A KMKSZ Eszenyi Alapszervezete Molnár Sándort választotta új elnökévé, aki a fiatal generáció közösséggé szervezését, valamint nemzettudatra és hazaszeretetre nevelését tartja a legfontosabb feladatnak. Sándor gépkocsivezetőként dolgozik a csapi mentőállomáson, két lányát egyedül neveli, megbízott segédtisztként vezeti a nemrég megalakult 12 Sz. Eszenyi Balogh Sándor Cserkészcsapatot, továbbá elvégezte a Rákóczi-főiskolán a turisztikai felnőttképzést is, amellyel kapcsolatban egész Eszeny jövőjét jobbító tervei vannak.
– Mióta tagja a KMKSZ Eszenyi Alapszervezetének?
– A KMKSZ megalakulásakor katonai szolgálatomat teljesítettem, majd Magyarországon dolgoztam néhány évig. 1995–96-ban kapcsolódtam be a helyi KMKSZ-alapszervezet munkájába, ahol is a soron következő tisztújító közgyűlésen választmányi taggá választottak. Édesapám ugyanakkor alapító és aktív tagja volt az eszenyi alapszervezetnek, halálát követően megkezdett munkáját igyekszem erőmhöz és lehetőségeimhez mérten továbbvinni.
Tiszteletbeli elnökünk, Gönczy Sándor tanár úr betegsége miatt az utóbbi évben már megbízott elnökként Tagyi Klára vezette az alapszervezetet. Sanyi bácsi 20 éven át volt elnök, szeretném legalább annyira sikeresen folytatni az általa végzett munkát, mint ahogyan ő tette. Tisztában vagyok vele, ez nem lesz könnyű, de tudom, hogy számíthatok arra a csapatra, akik eddig is önzetlenül dolgoztak a mi kis magyar közösségünkért.
– Vannak-e már konkrét tervei?
– A közeljövőben az eszenyi KMKSZ-alapszervezet választmányával szeretnék egy közös kirándulást szervezni Kárpátalja egyik csodálatos részére, aminek csapatépítő ,összekovácsoló jellege is lenne. Ott, rövid időre kiszakadva a mindennapi gondjaink közül, talán sikerülne új, közös célokat találnunk, amelyek előrevihetnék az eszenyi magyarságot. Ha sikerülne kisebb támogatást szerezni, akkor nagyobb körben, magyar emlékhelyeket felkeresve, honismereti kirándulást is szeretnék szervezni a tagságnak.
Az idén 25 éves alapszervezetünk jubileumi ünnepséggel készül emlékezni az eltelt időszakra, ahová mások mellett meghívnánk alapszervezetünk eddigi elnökeit: Fekete Józsefet (1989–1992), Szabó Istvánt (1992–1993), Gönczy Sándort (1993–2013), Tagyi Klárát. Ezen az emlékünnepségen egy facsemete elültetésével állítanánk emléket a negyed évszázados alapszervezetünk eddig elért eredményeinek.
Bekapcsolódunk lelkészünk, Balogh Attila ungi református esperes és felesége által már második alkalommal megszervezésre kerülő gyermeknap szervezésébe és lebonyolításába. Később önálló rendezvényeket is szeretnénk szervezni, például táncházat a fiatalabb korosztály számára.
Legfontosabb célom a helyi magyarság összefogása mellett a fiatalabb generáció bevonása a KMKSZ tevékenységébe. Az Ukrajnában napjainkban zajló események közepette minden korábbinál fontosabb, hogy egységesen tudjunk mi, kárpátaljai magyarok fellépni közös érdekeink védelmében. Senki ne felejtse el, hogy honnan jött. Őseinknek és unokáinknak is tartozunk azzal, hogy mindent megtegyünk azért, hogy Eszenyben, e szép Tisza-parti , Árpád-kori településen megmaradhassunk magyarnak. Meggyőződésem, hogy velünk, magyarokkal Istennek célja van. Bíznunk kell Istenben és egymásban, az összefogásunk erejében.
– Cserkésztisztnek tanult, alapítója a most megszervezett cserkészcsapatnak is...
– Pontosítanék, folyamatban van a segédtiszti képesítésem, amire még sokat kell készülnöm. Tavalyi első csapattáborunk után, ahol tizenkét cserkészünk tett fogadalmat, további tizenegy újonccal bővültünk. Már tervezgetjük a csapatalapító ünnepségünket, fel szeretnénk venni községünk mártír református lelkészének, az ifjúság nevelésében jeleskedett Balogh Sándornak a nevét, amihez a néhai tiszteletes úr leszármazottai is hozzájárulnának. A cserkészcsapatot az Eszenyi Középiskola igazgatójával, Balla Józseffel közösen szervezzük, ő kezdte a toborzást, de megfelelő vezetők hiányában párhuzamosan cserkész felnőttképzésen vettem részt a tavalyi évben, amit a KMCSSZ szervezett.
Mindannyiunk közös célja, hogy a gyerekeket a mai kor káros hatásai ellenében a mozgás, a természet szeretetére és nemzettudatra neveljük.
– Miért kellett önnek a turisztikai felnőttképzés?
– Azt gondolom, a beregszászi járási falvakhoz hasonlóan talán Eszeny számára is kitörési lehetőség lehet a falusi vendéglátás.
Nagy álmom még, hogy egyszer legyen a KMKSZ-alapszervezetnek és a cserkészcsapatnak egy közös székháza, cserkészháza itt, Eszenyben. Sok lehetőséget biztosítana egy székház a számunkra.