Munkácson a KMKSZ városi alapszervezetének szervezésében Podheringnél, az 1849. április 22-én vívott győztes ütközetnek emléket állító obeliszknél méltatta nemzeti ünnepünket a város és a járás magyarsága.
Az ünneplőket Gajdos Olga, a KMKSZ városi szervezetének nemrég újraválasztott elnöke köszöntötte – köztük Balogh Dénest, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulját, Lengyel Zoltánt, Munkács polgármesterét, Olasin Andrást, a Kárpátaljai Ruszinok Szövetségének képviselőjét, Gulácsy Gézát, a KMKSZ alelnökét, a munkácsi középszintű szervezet elnökét, Popovics Bélát, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség (KáMCSSZ) tiszteletbeli elnökét, valamint Gulácsy Lajost, a Kárpátaljai Református Egyházkerület (KRE) nyugalmazott püspökét –, majd a jelenlévők közösen elénekelték a Szózatot.
Ünnepi beszédében Popovics Béla a szabadság értékére hívta fel a figyelmet. "A magyar nemzet szabadságszeretete egész történelmünk folyamán tetten érhető. 1100 esztendős Kárpát-medencei itt-tartózkodásunk alatt megtanultuk, hogy a szabadságunkat, ha más adja, az akármikor el is veheti. Megtanultuk, hogy a szabadságunkat kemény munkával saját magunknak kell kivívnunk, és állhatatos odafigyeléssel, tevékeny munkával kell megőriznünk. Ehhez viszont az kell, hogy legyen identitásunk, ismerjük nemzetünk történelmét, kultúráját, ismerjük értékeinket, és legyünk méltán büszkék rá. Csak egészséges önértékeléssel rendelkező nemzet képes nagyot alkotni, képes megmaradni a népek olvasztótégelyében. A magyar képes rá, többször bizonyította ezt. Az itt látható emlékoszlop is erről tanúskodik. Az 1848. március 15-én kezdődött szabadságharc egyetlen kárpátaljai csatája itt, Podheringnél zajlott 1849. április 22-én, melynek révén a háromszáz munkácsi nemzetőrnek sikerült visszavernie a négyezer fős osztrák sereget. Mindez azért sikerült, mert az emberek hittek ügyükben, és tették a dolgukat" – zárta szavait.
Balogh Dénes konzul felolvasta Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének erre az alkalomra írott levelét, majd Lengyel Zoltán, Munkács polgármestere osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel, kiemelve, hogy a szabadság olyan érték, mely minden nemzet számára fontos.
Olasin András beszédében a ruszin-magyar barátságra mutatott rá, szólva arról, hogy a két nemzetiség együttesen sok mindent megélt, s olyan közös eredményeik voltak, mint az 1849 tavaszán kivívott podheringi diadal. Az ünnepségen részt vevő ruszinok együttesen a kárpátaljai ruszin himnuszt is elénekelték.
A történelmi egyházak képviseletében Pogány István római katolikus atya és Taracközi Gerzson református lelkipásztor szólalt fel.
Végezetül az ünneplők közösen elénekelték a Himnuszt, majd elhelyezték az obeliszken a kegyelet koszorúit.