Mint körülöttünk minden, így a falusi lakodalmak is változnak, de szerencsére bizonyos hagyományokhoz mégis ragaszkodnak az ifjú párok és szüleik. Ezek közé tartozik a vőfély, aki nélkül Kárpátalján elképzelhetetlen egy falusi lakodalom. Régen a család barátját, rokonát, jó ismerősét kérték fel e megtisztelő szerepre. Minden faluban egy kicsit más volt a lakodalom, és különböztek egymástól az apáról fiúra öröklődő vőfélyversek és tréfás rigmusok is.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, valamint Bacskai Béla szalókai nagyvőfély ezt a mesterséget igyekezett újra népszerűvé tenni a fiatalok körében, ezáltal megmenteni ezt a szép hagyományunkat az utókor számára, amikor öt évvel ezelőtt megszervezte az I. Kárpátaljai Vőfélytalálkozót. A rendezvény sikerét jelzi, hogy azóta különböző helyszíneken minden évben megszervezték. Ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott idén az ungvári járási Téglás KMKSZ-alapszervezete (elnöke Necze Sándor), polgármesteri hivatala és lakossága. A találkozóra ezúttal nyolc vőfély látogatott el Kárpátaljáról, kettő Magyarországról, egy pedig a Felvidékről.
A téglási kultúrház előtt gyülekező vőfélyeket és vendégeket lakodalmas zenével fogadták a szervezők, a Dercenből érkezett Szabó Gyula és népi zenekara húzta a talpalávalót. A programok sora lakodalmas ebéddel kezdődött, köszönhetően az ételeket elkészítő és felszolgáló téglási asszonyoknak. A finom fogásokat a magyarországi Zsurkról érkezett Farkas Géza nagyvőfély kínálta hagyományos vőfélyversekkel. Az ebédnél Szűcs Sándor, Téglás polgármestere köszöntötte a vendégeket, majd dr. Horváth Judit Barbara ungvári magyar konzul mondott köszöntő beszédet hangsúlyozva: "Az, hogy az esküvőkre, lakodalmakra vőfélyt hívnak, nagyon szép része népi hagyományainknak... Azt kívánom önöknek, hogy folytassák ezt a hagyományt, és rendezzék meg ezeket a találkozókat minden évben."
A téglási kultúrház nézőtere zsúfolásig megtelt a hivatalos megnyitóig, ahol elsőként a főszervező, Bacskai Béla nagyvőfély köszöntötte a rendezvényen megjelenteket.
A találkozót Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke nyitotta meg, aki kijelentette: "Nem maradt sok élő hagyományunk, hisz a világ modernizálódik, és a közösségeinket összetartó hagyományos alkalmak közül sok eltűnt az életünkből, ma például már senki nem jár tollfosztóba. Viszont a lakodalommal kapcsolatos hagyományunknak jó esélye van arra, hogy fennmaradjon, az emberek, ha nem is eléggé gyakran, de még mindig házasodnak, és ezzel együtt tartanak lakodalmakat is... Mi a magunk részéről örülünk, hogy van kinek ezeket a hagyományokat folytatni, és felhívjuk az emberek figyelmét arra, hogy meg kell őriznünk kultúrkincsünket, és ha lagzit tartunk, akkor azt lehetőleg tartsuk a hagyományos magyaros formában."
A továbbiakban a színpadon egymás után mutatkoztak be a nagyvőfélyek is, akik elmondták, hogy honnan érkeztek és mióta foglalkoznak ezzel a mesterséggel. A bótrágyi Estók János arról is beszélt, hogy náluk mind a mai napig a lakodalom előtti vasárnap a nagyvőfély a kisvőféllyel körbemegy a faluban, felkeresi a rokonokat, szomszédokat, akiktől nyers tojásokat gyűjtenek, mellyel a lakodalmas házat segítik.
Majd Ignácz Mária, a Téglási Kultúrház vezetője bejelentette: Kezdődjön a lakodalom! Az eseményt a Téglási Kultúrház Rózsa Népdalegyüttese, Orchidea Tánccsoportja, Csalogány asszonykórusa, valamint Margaréta énekcsoportja jelenítette meg a színpadon. Mindehhez a talpalávalót a szintén téglási Bernáth Ferenc vezette Cimborák zenekar húzta. A vőfélyek pedig az előzetes egyeztetés szerint a színpadi lakodalom különböző részeinél kapcsolódtak be a műsorba. Elsőként a legidősebb, eddig minden kárpátaljai vőfélytalálkozón részt vett, Felvidékről, Dobóruszkáról érkezett Fulajtár Bernát mondott egy vendégszórakoztató verset. Később a vacsorához invitáló és a levesköszöntő verset is ő mondta. A magyarországi Nagyecsedről jött Tóth Miklós a lakodalom színhelyére beköszönő verset és a káposztaköszöntő verset mondta. A császlóci Kiss Róbert a főtt húst kínálta, valamint a menyecsketáncot jelentette be. Borköszöntőt a derceni Kopasz Béla, illetve a téglási Illár Zoltán is mondott, majd az utóbbi levezette a menyasszonytáncot. A Makkosjánosiból jött Fazekas Attila versben köszöntötte az ifjú párt és a szakácsasszonyokat is, illetve postásnak öltözve szórakoztatta a közönséget. A csapi Misák János pecsenyeköszöntő verset mondott, és megköszönte a zenészek fáradságos munkáját. A szalókai Bacskai Béla, a rendezvény főszervezője is versben köszöntötte a vendégeket, pálinkaköszöntőt is mondott, majd végül ő zárta a lakodalmat. Közben a fent említett téglási együttesek tagjai bámulatos összhangban játszották el a lakodalmat, lakodalmas táncokat mutatott be az ugyancsak téglási Favorit tánccsoport Bálint Andrea vezetésével.
Ezt követően Korolovics Valéria, a Derceni Gyöngyösbokréta Néptáncegyüttes művészeti vezetője lépett a színpadra, aki elmondta: "1975-ben alapították az együttesünket és a derceni lakodalmas volt az egyik legelső produkció, amivel színpadra léptek, bemutatva településünk lakodalmas hagyományait. Itt most ennek egy rövidített változatát adjuk elő, nyolc táncos pár, vőlegény és menyasszony, vőfélyünk Fodor Béla és a násznép segítségével, valamint id. Szabó Gyula népi zenekarának kíséretével." Az ő sikerüket növelte a nagyecsedi Tóth Miklós előadása, aki szatmári verbunkost táncolt, még a derceniek előadása előtt.
A rendezvény végén a vőfélyek és a meghívott vendégek emléklapot és ajándékcsomagot kaptak a szervező Bacskai Bélától, aki ekkor megköszönte a munkát és a támogatást segítőinek, valamint a szponzoroknak, közöttük is elsősorban Magyarország Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumának.
Majd a lakodalmas vacsora következett, mely után a vőfélyek még hosszasan nótáztak, mulattak a fellépőkkel és a vendégekkel, mindannyian fogadkoztak, hogy jövőre is találkoznak.
A rendezvényen megjelent többek között: dr. Horváth Judit Barbara és dr. Nagy Petronella ungvári és beregszászi magyar konzul, Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke, Orosz Ildikó, a KMPSZ és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke, Molnár Eleonóra, a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület elnöke, Pócsikné Vakula Ágnes, Téglás magyarországi testvértelepülésének, Zsurknak a polgármestere és az őt elkísérő önkormányzati küldöttség, a szomszédos felvidéki falvakból érkezett polgármesterek: Takács Sándor, Szirénfalva polgármestere, Tóth Lajos, Nagyszelmenc polgármestere, Lakatos László, Dobóruszka polgármestere és Molnár Károly, Kaposkelecseny polgármestere.