Ünneplésre gyűltek össze a rahói és Rahó környéki hívek a Nepomuki Szent János Plébániatemplomban 2009. augusztus 20-án, Szent István ünnepén. Ettől a naptól fogva évente mint fogadalmi kisbúcsút ünneplik meg Szent István ünnepét, mert "utódaink emlékébe szeretnénk vésni egyházközségünk magyar gyökereit, minden jóakaratú rahói magyar embert, akik erejüket és tehetségüket azért áldozták, hogy egyházközségünk, itt Európa szívében ma is éljen és virágozzon" - írja az ünnepi határozat.
A szentmise főcelebránsa és ünnepi szónoka dr. Osztie Zoltán plébános úr volt, aki Budapestről érkezett, akivel együtt mutatták be a szemtmisét Mikulyák László rahói, valamint Rácz István técsői plébánosok. Osztie Zoltán plébános a kősziklára épített ház evangéliumi szakaszra építve emelte ki, hogy a magyarság megmaradásának alapja itt, a szórványban csakis a család szeretete és tisztelete lehet, valamint a ragaszkodás a templomhoz és az iskolához, amely a magyar jövő megmaradásának a záloga, ahogy ezt Szent István király is felismerte. A másik alappillére a Szent István-i örökségnek a Mária-tisztelet. Szentbeszéde után Zoltán atya megáldotta a magyar nemzetiszínű szalaggal átkötött új kenyereket, hálát adva Istennek az idei termésért.
A szentáldozást és ünnepi áldást követően tartották meg a helyi magyarok az ünnepi megemlékezést, melyet Tulejbécs Emília, a kőrösmezői magyar iskola diákja szavalatával nyitott meg. Majd a Darabán János rahói festőművész által festett Szent István-oltárkép előtt Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke mondott ünnepi beszédet. Mint fogalmazott, Szent István királyunk napján egyszerre két közösséghez tartozás misztériumát éljük meg: a keresztény közösséghez való tartozásét és a nemzethez való tartozásét. A szónok méltatta a keresztény szent és államalapító király művét, majd kijelentette: "A sors mindenkinek megadja a lehetőséget, hogy helytálljon ott, ahová rendeltetett."
A Szent István király tiszteletére készült oltárképet dr. Osztie Zoltán atya áldotta meg.
A templomi ünnepség után Mikulyák László plébános atya a járási hivatal nagytermébe hívta az ünneplőket, ahol a derceni Gyöngyösbokréta Népi Együttes adott elő magyar néptáncokat, majd magyar énekek és versek hangzottak el. Ennek az ünnepnek a különlegessége volt, hogy Bacskai József beregszászi főkonzul beszéde után a Rahói Római Katolikus Plébánia és a Budapest-Belvárosi Főplébánia két vezetője együttműködési szerződést írt alá, mely szerint a jövőben a két egyházközség lelkipásztorai és hívei a Szent István-i örökség szellemében kívánják gazdagítani és testvérileg segíteni egymást. A szép ünnep záróakkordjaként Mikulyák László plébános és dr. Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke egy "rahói", dr. Osztie Zoltán plébános és Bacskai József főkonzul pedig egy "budapesti" emlékfát ültetett el a plébánia kertjében, annak a fenyőnek a közelében, amelyet 1896-ban ültettek a rahóiak, emlékezetül utódaik számára.