A disznótor a magyar nép történetében soha nem volt úri kiváltság: a parasztembereknek a falusi bál mellett ez volt az egyik legnépszerűbb hagyományos, családi mulatságuk. A levágás ceremóniája, a hús feldolgozása és az ezt követő vacsora volt a falusi népszokások közül az egyik legtöbb embert megmozgató közösségi esemény, s számos településen bizony még ma is ennek révén jönnek csak össze a barátok, rokonok. Nem véletlen hát, hogy a disznóvágásban rejlő lehetőségeket felismerve egyre több Kárpát-medencei magyar településen szerveznek az erre a kultúrkörre épülő fesztiválokat. Így pl. legutóbb január 11-én Asztélyban, ahol a község polgármesteri hivatalának és Asztély lakosságának szervezésében a település sportpályáján megrendezésre került az I. Asztélyi Hagyományőrző Hurka- és Kolbászfesztivál, mely – mint azt neve is mutatja – a májas és véres hurka, valamint a házi kolbász készítésének folyamatát, illetve ízvilágát igyekezett bemutatni a látogatóknak.
Az eseményen asztélyi, bulcsúi, mezőgecsei és ungvári járási csapatok versengtek azzal a céllal, hogy kiderüljön, kik készítik a legjobb hurkát, kolbászt, ill. disznótoros ételeket. Az anyaországot a fesztiválon a szatmárcsekei polgármeteri hivatal csapata képviselte.
A hivatalos megnyitón Nagy Anna, Asztély polgármestere elmondta, hogy községükben híres a májas és a véres hurka, valamint a házi kolbász is, melyeket nagy változatossággal készítenek, hiszen "ahány ház, annyi szokás."
Bozsik Béla, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja rámutatott: a fesztivál nemcsak a munkáról és a kolbászról, hanem a magyar kultúra bemutatásáról, valamint önazonosságunk és magyarságunk megtartásának fontosságáról is szól – mondta.
Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének (BKSZ) elnöke elismerően szólt Asztélyról mint olyan községről, ahol az utóbbi években számos, a hagyományok megőrzése szempontjából értékes fesztivál született. A KMKSZ BKSZ elnöke végezetül tréfás, disznótorok alkalmával mondott rigmusokkal zárta beszédét.
A versenybe benevezett csapatok ételeit szakértő zsűri értékelte.
A versenyen a következő eredmények születtek:
Hurka kategória: 1. Asztélyi Kemencések, 2. Szatmárcseke Önkormányzata, 3. Bulcsúi Hagyományőrzők; Kolbász kategória: 1. Bulcsúi Hagyományőrzők, 2. a Csonka család csapata (Asztély), 3. Homa–Szűcs csapat (Asztély).
Ami az egyéb disznótoros ételek kategóriáját illeti: a legfinomabb babgulyás a Homa–Szűcs családé, a legfinomabb bográcsgulyás a Csebi–Pogány csapaté (Ungvár), a legfinomabb toroskáposzta pedig Szatmárcseke csapatáé lett. Két különdíj is kiosztásra került: a KMKSZ BKSZ az Asztélyi Kemencések csapatának csülöktálját, az asztélyi községi tanács pedig az Asztélyi Őszirózsa Nyugdíjasklub aktív részvételét díjazta.
A verseny résztvevőin kívül számos vállalkozó standján is találkozhattunk kolbász- és hurkaféleségekkel. Mezőgecse standján pl. sok más mellett magyaros jellegű, füstölt-szárított kolbászféleségekkel találkozhattunk. Mester András, mezőgecsei polgármester elmondta, hogy náluk a kolbászt már rögtön a töltést követően füstölőbe teszik. Másfél-két napig füstölik, majd egy-másfél hétre szárítóba teszik. Ezalatt a kolbász elveszti nedvességét, "szalámijellegűvé" válik..
Párhuzamot vonva az utóbbi években igen népszerűvé vált Mezőgecsei Böllérversennyel, elmondható, hogy az asztélyi rendezvény leginkább a hurka- és kolbászféleségek készítésére, valamint ízvilágára fókuszál, míg a mezőgecsei a sertés teljes feldolgozását bemutatja. Így akik szeretik ezeket az ínyencségeket, azoknak érdemes Asztélyt választaniuk.