2010-ben a Magyar Országgyűlés törvénybe iktatta, hogy június 4. a magyar összetartozás napja. Erről június elsején, vasárnap ünnepi istentiszteleten emlékezett meg az ungvári járási Szürte és a környező települések magyarsága. Majd a református templom kertjében leleplezték a helyi közösség által kigondolt, megtervezett és a szürtei Jankovics Zsolt által megalkotott nemzeti összetartozás emlékművét, amely az Ima a nemzetért nevet kapta.
Az ünnepi istentiszteleten Kótyuk Zsolt református lelkész János evangéliuma 10. fejezetének első tizenkilenc verse alapján hirdette Isten igéjét, a jó pásztor jézusi példázatán keresztül rámutatott, hogy csak egy "jó pásztor lelkületű" lelki vezető foghat össze egy lelki közösséget. Mert egyedül Isten lelke tud összetartani, egyedül a jó pásztor lelkülete tud közösséget formálni közöttünk.
A templomkertben elhelyezett emlékmű leleplezése előtt Braun Éva, a KMKSZ Szürtei Alapszervezetének elnöke köszöntötte a meghívott vendégeket, közöttük Gubicza Gábort, Magyarország ungvári konzulját, dr. Orosz Ildikót, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a KMPSZ elnökét, Mester Andrást, a KMKSZ önkormányzati és gazdasági titkárát, Mezőgecse polgármesterét, Fábián Mártát, az Európai Magyar Protestáns Szabadegyetem Kárpátaljai Egyesületének alelnökét, Jankovics Zsoltot, az emlékmű alkotóját, illetve a szomszédos települések KMKSZ-alapszervezeteinek vezetőit és a velük érkezett vendégeket.
Az emlékművet Katkó László, a szürtei református egyházközség gondnoka, Palkó Tibor, a szürtei római katolikus egyháztanács elnöke, Gubicza Gábor konzul és Mester András KMKSZ-titkár leplezte le. Ezt követően Pohareczki Róbert szürtei római katolikus plébános megáldotta az emlékművet, hangsúlyozva, hogy "...nemzetünk nagyjainak példájából kell erőt és bátorságot merítenünk az egymás iránti felelősségteljes magatartáshoz, ápolva magunkban, és továbbadva az utánunk jövő nemzedékeknek a határokon átívelő nemzeti felelősségtudatot, amely jövőbeni megmaradásunk és boldogulásunk záloga, Krisztus, a mi Urunk által."
Az emlékműről Braun László, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára, az emlékművet megálmodó kezdeményező csoport egyik tagja beszélt, aki kitért a trianoni békediktátum következményeire, és a 2010-ben törvénybe iktatott emléknap jelentőségét kiemelve elmondta: "...ha semmi mást nem kapunk, már ennek is óriási jelentősége van a számunkra. Tudatosította bennünk, hogy nem vagyunk kicsik, nem vagyunk gyengék és főleg azt, hogy nem vagyunk egyedül. Visszaadta az önmagunkba vetett hitet. Ezért gondoltuk, hogy valamit nekünk is adnunk kellene, ami erőnkből és képességeinkből kitelik, saját erőfeszítésünkből, külső segítségnyújtás nélkül." Az emlékmű kapcsán elmondta még, hogy minden részletében az egyszerűségre törekedtek, az otthonmaradást szimbolizáló kősziklából kinövő, imára kulcsolódó kezek, az ujjak finom körvonalai körberajzolják történelmi otthonunkat. Az összekulcsolódó kezek közötti hármas halom is egy üzenet, az abból kinövő három búzakalász pedig Szürte község jelképe.
Az emlékmű talapzatán látható márványtáblákat a kisgejőci Csohán Gábor ingyen ajánlotta fel, és ő véste rájuk a zsoltáridézetet és az alkotó nevét is.
Haritonova Barbara Sajó Sándor Magyarnak lenni című versét szavalta, majd dr. Orosz Ildikó egy Kossuth Lajostól kölcsönzött idézettel mutatott rá arra, hogy nem mondhatunk le nemzetünk jövőjéről. "Ne csak várjuk, hanem tegyünk is azért, hogy ez a szétszakított nemzet ismét eggyé forrjon, és higgyük el, hogy ebben a Kárpát-medencében, amit Isten keze imádságra ölelve őriz, helyünk van."
Mester András a Trianon utáni magyar történelem korszakainak a nemzetre gyakorolt hatásairól beszélt ünnepi beszédében, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi magyar kormányzat mindent megtesz, amit lehet a kárpátaljai magyarságért. "Úgy gondolom, nem kell ahhoz határmódosítás, hogy egységesek legyünk. Hála a Jóistennek, jelenleg a Föld bármely pontján élő magyar anélkül, hogy elhagyná szülőföldjét, lehet magyar állampolgár. Ez nekünk a legnagyobb segítség – jelentette ki végezetül a KMKSZ önkormányzati és gazdasági titkára.
Vass Albert Üzenet haza című versét Huszárné Illár Mónika szavalta el, majd Puskár Árpád, Szürte polgármestere köszöntötte a szoboravató ünnepség résztvevőit, aki kijelentette: "Nagyon nagy dolog a mai világban valamit alkotni. Büszke vagyok arra, hogy községünkben akadtak olyan emberek, akik ezt felvállalták, és véghezvitték ennek az emlékműnek az elkészítését."
Végül a Fülöpné Kiss Ibolya vezette szürtei református kórus elénekelte a 90. zsoltárt.
Az emlékünnepség után a szobor alkotója, Jankovics Zsolt a Kárpátaljának elmondta: az ötlet még ősszel megszületett, három javaslat közül választották ki az imára kulcsolt kezeket ábrázoló szobortervet. A gyakorlati kivitelezést két hónappal ezelőtt kezdte el, és abban bízik, hogy ez az alkotás a magyarság összetartozásának fontosságára fog figyelmeztetni mindannyiunkat. Jankovics Zsolt egyébként végzettsége szerint közgazdász, Szürtében él, és körülbelül 35 éve foglalkozik fafaragással és miniatűr szobrászattal. A most felavatott szobrot ellenálló gázbetonból, fáradságos kézimunkával faragta ki, amelynek felületén egy speciális időtálló kemény réteg garantálja a szobor időjárással szembeni ellenállóságát.