Nemzeti összetartozásunk megélésének természetes és felemelő módja tapasztalni, hogy a magyar emberek, meghallva-meglátva elődeik népművészeti kincseit, azonos módon rezonálnak azokra – fogalmazott Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke annak kapcsán, hogy a KMKSZ kezdeményezésére Magyarország Külügyminisztériumának támogatásával vasárnap Ungváron, hétfőn pedig Beregszászban lépett fel a Magyar Állami Népi Együttes Magyar rapszódia című műsorával.
Ungváron, a Kárpátaljai Megyei Ukrán Zenei Drámai Színházban a vasárnapi előadást a helyiekkel együtt nézte végig Misovicz Tibor, a magyar Külügyminisztérium helyettes államtitkára, aki sokat tett azért, hogy a Magyar Állami Népi Együttes eljuthasson vidékünkre.
Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke a megjelenteket köszöntve emlékeztetett, hogy a társulat második alkalommal jár Kárpátalján. Az együttest abból a célból hozták létre még az ötvenes években, hogy feltárja, kutassa és népszerűsítse a magyar táncot, zenét, néphagyományt. Első kárpátaljai útjuk több mint egy évtizeddel ezelőtt nagy lökést adott a helyi népzenei és néptáncegyütteseknek, amelyek ezen élménynek is betudhatóan tértek vissza azóta a tiszta forráshoz – fogalmazott.
Brenzovics László a mostani turné kapcsán lapunknak annak jelentőségét hangsúlyozta, hogy a Magyar Állami Népi Együttes prímása, Pál István kárpátaljai származású, e tájról indulva lett Magyarország egyik leghíresebb népzenésze. A KMKSZ alelnöke örömének adott hangot, hogy a művész nem szakította meg kapcsolatát szülőföldjével, rendszeresen visszatér közénk, tanítja az itteni zenészek következő generációit. Úgy fogalmazott, Pál István példája, hogy ilyen tehetségeket adhatunk a világnak, megerősít abban, hogy érdemes fenntartani, támogatni a kárpátaljai magyar iskolarendszert, a helyi hagyományőrző együtteseket.
Tóth István, Magyarország beregszászi főkonzulja a Magyar Állami Népi Együttes beregszászi fellépése előtt köszöntőjében arról beszélt, hogy a zenének, ennek a mindenki számára érthető és értelmezhető műfajnak nemzetpolitikai küldetése van. "Különösen Bartók és Kodály gyűjtéseinek. E két nagy művészünk a magyar mellett magától értetődő természetességgel és nagyvonalúsággal gyűjtötte és adta közre a Kárpát-medence népeinek zenei anyagát. A térséget a maga sokszínűségével természetes egységnek tekintette. Erre a politikának, az európai nagypolitikát is ideértve, nem volt képessége" – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a Magyar Állami Népi Együttes is ezt a bartóki–kodályi értékrendet képviseli.
"A rapszódia műfajának jellemző vonásai a zaklatottság, az érzelmek és gondolatok szenvedélyes hullámzása. A hangnem emelkedett, gyakran eksztatikus jellegű. Nemzeti ünnepünk, az 1956-os magyar forradalom előestéjén ennél aktuálisabb műsort talán nem is kaphatott volna Beregszász és vidékének közönsége – mondta végezetül Tóth István."
Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke a beregszászi előadás közönsége előtt arról beszélt, akár sikertörténetként is értékelhető, hogy hozzáértő emberek a népművészetből, ebből a valaha a nép által megtermelt kincsből megkoreografálva visszajuttatnak valamit a széles tömegeknek, hiszen azt mutatja, hogy él a nemzet, s ha más formában, más keretek között is, de fennmarad, továbbvisszük azt, amit elődeink kimunkáltak. Nemzeti összetartozásunk megélésének természetes és felemelő módja tapasztalni, hogy a magyar emberek meghallva-meglátva elődeik népművészeti kincseit azonos módon rezonálnak azokra – tette hozzá.
Azonban, mint jelezte, az 1956-os forradalom évfordulójának előestéjén emlékeznünk kell arra is, hogy a forradalom leverésében a megszállók tankjain kívül magyarok is részt vettek. Mint fogalmazott, a Kárpát-medence többi népének kultúrájával tejtestvéri viszonyban lévő magyar kultúrának nem része a melódiák terén a murka, és egyetlen vidéknek sem népviselete a pufajka, ötvenhatban magyarok mégis pufajkát vettek fel, és lőttek a sajátjaikra. Kovács Miklós rámutatott: most is, amikor a kárpátaljai magyarság megmaradásáért küzd, vannak, akik ha nem is lőnek, de ugyanolyan kegyetlen elszántsággal rágalmaznak és hazudnak, mint egykor. Ezúttal azért, emlékeztetett a KMKSZ elnöke, hogy ne a magyar érdekvédelem, hanem egy-egy ukrán politikai holding kerüljön ki nyereséggel abból a küzdelemből, amelynek tétje a magyarság megmaradása. "Ezért kívánok magunknak, mindazoknak, akiknek lelki habitusa nem a pufajka, ha nem is felhőtlen, de mégiscsak lélekemelő szórakozást" – zárta szavait Kovács Miklós.
A Magyar Állami Népi Együttes műsorában elhangzott zenék, a bemutatott táncok gyakorlatilag a teljes magyar nyelvterületről lettek összeválogatva – mondta el Mihályi Gábor művészeti vezető, az előadás rendező-koreográfusa. A tánchoz méltó zenéről a Pál István és Radics Ferenc prímások vezette zenekar gondoskodott, a népdalok Herczku Ágnes varázslatos hangján szólaltak meg.
"Nagy örömmel játszom itthon, mert itt még mindig jelentőségének, értékének megfelelően fogadják ezt a zenét, ami jó érzéssel tölt el engem és az egész együttest. Annak az embernek, aki színpadra lép, fontos, hogy szeressék, amit csinál" – mondta el lapunknak Pál István.
A Magyar Állami Népi Együttes műsorát Ungvár és Beregszász után október 23-án és 24-én Ivano-Frankivszkban és Lembergben is láthatta a helyi közönség.