– A határon túli magyarok magyarországi egészségügyi ellátásának támogatásáról szóló rendelet módosítása a külhoni magyarok egészségügyi ellátásának feltételeit javította, amely elsősorban a kárpátaljai és a vajdasági magyar közösségeket érinti. Miben történtek változások?
– Nagyon jó fejleménynek tartjuk, hogy 2012. július 15-től módosult a határon túli magyarok magyarországi egészségügyi ellátásának támogatásáról szóló egészségügyi minisztériumi rendelet. A Nemzetpolitikai Államtitkárság azért kezdeményezte a korábbi rendelet módosítását, mert a korábban működtetett rendszer nem volt hatékony és átlátható. Jelenleg az Ukrajnában és Szerbiában élő magyar nemzetiségű betegek egyes – magyarországi – egészségügyi ellátások után meghatározott mértékű támogatást igényelhetnek. A támogatásra vonatkozó kérelmet a beteg, meghatalmazott hozzátartozója vagy a kezelőorvosa nyújthatja be a beteg lakóhelye szerinti országban a rendelet szerinti helyi szervezetnél, amely a koordinációs feladatok ellátásával lett megbízva. Ukrajnában a Kőszikla Alapítvánnyal kötött együttműködési megállapodást az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. Az Alapítvány Kárpátalján a Keresztény Egészségügyi Központ munkácsi és tiszaújlaki telephelyén működtet irodákat, ahol befogadják a kérelmeket. Az Alapítvány feladata, hogy a formai szempontból megfelelő és ezt igazoló bélyegzővel ellátott kérelmet továbbítsa a minisztérium által működtetett Értékelő Bizottság felé. Az Értékelő Bizottság 3 orvosból és az elnökből áll, tagjait az egészségügyért felelős miniszter jelöli ki. A Bizottság elnöke dr. Cserháti Péter egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár. Az Alapítvány felel többek között azért is, hogy a támogatást kérő magyar nemzetiségű betegek tanácsadást kapjanak, illetve egészségügyi dokumentációikat szükség esetén lefordítsák. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezentúl azokat a kérelmeket, amelyeket nem a koordináló szervezeten keresztül nyújtanak be – ideértve azokat is, amelyet a koordináló szervezetet kikerülve közvetlenül az Értékelő Bizottság titkárságán nyújtanak be – a Bizottság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
– Az idei évben újrahirdették a nemzeti jelentőségű intézmények programját. Kárpátalja esetében több oktatási intézmény, többek között három kárpátaljai református líceum is támogatásban részesül mint nemzeti jelentőségű intézmény. A támogatás ellenére azonban olyan híresztelések is felmerültek, melyek szerint a kárpátaljai református egyházi líceumokat bezárás fenyegeti.
– Minket is meglepetésként ért, hogy Kárpátalján ilyen hírek terjednek. A Magyar Kormány támogatáspolitikájában kiemelkedő helyen szerepel a külhoni magyar oktatási intézmények támogatása. Látva a kárpátaljai magyar oktatásban zajló folyamatokat, úgy véljük, hogy egy olyan rendszer kialakításában kell gondolkodni, amely lehetőséget biztosít a magyar nemzetiségű diákoknak a felsőoktatási intézményekbe történő bejutáshoz. Ebből a szempontból kiemelt fontosságúak az elitképzést biztosító egyházi líceumok, amelyek 2009-től nem részesülnek központi ukrán állami finanszírozásban. A Magyar Kormánynak így különösen is helyt kell állnia, és minden évben továbbra is biztosítja a kárpátaljai egyházi líceumok működéséhez szükséges anyagi támogatást. Az idei évben a Nagydobronyi, a Nagyberegi és a Péterfalvai Református Líceum nemzeti jelentőségű intézmény lett, amely megalapozza az intézmény működéséhez szükséges kiszámítható támogatást. Ebből adódóan megbeszélést folytattam Zán Fábián Sándor úrral, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspökével, és őszintén remélem, hogy sikerül megnyugtató megoldást találni a líceumok gondjaira, szükség szerint pótlólagos források biztosításával is.
– A Nemzetpolitikai Államtitkárság 2012. február 16-án indította útjára a 2012 a külhoni magyar óvodák éve programsorozatot. Miért pont az óvodákra esett a választás, és a program több elemének befejezése után hogyan értékeli a programot?
– A külhoni magyar közösségek megmaradásában, gyarapodásában kiemelt szerepet játszanak az intézmények, ezek közül is meghatározóak az oktatási intézmények. Az oktatási intézmények ugyanis azok a közösségi színterek, amelyek a magyar közösségek valamennyi tagjára hatással vannak, sok szempontból meghatározzák a közösség tagjainak jövőjét. Ezért is tartottuk fontosnak, hogy programunkkal felhívjuk a figyelmet már a legkorábbi döntés, a legkorábbi intézményválasztás jelentőségére. Hiszen ha egy kisgyermek anyanyelvű óvodába jár, sokkal nagyobb az esély arra, hogy a későbbiekben is a magyar nevelési nyelvű általános és középiskolát, a későbbiekben az anyanyelvű felsőoktatási intézményt válassza. Így nő az esélye annak is, hogy magyar párt válasszon, és gyermekeit is magyarként nevelje. Másrészt ma már számos tudományos kutatás igazolja, hogy minden gyermek a benne rejlő tehetségét anyanyelvén tudja leginkább kibontakoztatni. Programunk elemeit is úgy dolgoztuk ki, hogy ehhez a célhoz hozzájáruljanak. Fontosnak tartottuk továbbá azt is, hogy az érintettek, az óvodapedagógusok, óvónők véleményét meghallgassuk, a valós igényeket elégítsük ki. Az eddigi visszajelzések alapján ez sikeres volt, számos óvónő és szakember veszi fel velünk és programunkon keresztül egymással a kapcsolatot. Olyan hír is elért hozzánk, hogy a körút egyik foglalkozásának hatására nőtt a beiratkozó gyermekek száma az óvodában. Elkészült az a komplex módszertani segédanyag, amely segítséget nyújt az óvónőknek az óvodai oktatás minőségének emelésében. A módszertani csomagot ősszel minden óvodába eljuttatjuk, ahol magyar nyelven vagy magyar nyelven is folyik a nevelés. Honlapunkat is tovább fejlesztjük, amellyel tovább kívánjuk segíteni az együttgondolkodást és a szakmai kapcsolatfelvételt.
– Mi a Nemzetpolitikai Államtitkárság álláspontja a Magyarországon felvételiző magyar iskolát végzett kárpátaljai diákok vonatkozásában előforduló hátrányos megkülönböztetés kérdésében?
– Méltánytalannak tartjuk azt a szocialista kormányzás alatt kialakult gyakorlatot, amely a magyarországi továbbtanulás szempontjából hátrányos helyzetbe hozza a magyar tannyelvű középiskolában végzetteket, és határozott szándékunk, hogy változtassunk az eljáráson. A Nemzetpolitikai Államtitkárság már tavaly ősszel kezdeményezte a vonatkozó kormányrendelet módosítását, azonban a tárcaközi és az oktatási tárcán belüli egyeztetések, sajnos, elhúzódtak. Mára azonban elkészültek azok a jogi módosítások, amelyek lehetővé teszik, hogy azok a diákok, akik magyar nyelvű középiskolában végeztek, s akik sikeresen leérettségiztek az államnyelvből, ezt középfokú nyelvvizsgaként tudják elfogadtatni Magyarországon, tehát a felvételi eljárás során is többletpontokat kaphassanak. A módosított rendelet hamarosan a Kormány elé kerül, és reményeink szerint 2013 januárjától, a keresztféléves felvételi eljárásban már érvényesülhet az új szabályozás.