A KMKSZ elítélte a magyarellenes döntést

A Központi Választási Bizottság (CVK) április 28-án kijelölte az októberben esedékes parlamenti választások egyéni választókörzeteinek határait. Eldőlt, hogy az előzetes várakozásokkal ellentétben, számos nemzetközi szervezet és a magyar kormány közbenjárása ellenére mégsem lesz Kárpátalján magyar többségű választókörzet.

Mint emlékezetes, korábban a magyar kormány több tagja, illetve európai szervezetek képviselői is azt kérték Kijevtől, hogy tegye lehetővé a kárpátaljai magyarság parlamenti jelenlétét azáltal, hogy magyar többségű egyéni választókörzetet alakítanak ki Kárpátalja magyarok által sűrűn lakott régiójában. Legutóbbi kijevi látogatása alkalmával, idén márciusban Orbán Viktor magyar miniszterelnök is közbenjárt az érdekünkben. A KMKSZ ezzel egy időben azt szorgalmazta az illetékes hatóságoknál, hogy olyan körzethatárokat állapítson meg Kárpátalja magyarlakta régiójában, hogy azokon belül minél nagyobb legyen a magyar választók aránya. A jelek szerint a kárpátaljai magyarság törekvéseit felülírták a megyében meghatározó politikai erők érdekei és taktikai megfontolásai, mert ahelyett, hogy megőrizték, újrateremtették volna a magyar választókörzetet, három részre szabdalták szét azt.

Így az Ungvári járás teljes egészében – a járáshoz tartozó valamennyi magyarlakta településsel együtt – a 68. számú, Ungvár központú választókörzethez tartozik ezentúl. Az Ungvári járáson kívül a körzet részét képezi még Ungvár és Csap városa is, így a szavazók száma összesen 159 208. Ezen belül mintegy 25,6 ezer a magyar szavazó, a magyarság részaránya tehát mintegy 16,1 százalék a 68-as körzetben.

A Munkácsi járás magyarlakta falvait a Beregszászi járás északkeleti részével együtt a 69. számú, Munkács központú választókörzethez csatolták. A Munkácsi járás mintegy 14,7 ezer magyar szavazójához tehát további több mint 13 ezret "csaptak hozzá" a beregszászi járási településekkel együtt. Ezáltal további majd 28,5 ezer magyar szavazat vész el a kárpátaljai magyarság számára, hiszen a több mint 160 ezer szavazót számláló 69. számú körzetnek a 28,5 ezer magyar csupán 17,8 százalékát teszi ki. A Munkács központú egyéni választókörzethez tartozik egyébként Munkács, a Munkácsi és a Beregszászi járás egy-egy hányada mellett az Ilosvai járás egy része is.

Az emígyen megcsonkított "magyar" 73. számú, Nagyszőlős központú körzethez tartozik a teljes Nagyszőlősi járás, valamint Beregszász város és a Beregszászi járás maradéka, továbbá az Ilosvai járás egy része – az utóbbiak szín ukrán települések kivétel nélkül. Ez összesen 147 026 szavazót jelent, tehát lélekszámát tekintve a 73-as a legkisebb körzet Kárpátalján. Az előzetes számítások szerint 49 418 magyar szavazó él a körzetben, vagyis részarányunk mindössze 33,6 százalék... Mint köztudott, mind 1998-ban, mind 2002-ben, amikor vegyes rendszer alapján rendezték a parlamenti választásokat, a 72. számú, Beregszász központú egyéni választókörzetben a magyarság részaránya meghaladta az 50 százalékot.

A körzethatárokról döntő, 82. számú CVK-határozat kimondja, hogy a szavazók átlagos száma az egyéni választókörzetekben 161 140 fő. Az ország területén összesen 225 ilyen állandó egyéni választókörzet alakult. Az már korábban eldőlt, hogy Kárpátalja területén hat egyéni választókörzetet hoznak létre. A már említetteken kívül így további három körzet alakult a megyében. A 70. számú, Szolyva központú egyéni választókörzet részévé lettek a Nagybereznai, az Ökörmezői, a Perecsenyi, a Szolyvai járások, valamint a Munkácsi járás egy része – összesen 166 422 szavazó. A 71. számú, Huszt központú egyéni választókörzet a Huszti járásból, továbbá az Ilosvai járás és a Técsői járás egy-egy részéből áll, ami összesen 154 245 szavazót jelent. A 72. számú, Técső központú egyéni választókörzet magában foglalja a Rahói járáson kívül a Técsői járás egy részét is. A körzethez 173 489 szavazó tartozik.