Nagydobronyban, Kisdobronyban, Szalókán és Tiszaásványban is egyhangúlag döntött arról a helyi tanács, hogy regionális nyelvvé nyilvánítják községük területén a magyar nyelvet. Biró Sándor, Szalóka polgármestere lapunknak elmondta, hogy a KMKSZ által javasolt határozatot az ukrán társközség, Petrivka ukrán nemzetiségű képviselői is megszavazták. Információink szerint több ungvári járási községben a napokban szavaz a kérdésről a helyi tanács.
Sajnos, nem mindenütt ennyire jó a helyzet, például a Palágykomoróci Községi Tanács a nyelvtörvényt anyagi okok miatt csak részben kívánja alkalmazni. Illár József polgármester elmondta, hogy a Palágykomoróci Községi Tanács dotációs, nem vállalhatják magukra a nyelvtörvény által előírt anyagi terheket, de amennyiben Magyarországról biztosítanának a végrehajtáshoz pénzt, abban az esetben ők is teljes egészében végrehajtanák a nyelvtörvényt, akárcsak mások. Ez a gondolkodás feltűnően emlékeztet a fele részben magyarok által lakott Beregszász esetére. Az ukrán sajtóból tudjuk, hogy állítólag Gajdos István polgármester azért nem engedte, hogy teljes egészében végrehajtsák a városában a nyelvtörvényt, mert például a városháza alkalmazottainak csak 35 százaléka magyar, és nem akarta beosztottjait arra kényszeríteni, hogy magyarul kezdjenek tanulni. Hasonló megfontolás miatt fogadott el egy egyszerűsített változatot a Beregszászi Járási Tanács is, pedig azelőtt az adminisztráció több fontos beosztásban lévő vezetője már magyartanárt keresett Beregszászban. A magyartanárok üzlete ugrott, a járási főnökök megnyugodhatnak, a 76 százalékban magyarok által lakott Beregszászi járás hivatalaiban ezután sem kell tudniuk magyarul, mint ahogy a kórházban sem, a gázirodán sem. Nyelvtörvény ide vagy oda, mindenki tanuljon meg ukránul.
A Nagyszőlősi járásban, Tiszaújlakon pedig azt kérte Kilb József polgármester a tanácstagoktól, hogy a nyelvtörvénnyel kapcsolatos szavazást halasszák el októberre, mert nincs hivatalos okiratuk arról, hogy pontosan milyen arányban lakják magyarok a települést. Illetve addig, amíg a Nagyszőlősi Járási Tanács nem nyilvánítja regionális nyelvvé a magyart, addig ő sem szeretné ezt megtenni Tiszaújlakon. Az ülésen jelen volt Barta József is, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke, a Nagyszőlősi Járási Tanács korábbi alelnöke, aki jelezte a polgármesternek és a képviselőknek, hogy a járási tanácstól függetlenül regionális nyelvvé nyilváníthatja a magyar nyelvet a helyi tanács a község területén, erre jogot biztosít számára az új nyelvtörvény, de biztos, ami biztos, a képviselők elnapolták a döntést, nem szerettek volna az elsők között lenni.
A palágykomoróci polgármester anyagi okokra való hivatkozása pedig egyenesen megdöbbentő. Gondoljanak bele – Magyarországról várna pénzt egy, az ukrán parlament által hozott törvény végrehajtásához az ukrán államot helyi szinten megtestesítő önkormányzat. Pedig nyilvánvaló, hogy ha Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa megszavazta ezt a törvényt, akkor előbb-utóbb anyagi forrást is biztosít majd a végrehajtásához. A helyi, megyei és járási tanácsoktól mindössze azt várják, hogy eldöntsék, területükön lesz-e regionális nyelv vagy sem. Miért kérdés ez a több mint 80 százalékban magyarok által lakott Tiszaújlakon és Palágykomorócon, vagy Beregszászban? Vagy választott vezetőink csak utasításra mernek cselekedni?
Beszélgetve olyan magyar polgármesterekkel, akik a napokban fogják az általuk vezetett tanács elé vinni a regionális nyelvi státus ügyét, megállapíthatom – polgármestereink és önkormányzataink között vannak jogainkért határozottan kiállók és vannak gyávák. Márpedig, kedves polgármester urak és képviselő urak: Gyáva népnek nincs hazája!