Az elmúlt héten tovább folytatódtak a KMKSZ alapszervezeti közgyűlései a Szövetség minden középszintű szervezetében. Mindegyik közgyűlésen az alapszervezeti elnökök számoltak be az elmúlt év eseményeiről.
Ráton Illár Lénárd elmondta, hogy a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület kérésére felvállalták a község régi értékeinek az összegyűjtését. Balatonfüred önkormányzata korábban tetemes segítséggel járult hozzá a helyi általános iskola tetőszerkezetének cseréjéhez: a gesztust az alapszervezet a közeljövőben emléktábla állításával szeretné viszonozni.
Császlócon Roják Mária – a kulturális szövetségben betöltött tisztsége mellett egyben a község polgármestere – elmondta, hogy tavaly többek között megszervezték az I. Kárpátaljai Nemzetközi Gasztronómiai Találkozót. A település lelkes asszonykórusa – a Császlóci Csicsergő Csajok – határokon túl is népszerűsítik a kis települést. Szó esett a magyar óvodáról és iskoláról, valamint arról, hogy a jövőben sporttermet szeretnének építeni.
Tiszaásvány és Tiszaújfalu KMKSZ-alapszervezetei együtt tartották közgyűlésüket. Orbán István (Tiszaásvány) elmondta, hogy teleházat kaptak, és a Keleti Partnerség program keretén belül mindkét iskolában kicserélték az ajtókat és az ablakokat. A jövőben az iskola fűtésrendszerének felújítását szeretnék támogatni. Ferkó Béla (Tiszaújfalu) elmondta, hogy idén honismereti kirándulást szeretnének szervezni. Az alapszervezet álma, hogy legyen egy, a kulturális eseményeknek helyet adó helyiségük.
Terebesfejérpatakon Hebler Klára elmondta, hogy a községben elsősorban a magyar oktatásban tapasztalható komoly gond: jelenleg ugyanis nincs tanító.
Ifj. Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke a megjelenteknek megígérte, hogy a felvetett problémákra – elsősorban a tanárhiányra – az illetékesekkel megoldást keresnek. Március 15-éhez közeledve felhívta a tagság figyelmét Andruchovics Jánosra, az 1848–49-es szabadságharcban nemzetőr-kapitányként részt vett helyi lelkipásztorra: megilletné egy kopjafa, amit a tagság pályázat révén tudna megvalósítani.
Nagybocskón Illés Éva kiemelte: idén ünneplik a település híressége, Balogh János természettudós születésének 100. évfordulóját. Ezen évforduló tiszteletére emléktáblát szeretnének állítani. Szó volt arról, hogy továbbra is megoldatlan a II. világháború idején Tiszalonkán eltemetett ismeretlen magyar katonák tetemeinek exhumálása és újratemetése.
Gyertyánligeten Eiben Éva sajnálatosnak nevezte, hogy a településen csak négyévente indul magyar első osztály: fontos lenne az okokat tisztázni – mutatott rá. Eiben Éva elmondta, hogy az óvoda és az iskola részvételével évente tartanak farsangi mulatságot, részt vesznek a rahói szavalóversenyen, és továbbra is szeretnék megőrizni a helyi betlehemezést. Hadar Irén, a Sarkantyú tánccsoport vezetője köszönetet mondott Schmitt Pál adományáért: megmutatta a jelenlévőknek a táncosok számára készített ruhákat. Az igényelt falunévtábla kapcsán ifj. Sari József elmondta: a kérdésben szükség van a község pozitív határozatára.
Fornoson Horvát Bertalan számolt be a tagságnak. Említést tett arról, hogy Schmitt Pál adományából a helyi általános iskola is részesült: ebből sporteszközöket vásárolt a tanintézmény. Gulácsy Géza, a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezetének elnöke válaszolt a tagság kérdéseire.
Forgolányban Tóth-Molnár Emőke beszámolójában kiemelte a tavaly kapott teleházat. Az alapszervezet is részesült Schmitt Pál adományából, melyet a helyi óvodának ajánlottak fel. Az alapszervezet a Keleti Partnerség program keretén belül a helyi általános iskola részére új padlóra pályázott.
Tiszapéterfalván Virág László rég nem látott érdeklődés, és a jelenlévők aktivitása mellett tartotta beszámolóját. A figyelem középpontjába a sztálinizmus áldozatainak állított péterfalvai emlékmű felújítása került. A közgyűlést jelenlétével megtisztelte Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, aki kimerítő válaszokat adott a hallgatóság kérdéseire. A közgyűlés résztvevői leginkább a támogató nyilatkozatok és a magyar nyelvű oktatás kérdéskörében érdeklődtek a KMKSZ elnökétől.
Verbőcön Füzesi Klára röviden összefoglalta az 1994-ben alakult alapszervezet munkáját. Elmondta: az emberek értékelik, hogy a kulturális szövetség kiáll mellettünk. Ennek bizonyítéka a taglétszám folyamatos gyarapodása. A közgyűlésen jelenlévő Kovács Miklós a politikai helyzet ismertetésén kívül a tagság kérdéseire válaszolt.
Batáron Sztepanyuk Angéla a tavalyi választásokat értékelte, egyben beszámolt a támogatói nyilatkozatokkal kapcsolatosan végzett munkáról. Az alapszervezet a közeljövőben anyák napi ünnepségre készül.
Nevetlenfaluban Budaházi Kornélia a tavaly májusban történ falunévtábla-avatást, valamint a polgármesteri hivatallal augusztusban közösen szervezett sport- és vadásznapot emelte ki. A közgyűlésen jelen volt Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, aki a tavaly őszi parlamenti választásokat értékelte, és vázolta a kulturális szövetség jövőbeli terveit.
Salánkon Kalanics Éva kiemelte a nagyon jól sikerült honismereti kirándulásukat. Elhangzott, hogy a tagság a jövőben még fokozottabban fogja őrizni és ápolni a község kulturális értékeit, köztük a híres szoborparkot. Kész Barnabás, a KMPSZ régióelnöke a pedagógusszövetség közelmúltbeli beregszászi konferenciájáról számolt be.
Kígyóson Kész Elemér, az alapszervezet elnöke az elmúlt év eseményeit értékelte. A tagság megvitatta a kulturális szövetség politikáját és az alapszervezet működését, javaslatokat tett a jövő kapcsán.
Hetyenben Tóth Adrienn elmondta, hogy a Keleti Partnerség program segítségével az általános iskolában negyven ablak és négy ajtó került kicserélésre. Az alapszervezet a sztálini lágerekbe elhurcoltak emlékművének felújítására szeretne pályázni. Fájó probléma a települést a járási székhellyel összekötő buszjárat hiánya (jelenleg iránytaxi közlekedik ezen az útvonalon, de ez nem elégíti ki a lakosság igényeit), az alapszervezet ezért kéréssel fordult Sin Józsefhez, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének (KMKSZ BKSZ) jelenlévő elnökéhez, hogy tájékoztassa az illetékes szerveket a problémáról, és kérvényezze tőlük ennek megoldását.
Csonkapapiban Sütő Gábor pozitívumként említette a KMKSZ által állított kétnyelvű falunévtáblát, s azt, hogy részben felújították a teleházat. Mivel Csonkapapiban hagyománya van a libatenyésztésnek és a libatömésnek, javasolta egy libafesztivál megszervezését.
Mezőkaszonyban Szimcsera Szilvia elmondta, hogy a helyi KMKSZ-alapszervezet is részesült Schmitt Pál adományából, melyet a református egyházközség fejlesztésére ajánlottak fel. A tagság Sin József, a KMKSZ BKSZ elnökének jelenlétében megvitatta a határzónában rejlő lehetőségeket, valamint a helyi gazdálkodók megsegítésének lehetőségeit.
Beregszászban Bocskor László külön kiemelte a nagymuzsalyi aranybánya újbóli megnyitása ellen szervezett eredményes aláírásgyűjtést. Az alapszervezet pénzjutalmat alapított a Beregszászi 6. Sz. Általános Iskola legtehetségesebb – egyben rászoruló – diákjai számára: a jutalmat évente egy tanuló kaphatja meg. Az oktatáspolitika kapcsán Bocskor László hangsúlyozta: fontos felhívni a szülők figyelmét arra, hogy az ukrán tannyelvű iskolákban a nyelvtörvény által előírt, kötelezően választható második idegen nyelv lehet a magyar. Ehhez az szükséges, hogy a lehetőséggel élve a szülők ezt kérjék.
Horkay Sámuel a 36 képviselővel dolgozó Beregszászi Városi Tanács munkájáról szólt, hangsúlyozva, hogy a három KMKSZ-es képviselőnek emberfeletti nehézségek közepette kell dolgoznia a magyarság érdekvédelméért. Ennek bizonysága, hogy a tanácsban a KMKSZ-frakción kívül senki sem szavazta meg a magyar nyelv regionális státuszának életbe lépését a városban.
Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke a tavaly őszi választások tanulságait foglalta össze, valamint többek között szólt a kulturális szövetség munkájáról és a Keleti Partnerség programról is.
Beregújfaluban Heé Roland megemlítette a tavaly nyári sikeres ifjúsági találkozót. Az alapszervezet betlehemesei Debrecenben, Beregszászban és Tiszacsomán vettek részt rangos betlehemes találkozón. A jövőben kopjafát és falunévtáblát szeretnének állítani, és egy tájház létrehozását is tervbe vették.
Nagyberegen Vass Bertalan az alapszervezet legjelentősebb rendezvényei között március 15. méltatását, valamint a sztálini lágerekbe elhurcoltak tiszteletére a református egyházzal közösen szervezett emlékünnepséget emelte ki. Az alapszervezet aktivistái tevékenyen részt vettek a KMKSZ-nek a nagymuzsalyi arany- és nehézfémbányászat megnyitása ellen kezdeményezett aláírásgyűjtési akciójában.