Áder János magyar köztársasági elnök április 6-ára tűzte ki a 2014. évi országgyűlési választás napját.
Az elnök döntését a Köztársasági Elnöki Hivatal által kiadott közleményben tudatta. A jogszabályok értelmében a választás napját az államfőnek a tervezett időpont előtt legalább hetven, de legfeljebb kilencven nappal kell bejelentenie.
"Magyarország polgárainak jogos elvárása, hogy a választási kampány időszaka ne nyúljon a szükségesnél és indokoltnál hosszabbra. Ezt a szempontot tiszteletreméltó elődeim is fontosnak tartották, amikor kiírták a választások időpontját" – indokolta döntését Áder.
Mint fogalmazott, az ország érdeke azt is követeli, hogy "politikai nemzetünk tagjaitól a 2014-ben felhatalmazást kapó új Országgyűlés mielőbb megalakulhasson, és az új kormány mielőbb munkához láthasson", ugyanakkor semmi ne hátráltassa az uniós fejlesztési források minél gyorsabb felhasználását. A választás időpontjának meghatározásakor Áder arra is figyelemmel volt, hogy "a húsvéti ünnepek lehetőleg már olyan békés és nyugodt keretek között telhessenek, ami mindannyiunk személyes és közös reménye, jogos óhajtása", és azt ne zavarja meg "a politikai pártok versengésével szükségszerűen együtt járó zajos kampányidőszak".
Ezzel eldőlt, hogy a választást megelőző 15. napig, vagyis március 22-ig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező – határon túli – magyar állampolgárok (a Nemzeti Választási Iroda hétfői adatai szerint eddig 114 ezren éltek a lehetőséggel).
Március 22. az a nap, amikortól a határon túli szavazók elkezdhetik beküldeni az úgynevezett levélcsomagokat. Ha postán küldik, akkor arra kell vigyázniuk, hogy április 5-én éjfélig megérkezzen a levél a Nemzeti Választási Irodához, a szavazás napján már csak a külképviseleten, vagy bármely magyarországi választási irodában lehet leadni, igaz, nem feltétlenül kell személyesen. Az NVI munkatársai március 31-én kezdik meg az ezekben található iratok ellenőrzését (a szavazatokat tartalmazó kisebb borítékokat ekkor még nem nyitják ki).
Ami a parlamenti választásokon induló pártok közötti erőviszonyokat illeti, a Nézőpont Intézet az idei első, de még a közös ellenzéki lista bejelentése előtt készült közvélemény-kutatásában változatlan erőviszonyokat mért: a Fidesz ekkor – 37 százalékon, a baloldal 21 százalékon állt a teljes népesség körében. A Fidesz ugyanakkor az aktív szavazók körében elérte a 46 százalékot – derül ki a Heti Válasz számára készített reprezentatív kutatásból.
Az egyesülő baloldal a választási részvételüket biztosra ígérők körében 25 százalékon állt ekkor, azaz január 6. és 9. között. A teljes népesség körében mért 21 százalékon belül 10-et ért el az MSZP, 7-et az Együtt-PM és 4-et a DK, míg a biztos szavazóknál az MSZP esetében 10 százalékos, az Együtt-PM-nél 9, a DK-ra vonatkozóan 6 százalékos támogatást mértek.
Az LMP tavaly október óta nem éri el a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt: a teljes népességben és az aktívak körében is csak 3 százalékon áll. Pedig a zöld párt iránti szimpátia meglepően magas. Az összes megkérdezett 40 százaléka szeretné, ha az LMP a következő parlamentbe is bejutna, és csak 37 százalék nem – közölte a Nézőpont Intézet.
Az MTI -nek a felmérést ismertető híre a Jobbikra vonatkozóan nem közölt adatot. A megkérdezett ezer ember 64 százaléka válaszolt úgy, hogy részt venne a szavazáson.