Az ukrán–magyar határ mellett fekvő településen, Asztélyban a helyi községi tanács szervezésében augusztus első napján került megrendezésre az I. Asztélyi Hagyományőrző Perecfesztivál a szervezők azon nem titkolt szándékával, hogy a község egykor igen népszerű kenyérkereseti foglalkozásának számító, manapság már sajnos csak néhány háziasszony által folytatott pereckészítés tradícióit hagyományőrző fesztivál keretében ápolják tovább.
Az ünnepségre a sportpályán került sor, melynek helyszínére üdvözlő felirattal és perecekkel gazdagon díszített kapun át lehetett belépni. A sokaságot és a vendégeket elsőként Nagy Anna polgármester, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke köszöntötte, aki elmondta: a most első alkalommal megrendezésre kerülő fesztivállal a településen egykor sokak számára a mindennapi kenyérkeresetet biztosító pereckészítés hagyományát szeretnék feleleveníteni, ápolni és továbbadni a következő generációk számára. Majd átadta a szót Kovács Miklósnak, a KMKSZ elnökének, megyei tanácsi képviselőnek, aki elismeréssel szólt Asztély község kezdeményezéséről. "Nagyon fontos, hogy egy falunap ne csak "egyszerű" mulatság legyen az emberek körében, hanem hirdesse és bemutassa azon több évszázados tradíciókat is, melyek egykor az adott községet, területet, régiót jellemezték. A hagyományok megőrzése ugyanakkor nemcsak a történelem, hanem a közösség megmaradásának szempontjából is fontos. Egy olyan magyar község megmaradásához, mint Asztély, fenn kell tartani az itteni egyházakat, az oktatási intézményeket, a hagyományokat, a régi családi kapcsolatokat (...) Ami bennünket, kárpátaljai magyarokat egészében összefog, az elsősorban a közös sorsunk, a közös érdekeink – elsősorban is a politikai érdekeink –, hogy képesek legyünk megvédeni az oktatási rendszerünket, hatékonyan tudjunk küzdeni a magyar nyelvhasználatért. Tudjuk azt is, hogy a kárpátaljai magyarság számára következő nagy kihívás az október 31-i helyhatósági választás lesz, egy nagyon komoly megmérettetés, ahol eldől, hogy milyen erős az érdekvédelmünk, milyen súllyal tudunk az érdekeink ügyében kiállni. Bizony ezt a súlyt szavazatokban mérik, amelyeket nem ukrán, hanem magyar pártra kell leadni."
A perecfesztiválon jelen volt, illetve üdvözlő beszédet mondott még többek között a magyarországi Komló község képviseletében Páva Zoltán polgármester és Jégl Zoltán alpolgármester, Kis Pálóczi Ida, a Baranya megyei ukrán kisebbségi önkormányzat elnöke, Csizmár Béla, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, Mihail Leskó, a Beregszászi Járási Közigazgatási Hivatal alelnöke, Vass Sándorné, a Beregsurányi Nyugdíjasklub elnöke, valamint Heé Roland, a Beregszászi Járási Tanács KMKSZ–UMP frakciójának vezetője, aki egy beregújfalui szőttest nyújtott át Nagy Annának.
Majd ismertetésre került a tradicionális asztélyi perec története és jellemzői. Mint elhangzott, Asztély mindig is híres volt a perecsütésről, ami élő hagyomány volt az 1950-es évekig. Egyrészt a család részére készítették a finomságot, másrészt a vásárokban, a szomszédos falvakban értékesítették azt, így kínálva a vevőknek: "Friss a perec! Ma két hetes!" Tésztája édes, ezért közkedvelt a gyermekek körében is. A perec alapanyaga kelt tészta, amely sok tojást tartalmazott, de volt benne cukor, vaj és tej is. A megkelt tésztát félmaréknyi darabokra szaggatták és két-három centiméter átmérőjűre kisodorták, és két szálat egybefonva karikát formáltak belőle. Nagy edényben kifőzték a pereceket, amíg fel nem jöttek a víz tetejére. Konyhakendőkre kiszedték, kicsit megszikkasztották, s aztán tepsikre rakva kemencében pirosra sütötték. A tradicionális asztélyi perec abban különbözik a "hétköznapi" perectől, hogy ez utóbbit vízben nem főzték, kizárólag sütötték. Az asztélyi lakosok elmondása szerint 1938-ban Horthy Miklós a községen ment keresztül. Tiszteletére az asztélyiak pereckaput állítottak fel a falu elejére, melyet az asztélyi asszonyok készítette péksüteményekkel díszítettek, és így várták a lóháton bevonuló Horthy Miklóst és a vele érkező csendőrséget. A lóháton érkezők a pereckapu alatt áthaladva a kapuról szaggatták le a perecet, a gyalogosokat pedig az asszonyok kosarakba rakott édes pereccel kínálták. A pereckapu ezek után még hosszú ideig állt a falu elején.
A fesztiválra érkezettek nemcsak gondolatban képzelhették el az ízeket: magyar népviseletbe öltözött lányok jártak körbe kosarakkal, melyekből szíves szavakkal kínálták a finom péksüteményt. A perecek készítésében a település apraja-nagyja részt vett. Mint Sivák Irén helyi tanácsi képviselő elmondta, a perecek készítéséhez 30 kiló lisztet, 150 tojást és fél kiló élesztőt használtak fel.
A finom ételeket kedvelők felkereshették még a helyi általános iskola és óvoda kollektívájának standját, ahol válogatott étkek – töltött paprika, tepertős pogácsa, sült krumpli, gofri stb. – vártak árusításra. Mint a hölgyek elmondták, a bevételt az iskola, illetve az óvoda javára fordítják majd. A finom étkek illata nyomán nagy volt itt a nyüzsgés, hiszen pl. csak töltött paprikából 250 darab készült.
A futballpályán eközben folyt az Asztély–Beregszász futballmérkőzés, a színpadon pedig megkezdődtek a kulturális programok. Dalokkal, versekkel, táncokkal felléptek a helyi óvodások, iskolások, valamint a Kék Ibolya Hagyományőrző Néptánccsoport, a Tiszacsomai Kultúrház műkedvelő csoportja, a tiszapéterfalvi Dixieland Band, a mezőgecsei, búcsúi és beregdédai táncosok, valamint a beregsurányi nyugdíjasklub. Volt természetesen tombolasorsolás is, melyet hajnalig tartó táncmulatság követett. Ehhez a talpalávalót a tiszapéterfalvai Stílus együttes szolgáltatta.