Az őshonos kisebbségek helyzetéről szóló, Európa Tanács számára készülő jelentésről, és a tervezett régióátalakításokról volt szó többek között az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottság autonómia albizottságának és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) regionális önkormányzati munkacsoportjának múlt szerdai budapesti ülésén. Az ülésen szó volt a különböző európai polgári kezdeményezések állásáról is.
Szili Katalin, az autonómia albizottság alelnöke, független képviselő az ülés utáni sajtótájékoztatón közölte: létrejöttek a kezdeményezésekhez kapcsolódva az aláírásgyűjtésekért felelős munkacsoportok. Felhívta a figyelmet arra, hogy korábban már döntöttek arról, hogy a mögé a kezdeményezés mögé sorakoznak fel egységesen, amelyiket az Európai Bizottság is támogatja.
Az európai polgári kezdeményezés lényege, hogy az Európai Unió polgárai – egymillió támogató aláírás összegyűjtésével – közvetlenül is kezdeményezhetik uniós jogszabályok megalkotását vagy módosítását. Az aláírásgyűjtést azt követően lehet elindítani, hogy az Európai Bizottság megállapítja: az unió jogkörébe tartozik a jogalkotás az adott kérdésben.
A Székely Nemzeti Tanács azt javasolja, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Az RMDSZ az európai polgári kezdeményezés eszközével arra kívánja rávenni az Európai Uniót, hogy alkosson jogszabályt az unió kisebbségeinek védelméről. Az Erdélyi Magyar Néppárt az európai őshonos közösségek és kultúrák védelmében fogalmazta meg kezdeményezését.
A tanácskozáson tárgyaltak a régiók tervezett átalakításáról is. Romániában ez most az egyik legaktuálisabb kérdés, és a magyarság számára egyáltalán nem mindegy, hogy a jövőbeni közigazgatási régiót hogyan alakítják ki. Azt szeretnék, ha az egységes székely régiót fogadnák el – jelezte Szili Katalin, hozzátéve: a témában közös nyilatkozatot fogalmaztak meg.
A tanácskozáson a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget (KMKSZ) képviselő Sin József, a Beregszászi Középszintű Szervezet elnöke kifejtette: a régiók kialakításának kérdése és az autonómiatörekvések kéz a kézben járhatnának, ha az adott országokban megvolna erre a politikai akarat. Látni kell azonban, ehelyett inkább arra törekszenek, hogy az autonómia kérdése fel se merülhessen – tette hozzá.
Az adminisztratív-territoriális reform kérdése újra szóba került Ukrajnában is – jelezte Sin, emlékeztetve, hogy egy, a médiában megjelent elképzelés szerint az országot 6-8 nagyobb régióra osztanák, így egy-egy közigazgatási egység Magyarország nagyságú lenne. Ez a kárpátaljai magyarság szempontjából teljességgel elfogadhatatlan, mutatott rá a KMKSZ politikusa.
"Kérésünkre a tanácskozáson elfogadott állásfoglalás hivatkozik az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1201-es ajánlásának 11. cikkelyére, mely szerint "Azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak, ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel, vagy különleges státusszal rendelkezzenek"" – közölte Sin József.