Miközben a 40 százalékban magyarlakta Csapon húzódik-halasztódik anyanyelvünk regionális nyelv státuszának az elismerése, a 25 százalékban magyarok által lakott Nagyszőlősi járásban megvalósult az, amiért csapi testvéreink még mindig küzdenek.
– 2012. december 18-án zajlott le a 6. összehívású Nagyszőlősi Járási Tanács 13. plenáris ülése, melynek napirendjén – többek között – felvetésre került a regionális nyelvekről szóló törvény érvényesítése járásunk területén – tájékoztatta lapunkat Barta József, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezete elnöke, a járási tanács nemzetiségi kérdésekkel is foglalkozó bizottságának az elnöke. – Ebben a kérdésben a KMKSZ és az UMDSZ közösen dolgozta ki és nyújtotta be a határozati javaslatot megvitatásra a járási tanácsnak. Az ülést megelőzően mi és az UMDSZ járási vezetői is tárgyalásokat folytattunk a járási tanács többi frakciójának a vezetőivel, nem magyar képviselőikkel abból a célból, hogy megnyerjük támogatásukat a határozattervezet elfogadásához. Az ülésen – személyes kérésemre – első napirendi pontként tárgyalták a regionális nyelvekről szóló törvény kérdését. Beterjesztettem javaslatunkat, s arra kértem a képviselőtestületet, hogy fogadják el azt. Rövid megvitatás után a jelenlévő 52 képviselőből (a járási tanács képviselőtestülete összesen 64 főt számlál) egy ellenszavazat mellett, a túlnyomó többség támogatta a határozati javaslatot, mely így hatályba lépett.
– Konkrétan mit jelent a magyar nyelv regionális nyelv státuszának az elfogadása?
– Az elfogadott határozat négy részből s azokon belül nyolc pontból áll. Az első rész és az első pont deklarálja, hogy a Nagyszőlősi járás területén a magyar regionális nyelv. A második rész a regionális nyelvekről szóló törvény azon passzusaival foglalkozik, melyeknek automatikusan érvényesülniük kell a regionális nyelvek használatával kapcsolatban, s a törvény konkrétan megnevezi a végrehajtásáért felelős állami és önkormányzati hivatalokat, szervezeteket és intézményeket. Sajnos, Ukrajna nem teljesen jogállam, és az említett automatizmus sem működik, ami abból látszik, hogy a törvény hatályba lépése óta eltelt négy hónap során a Nagyszőlősi járásban semmilyen intézkedés sem történt a regionális nyelvekről szóló törvény érvényesítése végett. Az automatizmus helyett gyakorlattá vált, hogy megyei, járási, városi és községi önkormányzatok fogadnak el határozatokat azon törvénybe foglalt passzusokat illetően, melyeknek e határozatok nélkül is érvényesülniük kellene. Ezért a mi határozatunk második pontja is kimondja, hogy a magyar nyelv regionális nyelvként kerül alkalmazásra a Nagyszőlősi járás területén, az állami hivatalok és az önkormányzatok munkájában, alkalmazzák és oktassák az állami és kommunális oktatási intézményekben, s úgyszintén alkalmazzák a társadalmi élet többi területén, a törvény által meghatározott kereteken belül.
A határozat harmadik pontjában felszólítjuk a járási állami közigazgatási hivatalt, a községi, nagyközségi tanácsokat, valamint a Nagyszőlősi Városi Tanácsot, a vállalatok, intézmények és szervezetek vezetőit, hogy hatáskörükön belül foganatosítsanak intézkedéseket a törvény érvényesítése céljából.
A határozat harmadik része három pontban foglalkozik a törvény azon passzusaival, melyek érvénybe léptetéséhez önkormányzati határozatra van szükség. A harmadik rész első és második pontja előírja az állami hivatalok, az önkormányzatok, a vállalatok, az intézmények és szervezetek számára, hogy a megnevezésük, a pecsétjük, a hivatalos űrlapjaik és nyomtatványaik ukrán és magyar nyelvűek legyenek. A harmadik pont felszólítja az érintetteket, hogy a költségvetési tervezeteikben irányozzanak elő anyagi forrásokat az előző két pontba foglalt kötelezettségeik megvalósítására.
A határozat negyedik része a határozatnak a médiákban való megjelentetéséről szól, és megnevezi a határozat végrehajtásával, a végrehajtás ellenőrzésével foglalkozó szakbizottságokat.
A Nagyszőlősi járás magyarsága örvendetes fejleményként könyvelheti el, hogy járásukban anyanyelvünk regionális nyelv státuszt kapott.