A kárpátaljai magyar oktatás helyzete és lehetőségei az ukrán nyelvtörvény tükrében címmel szervezett konferenciát múlt szombaton Beregszászban a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ), amelyen szakemberek, pedagógusok, s a megye gyakorlatilag valamennyi magyar oktatási intézményének képviselői vettek részt.
A konferencia állásfoglalás elfogadásával ért véget, amely a nyelvtörvénynek a magyar oktatásban való széles körű érvényesítését szorgalmazza, s egy sor konkrét intézkedés meghonosítását javasolja azokban a régiókban, ahol a magyar nyelv regionális státust kapott. Ezen intézkedések között szerepel egyebek mellett, hogy tegyék lehetővé a magyar tannyelvű iskolák dokumentációjának magyar nyelven történő vezetését, a kétnyelvű ukrán-magyar bizonyítványok kiadását, a második idegen nyelv oktatására fordítható órakeretnek a magyar nyelv tanítására való átcsoportosítását.
A konferencián a téma szakértői mellett az egyes kárpátaljai régiók iskolaigazgatói, oktatásügyi hivatalnokai is megoszthatták a hallgatósággal a nyelvtörvény végrehajtásával kapcsolatos elképzeléseiket, tapasztalataikat. A hozzászólások közül érezhetően kilógott Lengyel Lászlónak, a Beregszászi Járási Oktatási Osztály vezetőjének előre megírt beszéde, amely szigorúan a hivatalos álláspontot tükrözte. A szónok jelezte egyebek mellett, hogy jövőre az iskolákban ötödik osztálytól bevezetik a második idegen nyelv kötelező oktatását. Hogy melyik nyelvet oktatják majd második idegenként, azt az iskola határozza majd meg a szülők kérése alapján – tette hozzá. Mindjárt ezután bejelentette: a "beregszászi tanügyi osztály" felmérése értelmében a következő tanévben az ötödik osztályba járó tanulók szüleinek 90 százaléka a német nyelvet választotta, tíz pedig egyéb nyelvet jelölt meg.
A konferenciát követően több szakember aggodalmának adott hangot, amiért a megye legmagyarabb járásában a szülők többsége állítólag nem a magyart választotta második idegen nyelvnek, amint azt a KMPSZ javasolta. Véleményük szerint ez csak úgy lehetséges, hogy az iskolák vezetése és a járási oktatási osztály vakon a felsőbb utasításokhoz tartva magukat nem tájékoztatták a szülőket arról a lehetőségről, hogy a második idegen nyelv oktatására szánt órákat a magyar oktatására is fel lehet használni.
Ellenkező esetben, vagyis amennyiben a hatóságok minden részletre kiterjedően tájékoztatták a szülőket a lehetőségeikről, lapunk szívesen megosztaná olvasóival az érintett pedagógusok vagy oktatásügyi hivatalnokok tapasztalatait arra vonatkozóan, miként "alakult úgy", hogy a magyar szülők 90 százaléka a német nyelvet válassza a magyarral szemben a "felmérés" során.