Fölényes győzelmet aratott a vasárnapi ukrajnai elnökválasztáson Petro Porosenko. A Vitalij Kicsko vezette UDAR párt jelöltje a szavazatok több mint felét (55,9 százalékát) szerezte meg, így nem lesz szükség második fordulóra. Elemzők úgy vélik, a rendkívül nehéz helyzetben megrendezett választás eredménye fordulópontot jelent az országnak a válságból való kilábalásának útján. A Központi Választási Bizottság adatai szerint a szavazásra jogosultak több mint 50%-a vett részt a voksoláson. Porosenko valamennyi ukrajnai megyében nagy fölénnyel nyert. Legnagyobb támogatottsága a nyugat-ukrajnai régiókban volt: Lemberg megyében (69,88%,) Vinnica megyében (67,33%), Ivano-Frankivszk megyében (65,13%), valamint Kárpátalján (62,2%).
Kárpátalján összesen hat választási körzetet alakítottak ki, a választásra jogosultak 805 szavazókörben adhatták le voksukat. A tömbben élő magyarság a 69-es számú Ungvár központú, a 70-es számú Munkács központú és a 74-es számú Beregszász központú körzetekhez tartozott. A vasárnapi szavazás során a megyében nyilvántartott 952 167 választóból 486 273 fő élt szavazati jogával, ami 51%-os részvételi arányt jelent. A megyében kialakított körzetek közül a 74-es számú, Beregszász központú körzetben érte el a legnagyobb támogatottságot Porosenko. A Beregszászi és Nagyszőlősi járást magába foglaló körzetben az elnökjelölt 44 526 szavazatot szerzett, ami 66, 84%-ot tesz ki. A Beregszász központú választókörzethez tartozott a kárpátaljai magyar települések jelentős része, melyekben az elnökjelölt támogatottsága meghaladta a megyében és a körzetben elért eredményeket. A magyar falvakban az elnökjelölt támogatottsága átlagosan 72-73%-os volt. A körzethez tartozó magyarlakta településeken, Beregszász és Nagyszőlős városát nem számítva Porosenko 20 395 szavazatot kapott, ami 72%-ot teszi ki. A rekordot a Beregszászi járásban található Gut községben érte el, ahol a választópolgárok 95%-a adta Porosenkóra voksát, s szintén ide lehet sorolni Mezőgecsét (83%), Kispapit és Csonkapapit (88%) vagy Mezővárit (80%), ahol szintén kimagasló arányban támogatták a jelöltet az urnákhoz járuló magyarok. Beregszász városában Porosenko a szavazatok 71,63%-át szerezte meg, második lett Timosenko (5,8%), harmadik Tihipko (4,24%), negyedik Ljasko (3,96%), ötödik Hricenko (3,58%), a többi jelölt ennél alacsonyabb eredményt ért el. A városban a részvételi arány 42% volt.
A 70-es számú Munkács központú körzetben a magyar településeken szintén meghaladta az elnökjelölt támogatottsága a körzetben elért eredményeket. A 70-es körzetben Porosenko 61,5%-ot ért el, a körzethez tartozó magyar falfalvakban (Dercen, Fornos, Szernye, Barkaszó, Csongor, Izsnyéte összesített adatai szerint) a választók 70,2%-a szavazott neki bizalmat.
A körzetek közül a legalacsonyabb mutató a 69-es számú Ungvár központú körzetben volt, de itt is elérte az 56,97%-ot. A körzethez tartoztak az Ungvári járás magyarlakta települései. Az eredmények itt is a többi körzethez hasonlóan alakultak, az elnökjelölt 72% körüli támogatottságot kapott a magyarok körében.
Porosenko támogatottsága a magyarok körében elsősorban annak köszönhető, hogy ő volt az egyetlen elnökjelölt, aki felvállalta a magyarság problémáit, és választási megállapodást kötött a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel. Az Ungváron május elsején aláírt megállapodásban Petro Porosenko jelentős ígéreteket tett a magyar kisebbség irányába. A KMKSZ támogatása fejében Porosenko vállalta, hogy államfővé történő megválasztása esetén egyebek mellett elősegíti a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogainak biztosítását, a magyar nyelvű oktatási rendszer fejlődését, közreműködik abban, hogy a közigazgatási reform során érvényesüljenek az egy tömbben élő magyarság érdekei, legyen parlamenti képviselőjük az ukrajnai magyaroknak, valamint elnökként előmozdítja majd a kárpátaljai egyházaktól elkobzott vagyon visszaszolgáltatását és a sztálini lágerekbe elhurcolt férfiak hivatalos rehabilitációját.
A magyar településeken a megyei átlaghoz képest alacsonyabb volt részvétel, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy a választásokat megelőző napon olyan rémhírekkel próbálták a Beregszászi és a Nagyszőlősi járásban elriasztani a magyar nemzetiségű választókat az ukrán elnökválasztásokon való részvételtől, mely szerint a hadköteles magyar választókat a szavazóhelyiségekből egyenesen a hadseregbe viszik. Az álhírek jelentős aggodalmat váltottak ki a magyar lakosság körében, és sokan nem mertek elmenni szavazni. A legalacsonyabb részvétel a nagyszőlősi járási Nagypaládon volt, ahol a választásra jogosultak mindössze 14%-a élt szavazati jogával, de találunk ellenpéldát is, a beregszászi járási Borzsován 60%-os volt a választói aktivitás.