Az idén kilenc határon túli magyar szervezet és személyiség kapta meg a Külhoni Magyarságért Díjat, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár adott át az augusztus 20-i állami ünnepen hétfőn Budapesten, a Magyar Parlament Delegációs termében.
Semjén Zsolt ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a díjazottak az egyetemes magyarság megmaradását szolgálják, tevékenységük példaként szolgál. Munkájukat a magyarság mellett az egész emberiség érdekében végzik.
"Nekünk, magyarországi politikusoknak példát adnak magyarságból és megmaradni akarásból" – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
A kormányfő által odaítélt Külhoni Magyarságért Díjat 1995-ben hozták létre, melyet a határokon túl élő magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző személyek és szervezetek kaphatják.
A két kárpátaljai díjazott közül Gulácsy Lajost, a Kárpátaljai Református Egyházkerület nyugalmazott püspökét a hivatalos indoklás szerint "a kárpátaljai magyarság fennmaradása, a fiatalok közösségépítése, keresztény hit átadása, valamint a kárpátaljai református közösség megerősítése érdekében végzett odaadó szolgálata elismeréséül" tüntették ki.
Gulácsy Lajos 1994-től, 1998-ig a Kárpátaljai Református Egyház püspöke volt. A rendszerváltás után oroszlánrésze volt a nagyberegi, péterfalvi és a nagydobronyi református líceumok, illetve a Beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elindításában. Püspöksége alatt jött létre a Diakóniai Központ, két gyermekotthon, öt cigánytemplom. Lelkesen fáradozott a református idősotthon megalapításán, ahol a mai napig szolgálatot végez. Gulácsy Lajos püspök úr igaz hitével, személyes áldozatvállalásával, egy életen át végzett önzetlen, hűséges szolgálatával kivívta a megbecsülést, élete példaként szolgál. Önzetlen segítségnyújtásának, áldozatvállalásának köszönhetően templomok ajtajáról lehulltak a lakatok, parókiák épültek, református líceumok nyíltak, felsőoktatási intézmény alakult, egyházi tulajdonok kerültek vissza jogos tulajdonosukhoz.
Külhoni Magyarságért Díjat kapott az Irka című kárpátaljai gyermeklap is, az indoklás szerint "a felnövekvő nemzedék nemzeti azonosságtudatának mélyítése érdekében kifejtett tudatos és eredményes munkássága elismeréséül."
Az Irka Kárpátalja egyetlen magyar nyelvű gyermeklapja, amely 1993-tól jelenik meg. A jelenleg 5000 példányszámú kiadvány eljut Kárpátalja valamennyi magyar nyelvű oktatási intézményébe. Az Irka elsősorban szépirodalmi lap, feladata az anyanyelvápolás, a kárpátaljai magyar gyerekek olvasóvá nevelése, a vidékhez való kötődésük erősítése, a hagyományápolás, a közösségteremtés. A szépirodalmi anyagok mellett számos ismeretterjesztő, foglalkoztató jellegű írás is található a folyóiratban.
Az Irka díját Punykó Mária alapító főszerkesztő vette át.
Ugyanezt a díjat vehette át a horvátországi Csúzán működő Csárdás Ifjúsági Tánccsoport nevében Fica János, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány (Erdély) nevében az alapító Böjte Csaba édesanyja, Böjte Julianna, Karna Margit délvidéki színművész, a vajdasági, Kúlai Népkör Magyar Művelődési Központ, az erdélyi Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség, valamint posztumusz kapta meg a Külhoni Magyarságért Díjat Szénássy Zoltán, a 86 éves korában tavaly elhunyt révkomáromi gimnáziumi tanár, helytörténész.
A díjátadó ünnepségen részt vett Schmitt Pál volt köztársasági elnök, Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, dr. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke. A határon túli magyar politikusok közül pedig Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Berényi József, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, valamint Brenzovics László és Gulácsy Géza, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnökei.