Újabb négy évre a Fidesz–KDNP pártszövetség kapott bizalmat és felhatalmazást Magyarország kormányzására a szavazóktól a vasárnap megrendezett parlamenti választásokon.
A választási részvétel nem volt kiemelkedő, az adatok jelenlegi, 98,97 százalékos feldolgozottsága mellett mindössze 61,24 százalékot tett ki. Egyes sajtóvélemények szerint ez annak a jele lehet, az új választási szabályok nem növelték a szavazókedvet.
Az előzetes listás eredmények szerint a Fidesz kapta a legtöbb voksot az idei választáson: az eddig összesített szavazatok (98,97 százalékos feldolgozottságnál) 44,54 százalékát szerezte meg, míg a Kormányváltók baloldali pártszövetsége (MSZP–EGYÜTT–DK–PM–MLP) 25,98 százalékot szerzett. A Jobbikra a választók 20,54 százaléka voksolt, míg az LMP 5,26 százalékos eredménnyel szintén átlépte a parlamenti küszöböt. (2010-ben a Fidesz országos listájára a szavazók 52,73 százaléka voksolt, az MSZP 19,3, a Jobbik 16,67, az LMP 7,48 százalékot szerzett.)
Egyes várakozásokkal szemben hiába állított rekordszámú, összesen 18 párt országos listát az idei választáson, a fentieken kívüli pártok mindössze a szavazatok valamivel kevesebb mint 4 százalékát szerezhetik majd meg, parlamenti mandátumot egyik formáció sem szerez. A parlamentbe biztosan nem kerülő pártok közül a Munkáspárt kapta a legtöbb voksot, az összes listás szavazat 0,58 százalékát, míg a sor végét az Új Magyarország Párt (ÚMP) zárja, 0,03 százalékkal.
A 106 egyéni választókerületből 96-ban a Fidesz jelöltje nyert. Rajtuk kívül csupán a Kormányváltók voltak képesek egyéni választókerületben mandátumot szerezni, vagyis 10 képviselőt juttattak ily módom az Országházba.
A levélben szavazó magyarok szinte testületileg a Fideszre voksoltak, a tájékoztató jellegű adatok szerint a párt eddig a pártlistára leadott és feldolgozott 62 972 szavazatból 60 059-et szerzett meg. A második Jobbiknak jelen helyzet szerint 1457, a Kormányváltóknak 777, az LMP-nek 274 szavazata van. Mivel pártlistán mandátumot szerezni ötven-hatvanezer szavazattal lehet, a határon túliak egy fideszes politikust biztosan bejuttattak a parlamentbe.
Az új parlament várhatóan az előző ciklus erőviszonyait fogja tükrözni. Attól eltekintve, hogy 386 helyett 199 képviselő ül majd az Országházban, szinte minden változatlan marad. A Fidesz–KDNP előreláthatóan 133 mandátummal (66,83%) rendelkezik majd, az MSZP–DK–PM 38 (19,10%), a Jobbik 23 (11,56%), az LMP 5 (2,51%) képviselőt juttatott a törvényhozásba.
Egyelőre nem tudható, hogy megszerezte-e a Fidesz a kétharmados többséget. A választás végeredményét szombaton hirdetik ki.
A Fidesz és a KDNP egyértelmű és nem megkérdőjelezhető felhatalmazást, megerősítést kapott arra, hogy folytassák azt, amit elkezdtek, hiszen a programjuk egyetlen szóból áll: "folytatjuk" – értékelte Orbán Viktor miniszterelnök hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján, az Országházban az előző napi országgyűlési választást. Orbán szerint a választók vasárnap megerősítették a kormányt mindabban, amit az elmúlt négy évben tettek, igent mondtak az új közjogi rendszerre, "az alkotmányra, ami az új alaptörvény", az új gazdaságpolitikára és a néppárti kormányzásra.
Megismételte, hogy a választók nemet mondtak a gyűlöletre, és meggyőző fölénnyel mondtak nemet az EU-ból való kilépésre is. A választások eredményét elemezve azt a konklúziót is levonta, hogy a Fidesz és a KDNP a garancia arra, hogy Magyarországon a szélsőségek sem jobbról, sem balról nem juthatnak meghatározó szerephez.
A miniszterelnök kérdésekre válaszolva azt mondta, egy vagy két mandátum sorsa a lényeget nem befolyásolja. Nem lesz más harmadik kormányának a politikája akkor sem, ha hivatalosan esetleg nem áll kétharmadnyi parlamenti mandátum mögöttük, fogalmazott, hozzátéve: "a kétharmadot nem tartom személyes ügynek, de a választók szempontjából fontos".
A választási metódust ért kritikákat kommentálva arra hívta fel a figyelmet, hogy ha például az Egyesült Királyság választási rendszerét alkalmazták volna Magyarországon, akkor a szavazatok alapján 90-92 százalékos győzelmet értek volna el a kormánypártok.
Szintén több újságíró érdeklődött a magyar kabinet és az EU viszonyáról, amellyel kapcsolatban úgy foglalt állást: Magyarország helye az Unión belül nem rendkívüli, csak "erőteljesebben fogalmazunk és talán határozottabban állunk ki" néhány fontos, Európában szokatlan gazdaságpolitikai intézkedés mellett, például annak érdekében, hogy Magyarországon legyen a legolcsóbb az energia. Hangsúlyozta ugyanakkor, Budapest és az EU között nincs több konfliktus, mint más tagállamok és Brüsszel között.
Gazdasági ügyekben úgy értékelt: "széles jövő áll előttünk, nagy korszak kapujában állunk", ez szerinte az első félévben nyilvánvalóvá is válik. Álláspontja szerint az elmúlt egy év gazdasági eredményei nem átmenetiek, a magyar gazdaság – annak a sokat vitatott gazdaságpolitikának az eredményeként, amit most az emberek megerősítettek – kiválóan fog teljesíteni a következő időszakban. "A régió éllovasai közé, illetve talán az élre is szeretnénk majd ugratni" – fogalmazott.