A szervezetépítésről, a járási és városi tanácsok frakcióiban folyó munka hatékonyságának növeléséről, illetve az önkormányzati választásokra való felkészülésről esett szó többek között a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Beregszászi Középszintű Szervezetének (KMKSZ BKSZ) múlt vasárnap Beregszászban megtartott közgyűlésén.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola Esztergom termében összegyűlt mintegy másfél száz küldött előtt Sin József elnök számolt be a középszintű szervezet elmúlt esztendei tevékenységéről. A KMKSZ fennállásának eddigi 21 éve alatt joggal érdemelte ki a kárpátaljai magyarság bizalmát, amit nyílt, őszinte párbeszédben lehet megtartani, jelezte a szónok, aki szerint erre idén is kiváló lehetőséget biztosítottak az alapszervezeti közgyűlések. Sin József az idei alapszervezeti gyűlések lebonyolítása kapcsán gratulált Sütő Gábornak, a Csonkapapi Alapszervezet új elnökének megválasztásához, illetve sajnálatát fejezte ki, hogy nem sikerült fiatal, agilis új vezetőt találni a szervezetileg a KMKSZ BKSZ-hez tartozó Bilkei Alapszervezet élére, "ahol végül is be kell látnunk, a magyar szó elhalkult". Ami a középszintű szervezet hagyományos rendezvényeinek lebonyolítását illeti, az elnök úgy vélte, sikeres évet zártak, s a KMKSZ-nek a jövőben is folytatnia kell erejéhez mérten a régió kulturális életének támogatását. Az érdekvédelmi tevékenység fontos területei a Beregszászi Járási Tanács és a Beregszászi Városi Tanács, amelyekben a KMKSZ rendelkezik a legnagyobb frakciókkal a négy évvel ezelőtti önkormányzati választások eredményeképpen, emlékeztetett Sin József, aki megállapította, hogy az elmúlt évek sikerei ellenére van még mit tanulniuk a politika tudományából a KMKSZ képviselőinek. Mint fogalmazott, előrelépésre elsősorban a frakcióegység és a bizottsági munka hatékonysága terén volna szükség. Az elnökválasztás következtében előállt új helyzetben a KMKSZ-nek újra kell gondolnia helyzetét az önkormányzatokban és a helyhatósági szervekben, vélte a szónok, aki szerint a szövetségnek máris meg kell kezdenie a felkészülést az önkormányzati választásokra, amelyekre legkésőbb jövő tavasszal kerül sor.
A mandátumvizsgáló, ellenőrző és etikai bizottságok beszámolóit követően Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke szólt a küldöttekhez. Mint hangsúlyozta, a szövetség érdekvédelmi tevékenységének, s ezen belül a választásokon való sikeres részvételének egyik alapvető feltétele a szervezeti fegyelem. Egyetértve Sin Józseffel, az elnök is annak fontosságára hívta fel a figyelmet, hogy a KMKSZ önkormányzati frakcióinak összehangoltan és fegyelmezetten kell kell végezniük munkájukat. Csak a következetes és fegyelmezett munka és politizálás eredményeként várható, hogy a KMKSZ-t súlyának megfelelően kezeljék a helyi politikában, hangsúlyozta a szónok. Kovács Miklós úgy vélte, a helyzet bizonytalansága miatt a KMKSZ-nek arra kell felkészülnie, hogy bármikor eldördülhet az önkormányzati választások kezdetét jelző képzeletbeli startpisztoly, akkor pedig rövid időn belül mozgósítani kell a tagságot a sikeres szereplés érdekében. A KMKSZ elnöke az ukrajnai politikai helyzetet értékelve úgy vélte, az új kormány intézk edései az oktatáspolitika terén pillanatnyilag kedvezőek ugyan a kárpátaljai magyarság számára, nem jelentenek azonban hosszú távú megoldást, félő, hogy amennyiben ismét a nacionalista erők kerülnek hatalomra, újraélednek a magyarság számára kedvezőtlen tendenciák. A szónok igyekezett eloszlatni azt a tévhitet is, miszerint a mostani kedvező intézkedések az új elnök és az UMDSZ között létrejött megállapodás eredményei volnának. Mint mondta, a változások elsősorban az orosz ajkú lakosságot érintik. Végül a kormányváltást hozó magyarországi választások kapcsán az elnök óva intett attól, hogy bárki túlzott várakozásokat keltsen a közvéleményben az új polgári kormányzat várható kisebbségpolitikai intézkedéseivel kapcsolatban, elsősorban ami a kettős állampolgárság megadásának lehetőségét illeti. Mint rámutatott, a kárpátaljai magyarság megmaradása szempontjából a kettős állampolgárság megadásának leginkább szimbolikus gesztusánál fontosabb a magyar igazolványhoz kapcsolódó kedvezmények további bővítése, ami átgondolt, precíz munkát és együttműködést igényel mind a magyarországi kormányzat, mind a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek részéről.
A továbbiakban a vitához hozzászóló Csizmár Béla, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, Vass Ottó, a járási tanács KMKSZ-frakciójának helyettes vezetője és Horkay Sámuel, a KMKSZ BKSZ alelnöke, a szövetség beregszászi városi tanácsi frakciójának vezetője, akik elsősorban a KMKSZ önkormányzati képviselőinek munkáját érintő kérdésekről szóltak, mindenekelőtt a szervezet vezetése és a frakciók közötti kapcsolattartás javítását, illetve a fegyelem fontosságát hangsúlyozva. Horkay Sámuel mintegy a vitát összegezve rámutatott: a szövetség tagjai nyolc évig tették a dolgukat ellenszélben, nem politikai vagy anyagi támogatásért, hanem mert úgy érezték, hogy az a kötelességük. "Azt hiszem, ezt kevés szervezet mondhatja el magáról a Kárpát-medencében" – tette hozzá a szónok, aki elismerte ugyan, hogy nem használt a szervezetnek ez a nyolc év, de nem szűnt meg a magyarság érdekeit képviselni. "Mert lehet bármilyen kormányzat Magyarországon, kedves barátaim, ami a dolgunk itt, azt nekünk kell megcsinálni, s azt helyettünk nem fogja megcsinálni senki" – fogalmazott.
Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökének helyettese az elmúlt nyolc évet értékelve rámutatott: a szövetség tevékenységének legnagyobb eredménye, hogy sikerült megőrizni a KMKSZ-t s magyarságintézményeinket. Most változóban van a helyzet Ukrajnában és Magyarországon egyaránt, mutatott rá Brenzovics László, amihez a KMKSZ-nek alkalmazkodnia kell.
Dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke hozzászólásában rámutatott a kárpátaljai magyarság megfelelő tájékoztatásának fontosságára, amiben óriási szerepe van a KMKSZ aktivistáinak. El kell mondani az embereknek az igazságot, többek között az oktatáspolitika terén is, mutatott rá a szónok. A KMPSZ elnöke hangsúlyozta: a választási siker nem öncél, csupán lehetőség arra, hogy az érdekvédelmi szervezetek hatalmi pozícióból folytathassák a küzdelmet a magyarság számára fontos ügyekben. Orosz Ildikó példaként a Beregszászi Magyar Gimnázium új épületének immár évek óta húzódó építését hozta fel, rámutatva, hogy a kérdést annak ellenére nem sikerült megoldani, hogy az elmúlt 20 esztendőben szinte minden fontos pozíciót magyar emberek töltöttek be a járásban.
A továbbiakban a közgyűlés Bauer László személyében megválasztotta a középszintű szervezet ellenőrző bizottságának új tagját Cséke Ilona megüresedett helyére, aki immár az elnökség tagjaként dolgozik tovább.
Döntés született arról is, hogy miután Bálint András nem tett eleget az etikai bizottság határozatának, s nem kért elnézést a sajtóban megjelent, a KMKSZ vezetését támadó durva kijelentéseiért, a közgyűlés leváltotta őt alelnöki tisztéből, s helyére Heé Rolandot választotta meg.