- Beszédében úgy fogalmazott, hogy közös céljaink megvalósításához szükség van a Kárpát-medence minden magyarjára. Melyek ezek a célok?
- A magyar állam létének értelme a magyar nemzet fennmaradása és a magyar emberek életminőségének javulása. Ebből kifolyólag természetes, hogy a magyar állam minden olyan törekvést támogat akár az anyaországban, akár a Kárpát-medencében, akár a nagyvilágban élő magyarság tekintetében, ami a magyar nemzet fennmaradását, a magyar identitás, a magyar nyelv, a magyar kultúra, a magyar történelmi sorsközösség tudatának a megőrzését szolgálja. Ebben döntő szerepe lesz annak, hogy a magyar Országgyűlés még a kormány megalakulása előtt nyilvánvalóvá tette, január 1-jétől minden magyar számára biztosítjuk a magyar állampolgárság lehetőségét, függetlenül attól, hogy hol él - a Kárpát-medencében vagy bárhol a nagyvilágban. Tegyük hozzá: nincs első és másodosztályú állampolgárság - egy magyar nemzet van, egy állampolgársággal. Az új magyar kormány minden erejéből támogatja a magyar oktatást, a magyar kultúrát, a magyar közösségeket, hogy a magyar nemzet megmaradjon, s hogy ezt a közösséget az állampolgárság által közjogi formában is megélhesse minden magyar.
- Ön nemrég személyesen indított vizsgálatot, amiért Kárpátalján több magyarigazolványt adtak ki, mint ahány magyar él e vidéken. Hol tart jelenleg a vizsgálat, s mit vár ettől?
- Fájdalommal mondom, hogy az egész Kárpát-medencében egyedül Kárpátalján volt gond a magyarigazolványok kiadásával. Ez olyan problémát jelent, ami árt az itteni magyarságnak is, hiszen megkérdőjelezi az igazolványkiadás egész folyamatának tisztaságát. Ezért kötelességem volt leállítani a magyarigazolványok kiadását. Ennek megfelelően a jövőben kizárólag a magyar konzulátusoknak áll majd jogában magyarigazolványokat kiadni Kárpátalján. Ne feledjük, hogy hamarosan megkezdődhet a magyar állampolgárság iránti igények benyújtása, s aki magyarigazolvánnyal rendelkezik, az nyilván könnyebben szerzi majd meg az állampolgárságot is. Így, miután nem engedhetjük meg, hogy a magyar állampolgárság kiadásával bármilyen probléma legyen, mindenképpen tisztázni kell ezt az ügyet. Ezért is elengedhetetlen volt a magyarigazolványok kiadásának leállítása és a vizsgálat elindítása. Reményeim szerint ugyanakkor ennek a kérdésnek a tisztázása után újra folytatódhat az igazolványok kiadása.
- Mikorra várható a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) összehívása? Módosul-e a szervezet összetétele, s melyek lesznek a legfontosabb megvitatásra váró kérdések?
- Emlékezhetünk, hogy a Máért nagyszerűen működött az első Orbán-kormány idején, azonban 2004 novemberében Gyurcsány Ferenc, hogy úgy mondjam, összeveszett a határon túli magyar vezetőkkel, akik teljesen természetesen és helyesen kiálltak a kettős állampolgárság lehetősége mellett, amit Gyurcsány szocialistái elleneztek. Ezen úgy megsértődött akkor Gyurcsány Ferenc, hogy többet nem hívta össze a testületet. Mi elkötelezettek vagyunk amellett, hogy összehívjuk a Máértet, viszont a testület utolsó ülése óta eltelt hat év hosszú idő. Ezért én úgy gondolom, az a helyes, ha nem a magyar kormány mondja meg, hogyan nézzen ki a Máért a jövőben, mik legyenek a legalapvetőbb kérdések, hanem kérdezzük meg a résztvevőket, hogy ők mit tartanak a legfontosabb témának, és milyen változtatásokat óhajtanak a testület összehívása tekintetében. E célból levelet írtam a Máért valamennyi korábbi résztvevőjének, kérve, hogy írják meg a javaslataikat akár a Máért szervezete, akár a megtárgyalandó témák tekintetében. A nagyszámban beérkező válaszokat a nyár folyamán elemezzük, és ősszel össze fogjuk hívni a Máértet.
- Hogyan alakul a Kárpátaljai Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) sorsa?
- Látni kell, hogy a KMKF annak idején azért jött létre Szili Katalin vezetésével, mert Gyurcsány Ferenc nem volt hajlandó összehívni a Máértet. Szili Katalin a magyar Országgyűlés elnökeként mentve a menthetőt alakította meg a KMKF-et, hogy legalább ez a fórum rendelkezésre álljon. A jelenlegi magyar kormány álláspontja a Máért és a KMKF vonatkozásában nem vagy-vagy, hanem is-is. Látható ugyanis, hogy a Máért a határon túli magyar érdekvédelmi szervezeteket tömöríti, míg a KMKF a magyar képviselőket. A kettő megítélésünk szerint nem üti egymást, ezért az ősz folyamán mind a Máértet, mind a KMKF-et össze fogjuk hívni.