A KMKSZ Nagyszőlősi Városi Alapszervezete – a hagyományoknak megfelelően – az idén is megtartotta a Bartók Béla nagyszőlősi évei emlékére szervezett hangversenyét, melyre 2010. május 1-jén került sor a Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskola nagytermében.
A rendezvényen elsőként Nagy Klára, a KMKSZ helyi alapszervezetének az elnöke üdvözölte a megjelenteket, köztük Milován Sándort, a KMKSZ alelnökét, megyei tanácsi képviselőt, Milován Jolánt, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének az elnökét, Vaszil Juhaszt, a Nagyszőlősi Járási Állami Közigazgatási Hivatal művelődési osztályának a vezetőjét, Hámori Pétert, a Magyar Köztársaság Beregszászi Konzulátusának képviseletében, Homoki Gabriellát, a Perényi Zsigmond Középiskola igazgatónőjét, valamint Viktor Maruskát, a Nagyszőlősi Bartók Béla Zeneiskola igazgatóját. Ezt követően pedig részletesen szólt a nagy zeneszerző és a Tisza-menti város kapcsolatáról.
– Nagyszőlős fontos állomáshelye volt Bartók Béla életének, hisz itt volt kisdiák, itt kottázta le első zeneműveit, és itt lépett fel először a közönség előtt – fejtette ki. A leendő zeneszerző és édesanyja 1889-ben költözött a Tisza-menti városba, ahol az anya tanítónői állást vállalt a helybeli elemi iskolában, s emellett zongoraoktatással egészítette ki a keresetét. Kisfia is megtanult zongorázni, s alig nyolcévesen már kisebb zeneműveket komponált – elsőként egy keringőt –, majd megalkotta első nagyobb lélegzetű munkáját, A Duna folyása című kompozíciót. Bartók édesanyja – látva gyermeke tehetségét – szerette volna zenei téren továbbképeztetni a fiát, ezért zongoratanárhoz járatta, s a kisfiú hamarosan már kitűnően játszotta Beethoven egyes műveit. 1892. május 1-jén azután a Nagyszőlősi Polgári Iskola tanárai és diákjai jótékonysági hangversenyt szerveztek az ugocsai vármegyeházán a szegény sorsú tanulók megsegítésére, melyen Bartók Béla is fellépett, előadva Beethoven egyik szonátáját, valamint A Duna folyását, s zenei produkciójával olyan sikert aratott, hogy az Ugocsa c. lap újságírója egyenesen kis zseninek nevezte a zsenge korú zongoraművészt és komponistát. A koncert után Bartók édesanyja egyéves szabadságot kapott, hogy zenei téren továbbtaníttathassa gyermekét, így indult el a zeneszerző Nagyszőlősről a világhírnév felé.
– A város ma is őrzi a komponista emlékét – mondta a felszólaló. – 1982 májusában, emlékezetes fellépése 90. évfordulóján utcát neveztek el róla, s amikor 1989-ben művelődési kör alakult a településen, az Bartók Béla nevét vette fel, akárcsak két év múlva a helybeli zeneiskola. 1999. május 1-jén szobrot állítottunk a nagy zeneszerzőnek, 2006-ban pedig, születése 125. évfordulója alkalmából konferenciát szerveztünk, és koncertet rendeztünk Bartók Béla tiszteletére. A mostani hangversennyel is tisztelgünk az emléke előtt.
Nagy Klárát követően Viktor Maruska is beszélt a komponista életéről és zenéjéről, Puskás Orsolya, a Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskola diákja felolvasta Nagy László Bartók és a ragadozók c. cikkét, Szaniszló Katalin, Roszoha Andrea és Hasuly Alexandra, a nevezett középiskola tanulói előadtak több, Bartók Béla által gyűjtött magyar népdalt. Majd a Perényi Zsigmond Középiskola szépen felújított nagytermében, a fényüket szertesugárzó csillárok alatt muzsikálni kezdett a Bartók Béla Zeneiskola tanárainak a zenekara, s ihletett előadásuk során egymás után csendültek fel Bartók Béla, illetve Kodály Zoltán népdalfeldolgozásai, valamint egyéb zeneművek. A teremben szétáradtak a muzsika lélekemelő hangjai, magas fokú zenei élvezetet nyújtva a hallgatóságnak, mely vastapssal hálálta meg a művészek tisztán csengő játékát. Reméljük, jövőre is meghallgathatjuk őket.