Kisebbségi jogok Ukrajnában címmel szervezett konferenciát múlt szerdán a Képviselet Nélküli Népek és Nemzetek Szervezete (UNPO), valamint Tőkés László erdélyi képviselő, és Inese Vaidere lett EP-képviselő asszony irodája közösen. Az Európa Parlamentben megtartott rendezvényre meghívták a kárpátaljai magyar kisebbség képviseletében Brenzovics Lászlót, a KMKSZ elnökét is.
Brenzovics László előadásában hangsúlyozta, hogy a posztszovjet térségben az átalakulási folyamat még nem fejeződött be, az ukrán nép pedig azért lázadt fel, és sokan közülük azért adták az életüket, hogy az ország Európa irányába induljon el. A KMKSZ vezetője szerint ez Európa számára is nagy felelősséget jelent, mert az ukránok egyértelművé tették, hogy hova akarnak tartozni. Mint mondta: az a sovinizmus és nacionalizmus, amelyet egyes ukrán pártok képviselnek, semmiképpen sem jelenthet megoldást a mostani helyzetre. A kárpátaljai magyarság is demokratikus jogállamban akar élni, hasonlóan az ezért véráldozatot hozó ukrán néphez. Utalva a nyelvtörvény körüli vitákra, a KMKSZ elnöke kiemelte, hogy az új hatalomnak voltak olyan intézkedései, melyek nem a jogállamiság irányába mutattak. Egy demokratikus és európai nyelvtörvény stabilizáló erővel bírna – mutatott rá Brenzovics László. Ukrajnának nem szabad a nacionalizmus mocsarába süllyednie; az EU vezetőinek, hasonlóan az új ukrán vezetéshez, nagy a felelőssége az európai út megvalósításában. "Kérem Önöket, hogy segítsenek bennünket Európához tartozni" – zárta szavait a KMKSZ elnöke.
"Mit tudok ehhez hozzátenni? Brenzovics úr már mindent elmondott, amit akartam" – kezdte beszédét Nagyija Tschok, Ukrajna EU-s képviseletének helyettes vezetője. Örömmel jelentette be, hogy az Európai Bizottság és Ukrajna közös szakértői bizottságot hozott létre, amely az Unióhoz való felzárkózás konkrét szakmai hátterét fogja kidolgozni. A kisebbségi jogok tiszteletben tartása terén külön kell választani a krími helyzetet az Ukrajnában élő más kisebbségek helyzetétől. A világ határozott választ kell, hogy adjon a Krím-félsziget oroszok általi elfoglalására, mert ha nem, fennáll a hasonló lépések folytatásának veszélye. Nagyija Tschok kijelentette: az Ukrajnán belüli kisebbségek helyzetét az EU-integráció összefüggésében kell rendezni, így a hatóságok a nyelvtörvényt továbbra is életben tartják. Ezzel egy időben viszont komoly kihívást jelent az országban élő, az elmúlt hetven évben eloroszosított állampolgárok helyzete, ők ugyanis lojális állampolgárai Ukrajnának, de csak oroszul beszélnek. "Ukrajna jövője csakis Európában képzelhető el" – mondta Tschok.
Olena Prisztajko, az ukrán agytrösztök brüsszeli képviselője azt mondta, hogy komolyan kell venni a veszélyt, ugyanis az orosz expanziót az orosz belpolitikai instabilitás okozza, és Putyin az expanziós politikájával tulajdonképpen a hatalmát akarja megerősíteni és legitimizálni. Ukrajna integritását biztosítani kell, az orosz energiafüggőségét csökkenteni, és a korrupciót, illetve az általa okozott belső káoszt megszüntetni.
Jelen volt és felszólalt a konferencián Vytautas Landsbergis volt litván elnök, jelenlegi litván néppárti EP-képviselő, aki meghatározó vezéralakja volt a független és demokratikus Litvánia megteremtésének, a Krím-félsziget elfoglalását, a népszavazásnak nevezett politikai színjátékot és a krími tatárok megfélemlítését a háború új formájának nevezte. Ha Oroszország felrúgja a nemzetközi együttműködés alapvető szabályait, akkor nélküle kell a nemzetközi intézményeket működtetni – mondotta. A nemzetközi közösség nem lehet közömbös, tudatosan felelősséget kell vállalnia abban, hogy a Krím-félsziget helyzete visszatérjen az orosz bevonulás előtti állapotba. "Ne engedjük a tatárok elleni második népirtás megvalósítását" – zárta szavait Landsbergis.
Niccolo A. Figa-Talamanca, a Nincs Béke Igazság Nélkül Szervezet (No Peace Without Justice) főtitkára hangsúlyozta, hogy Ukrajnának büszkén kell vállalni, hogy egy többnemzetiségű, többvallású állam, "az országnak tenyerén kell hordoznia kisebbségeit, megmutatva, hogy házon belül lehet európai választ adni az orosz agresszióra".
Tőkés László, az erdélyi magyarok európai képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogfosztott kisebbségi közösségek folyamatos pusztulása most is tetten érhető, ugyanis a kárpátaljai magyarok és más nemzetiségek helyzete korántsem rendezett. Még a kisebbségi nyelvtörvény körüli viták is csupán a felszínt jelzik. A nemzeti kisebbségek cselekvő alanyai és nem eszközei kell, hogy legyenek a rendezésnek – mutatott rá Tőkés László. Jogaik tiszteletben tartása és a közösségi önrendelkezés lehetőségének biztosítása jelentheti a tartós stabilitás garanciáját – szögezte le az erdélyi EP-képviselő.
Végül a volt Királyhágó-melléki püspök arra hívta fel a figyelmet, hogy a kisebbségi kérdés kezelésében a jelenlegi globalista internacionalizmus, amely időnként az Unió közönyében is tapasztalható, ugyanolyan káros lehet, mint az egykori kommunista internacionalizmus, az uniformizáló, nemzeti sajátosságokat megszüntetni kívánó hatásával.