Levelet kapott szerkesztőségünk a napokban Bacskai József ungvári főkonzultól, melyben felhívja a figyelmünket, hogy az ukrajnai, így a kárpátaljai sajtóban eddig nem kapott méltó figyelmet az elmúlt napokban nyilvánosságra hozott két fontos külpolitikai állásfoglalás az Ukrajnában, ezen belül a Kárpátalján kialakult helyzetről. A főkonzul azt írja, hogy szükségesnek tartja, hogy ezekről az emberek, Kárpátalja magyar lakosai is minél szélesebb körben értesüljenek.
A levél tárgya: Tájékoztatás a magyar Külügyminisztérium és a Visegrádi 4-ek külügyminisztereinek nyilatkozatáról.
Kárpátalja megye egyedülálló abban a tekintetben, hogy a vele határos valamennyi ország az Európai Unió tagja: Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia. Az is különleges helyzet, hogy ebben a régióban évszázadok óta több őshonos nemzet tagjai ruszinok, magyarok, szlovákok, románok és mások élnek együtt békében és megértésben. Eddig a kárpátaljai lakosok egymás iránti toleranciája mások számára is példa volt.
Az elmúlt napok ukrajnai és kárpátaljai történései azonban annak veszélyét vetítik előre, hogy Kárpátalján felerősödnek a nacionalista hangok, és külső erők hatására a belpolitikai küzdelem iránya már nem az európai uniós kapcsolatok erősítése felé mutat majd, hanem az indulatok a nemzeti kisebbségek ellen fordulhatnak.
Ezt az aggodalmat fogalmazta meg 2014. január 26-i nyilatkozatában Takács Szabolcs, a magyar Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára, politikai igazgatója.
A budapesti külügyminisztériumi vezető arra a hírre reagált, miszerint ultraradikális csoportok indultak Nyugat-Ukrajna több megyéjéből Kárpátaljára azzal a céllal, hogy saját szélsőséges nézeteik szerint gyakoroljanak hatást az itteni események menetére.
Egyelőre ott még nem tartunk, hogy a magyar közösséget közvetlen támadás érte volna vagy érné, de úgy gondoljuk, amennyiben a fejlemények Kárpátalján is erőszakos fordulatot vesznek, mindenképpen megvan az esélye annak, hogy olyan irányban eszkalálódik a helyzet, amelyben a magyar kisebbség is céltáblává válhat mondta Takács Szabolcs az MTI-nek. Ez különösen aggasztó, hiszen egy Magyarországgal szomszédos megyéről van szó, ahol ráadásul jelentős számú magyar ajkú közösség él, és nyilvánvalóan az ő sorsuk mindenképpen a magyar kormány kiemelt figyelmét élvezi.
A politikai igazgató elfogadhatatlannak nevezte és mélyen elítélte az ultraradikális, szélsőséges nézeteket, mivel azok épp azon törekvések ellen hatnak, amelyeket a mérsékelt tüntetők megfogalmaznak Ukrajna különböző városaiban, a kijevi Majdan téren. Az ő elveikkel, harcukkal, forradalmukkal ellentétes eszmék nem szolgálják Ukrajna európai közeledését és az európai értékeket, illetve az egész ország békés, demokratikus átalakulását és jövőjét.
Magyarország, miközben érti az elégedetlenkedők hangját is, abban érdekelt európai partnereivel összhangban, hogy Ukrajnában a belső feszültséget békés, tárgyalásos úton oldják meg mondta Takács Szabolcs az MTI-nek.
Ez az álláspont teljesen megegyezik a Visegrádi Országok külügyminisztereinek 2014. január 24-én kiadott nyilatkozatának tartalmával. Ez a közös dokumentum elítéli az erőszakos cselekményeket, amelyek halálos áldozatokkal is jártak már Kijevben. A Visegrádi 4-ek megerősítették, hogy Ukrajna politikai stabilitása és gazdasági jóléte alapvető fontosságú számukra. Álláspontjuk szerint mind az ukrán kormánynak, mind pedig az ellenzéknek érdekében áll a stabilitás, és az, hogy a jelenlegi válság mielőbbi gyors és békés rendezésére törekedjenek. A külügyminiszterek arra biztatják az ukrajnai politikai vezetőket, hogy párbeszéd útján keressék a megoldást a kormányzat, a civil társadalom és az ellenzék képviselőinek bevonásával.
A külügyminiszterek azt is szorgalmazzák, hogy a felek között az Európai Unió lásson el közvetítői szerepet.
A továbbiakban Magyarország ungvári főkonzulja reményét fejezi ki, hogy a kárpátaljai politikai erők képesek lesznek önállóan, a megye érdekeit szem előtt tartva vitáikat tárgyalásos úton megoldani.