |
| Munkács | 8,1 | 25 | 0 | 0 | 266 | 15 | 5,6 | 291 | 15 | 5,2 | -végt | -1,5 | -1,6 |
| Minden szint | 12,5 | 4760 | 672 | 14,1 | 5283 | 484 | 9,2 | 10043 | 1156 | 11,5 | +1,1 | -1,4 | -1,1 |
A döntéshozó hatalomban való részvétel aránya az ungvári járást, a Felső-Tisza vidéket és az "egyéb járásokat" kivéve valamennyi járásban és szinten magasabb a fizikai jelenlétnél. A végrehajtó hatalom ágában ugyanez az arány a nagyszőlősi és az "egyéb járásokat" kivéve mindenütt alacsonyabb. A legnagyobb alulképviseltség a megyei végrehajtó hatalomban mutatkozik, illetve Ungváron és az ungvári járásban. A két hatalmi ág és valamennyi szint összesítésének eredményeként megállapítható, hogy a magyar nemzetiség Kárpátalján enyhén alulképviselt1.
A relatív előny, illetve hátrány a képviseltségi hányadossal jellemezhető (Kh), amely azt mutatja, hogy a hatalmi ágban való képviseleti arány hányszorosa a nemzetiség lakosságon belüli arányának ("+"-szal a felülképviseltséget, "-"-szal az alulképviseltséget jelöltük)2.
A számszerű analízis eredményein túl, azok pontosabb értelmezéséhez meg kell jegyeznünk, hogy Kárpátalját tekintve a reális hatalom a végrehajtás és nem a döntéshozás kezében van. Épp ott, ahol a magyarság képviseleti aránya meglehetősen alacsony. Ebből következően a magyar kisebbség szűkebb érdekérvényesítési lehetőségekkel bír.
A másik ide vonatkozó következtetés, hogy a döntéshozó hatalmi ágban, ahol a népakarat a választásokon keresztül elvben érvényre juthat, ahol a társadalmi kompetíciónak egyáltalán szerepe lehet, ott az etnicitás elve, illetve a nemzeti kisebbség önszervezése még mérsékelten demokratikus közegben is eredményes lehet. Ezzel szemben a végrehajtó hatalomban való részesedés, ahol a dolgok logikájából fakadóan konkrét érdekek forognak kockán, s ahol a kiválasztás fentről történik, a nemzeti kisebbség részvételi arányát egyéb jogi feltételek híján csupán a többségi hatalom "jóindulatát" kiváltó tényezők növelhetik.
Külön figyelmet érdemelnek a KMKSZ-nek és alegységeinek, mint politikai szervezeteknek a helyhatósági választásokon elért eredményei. A vizsgálat alapját ez esetben az alapszervezeti elnökök által nyújtott információ képezi. A felmérés 43 településre (falura) terjed ki, melyek túlnyomó része nagy arányban magyar többségű (kivételt a Felső-Tisza vidék képez). A rendelkezésre álló információ tulajdonképpen mintavételnek tekinthető csupán, s a jelzett értékek (3. sz. táblázat) jelentős lokális fluktuációt mutathatnak. Mindazonáltal eredményeink összmegyei szinten, s valamivel kisebb mértékben járási szinten is megfelelő reprezentativitással bírnak.
| Járások, | Vizs-gált telepü- | Ma-gyar lakos-ság aránya | Tanácstagok | KMKSZ által jel. v. tám. tanácstagok | a KMKSZ által | KMKSZrészv. a helyi | Tanácselnökök | ||||||||||||
| szintek | lések száma | % | össze-sen | ma-gyar | % | KMKSZ-tag | %1 | %2 | a KMKSZ jel. v. tám. | % | KMKSZ-tag | nem KMKSZ-tag | nem ma-gyar nem-zeti-ségű | nem tám. tagok | dön-tésh. | össze-sen | ma-gyar | KMKSZ-tag | KMKSZ által támo-gatott |
| Beregszászi járás | 18 | 88,1 | 169 | 148 | 87,6 | 121 | 71,6 | 81,8 | 98 | 58,0 | 93 | 5 | 1 | 28 | 55,0 | 13 | 12 | 7 | 3 |
| Nagyszőlősi járás | 9 | 75,9 | 74 | 60 | 81,1 | 45 | 60,8 | 75,0 | 50 | 67,6 | 45 | 5 | 1 | 0 | 51,0 | 7 | 4 | 2 | 3 |
| Ungvári járás | 10 | 62,9 | 67 | 57 | 85,1 | 51 | 76,1 | 89,5 | 40 | 59,7 | 37 | 3 | 0 | 14 | 55,2 | 6 | 6 | 5 | 3 |
| Munkácsi járás | 3 | 73,6 | 29 | 23 | 79,3 | 22 | 75,9 | 95,7 | 22 | 75,9 | 22 | 0 | 0 | 0 | 75,9 | 3 | 2 | 2 | 2 |
| Felső-Tisza vidék | 3 | 12,7 | 41 | 9 | 22,0 | 6 | 14,6 | 66,7 | 8 | 19,5 | 1 | 7 | 6 | 5 | 2,4 | 3 | 1 | 1 | 1 |
| Összesen | 43 | 58,8 | 380 | 297 | 78,2 | 245 | 64,5 | 82,5 | 218 | 57,4 | 198 | 20 | 8 | 47 | 52,1 | 32 | 25 | 17 | 12 |
Az adatokból kitűnik, hogy a vizsgálat tárgyát képező helyi (községi, nagyközségi) tanácsok képviselőinek jelentős része tagja a Szövetségnek, egészében véve majd kétharmaduk. Ha figyelembe vesszük, hogy a KMKSZ-nek gyakorlatilag csak magyar nemzetiségű tagjai vannak, úgy láthatjuk, hogy a megválasztott magyar képviselők több mint háromnegyede tagja a szervezetnek. Ekkora többség az intézményesült társadalmi kompetíció keretei között már elsöprő politikai erőt képviselne, esetünkben azonban ez nincs így.
Ha megvizsgáljuk a KMKSZ által jelölt, vagy támogatott3 képviselők adatait, kitűnik, hogy azok száma kevesebb, mint a szervezetben tagsággal bíróké. Tovább csökkenti e számot, hogy a támogatott képviselők között voltak olyanok is, akik nem tagjai a Szövetségnek, illetve nem magyar nemzetiségűek. Vannak tehát olyan képviselők, akik KMKSZ-tagok, s akik a szervezet támogatását élvezik, s vannak olyanok, akik tagok ugyan, de az adott alapszervezet többségének bizalmát nem élvezik. Mindez alátámasztja azt, hogy a KMKSZ nem kötött ideológiájú gyűjtőszervezet, amelyben a pártfegyelem értelmében működő szankcionáló mechanizmusok nem épültek ki.
Az adatok azt mutatják, hogy a KMKSZ helyi szervezete által nem támogatott vagy jelölt KMKSZ-tag képviselők mintegy negyedét teszik ki a többség által támogatott képviselőknek. E számokhoz azonban nem rendelhető egyértelmű politikai preferencia, hiszen azokat a mennyiségileg nem kiértékelhető helyi személyi, ideológiai és érdekellentétek kusza szövevénye határozza meg.
Mindezt figyelembe véve a KMKSZ-tagság és a Szövetségnek, mint szervezett politikai erőnek a támogatását élvező képviselők a vizsgált csoporton belül egy csekély 52%-os többségben vannak. Ezeken keresztül a szervezetnek módja van bizonyos értékszempontok bevitelére a döntéshozatalba. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy ezen képviselők egysége csupán a "tiszta" kérdésekben feltételezhető, be kell látnunk, hogy ezt az egyetértést bármely ideológiai, s főleg érdekalapú szempont megjelenése, tehát minden reális probléma könnyen felboríthatja. Következésképpen a táblázatban jelzett értékek bár arifmetikailag meglehetősen nagyok, a valóságban némileg szerényebb mértékben konvertálható és realizálható politikai erőt jelentenek. Mindazonáltal hiba lenne, ha alábecsülnénk a Szövetség lehetőségeit, hiszen a jelzett logikának megfelelően a megoldandó probléma absztraktságának növekedésével a szervezet erejének konvertálhatósága is növekszik, s a magyar nemzetiséget mint olyat érintő kérdésekben helyi szinten a KMKSZ már jelentős politikai súllyal bírhat.
1. A két hatalmi ág összevonása csak abban az értelemben vizsgálható, hogy hány adott nemzetiségű személy van a két ágban összesen. A hatalomban való reális részvétel megítélésénél az egyes hatalmi ágakat az adott társadalmi, illetve jogrendszernek megfelelő súlyozással kell kezelni, ám ilyen formájában a probléma egyébként sem számszerűsíthető.
2. A szemléletesség kedvéért a képviseltségi hányadosra az alábbi számítási módot alkalmaztuk:
Kh=sign(Rh/Rl-1 )x(Rh/Rl) ^sign(Rh/Rl-1)
Rh<>Rl
3. A KMKSZ alapszervezetei csak ott állíthattak jelölteket, ahol azokat, mint társadalmi szervezeteket, külön is bejegyezték.