Ha a Jobbikon múlna, Magyarország nem írná alá Ukrajna uniós társulási szerződését a helyi magyar kisebbség legalapvetőbb követeléseinek teljesítése nélkül – írja az ukrán média.
Magyarország feltételeket támaszt Ukrajnával szemben, Magyarország lesz az ukrán uniós társulás kerékkötője, Magyar járást követel a Jobbik Kárpátaljának – ilyen és ehhez hasonló címekkel kezdődő cikkekben sommázza az ukrán sajtó a Jobbik bejelentéseit, amelyek a párt elnökségének kárpátaljai kihelyezett ülésén hangzottak el.
Az ukrán lapok meglepő higgadtsággal és korrekten számoltak be a magyar radikálisok vezetőinek múlt heti kárpátaljai látogatásáról. Azt viszont mindegyik híradás kiemeli, hogy Vona Gáborék két alapvető követeléssel álltak elő, melyek teljesítéséhez kötik azt, hogy Magyarország támogatni fogja-e Ukrajna uniós társulási szerződésének novemberben esedékes aláírását.
Az egyik feltétel az, hogy Ukrajna teljesítse saját, az állami nyelvpolitika alapjairól szóló törvényében megfogalmazottakat, ami a magyar nyelv regionális státusának elismerését és az ezzel járó állami és önkormányzati feladatok végrehajtását jelentené. A másik követelés a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség által is szorgalmazott, valamint az ukrán–magyar kormányközi vegyes bizottság legutóbbi ülésein is felvetett Tiszamelléki járás létrehozása, amely a zömében magyarok lakta kárpátaljai települések többségét egyesítené egyetlen közigazgatási egységbe.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom feltételeinek jogos vagy teljesíthető mivolta fölött lazán átugorva abban mindegyik ukrajnai sajtóorgánum egyetért, hogy a magyar radikális párt befolyása nem annyira számottevő, hogy a követelőzésével számolni kelljen, és azt Budapest hivatalos álláspontjával azonosítani lehessen.
A témával az általánosságokat meghaladóan foglalkozó írások közé tartozik a Nyezaviszimaja Gazeta (NG) internetes változatának cikke, amely címében azt állítja, a magyarok enklávét akarnak létrehozni Ukrajnában. Az elemzés emlékeztet, hogy Kovács Béla európai parlamenti képviselő a Jobbik beregszászi fórumán bejelentette, Magyarország "problémákat okozhat Ukrajnának az európai integráció útján". A politikus emlékeztetett a magyar nemzeti kisebbség által lakott településeket egyesítő Tiszamelléki járás létrehozásának követelésére, írja a lap, mely úgy véli, a 150 ezres kisebbség komoly problémává válhat Kijev számára.
Ukrán szakértők szerint a beígért problémák nem az EU-val november végén kötendő társulási megállapodás aláírását érintik, hanem a dokumentum ezt követő ratifikációjának folyamatát a tagországok parlamentjeiben, mutat rá az NG. A portál idézi Konsztantyin Bondarenkót, az Ukrán Politikai Intézet vezetőjét, aki optimista a tekintetben, hogy Ukrajnának sikerül megoldást találnia a ratifikáció során esetlegesen felmerülő problémákra. "Józan észre van szükség. Különben lózungokat hangoztatva a nemzetiségi kisebbségek jogainak védelmében el lehet jutni Ukrajna területi egységének megkérdőjelezéséig" – óvott a szakember.
Másként látja a kérdést Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, aki annak kapcsán, hogy az ukrán hatalom igyekszik elkerülni a szeparatizmus megnyilvánulásait, a Nyezaviszimaja Gazetának elmondta: "A XXI. században általánosan elfogadott normává vált, hogy a szeparatizmus elleni leghatékonyabb fellépés a megfelelő életkörülmények biztosítása a nemzetiségi kisebbség számára." A politikus a lap szerint nem tartja kielégítőnek a helyzetet a magyarok jogainak biztosítása tekintetében: "Ukrajnában klasszikus lenini nemzetiségi politikát folytatnak: csak hadd énekeljenek és táncoljanak népviseletben, de ne szóljanak bele a politikába. Választások alkalmával a tömbmagyarság által lakott területeket három körzet között osztják fel, hogy a kisebbség ne állíthasson közös jelölteket, s ne tömörülhessen a támogatásukra. A hatalom a magyarok önszerveződéseinek leépítésére törekszik – igyekeznek kézi vezérlésű álmagyar vezetőket kinevelni." Kovács Miklós hozzátette, olyan feltételeket teremtenek, hogy a szülők ne írassák gyermekeiket magyar iskolákban: "Akik pedig az anyanyelvükön érettségiztek, egyenlőtlen feltételek között találják magukat a felsőoktatási intézményekbe való felvételizéskor. Hiszen ugyanazokat a kötelező teszteket kell leadniuk ukrán nyelvből és irodalomból, mint az ukrán iskolák végzőseinek." Ebből kiindulva a KMKSZ vezetője szükségesnek tartja közössége támogatását a magyar politikusok részéről. Szavai szerint semmilyen lépés – beleértve a magyarok kollektív jogainak megvalósítására vonatkozó feltételek támasztását az ukrán európai integrációs folyamat során – nem túlzott, ha az ukrajnai magyar közösség identitásának megőrzéséről van szó. "Elméletileg a magyar kormány következetesen támogatja a határon túli magyarok autonómiáját. Meglátjuk, hogyan alakul" – mondta végezetül Kovács Miklós.