Az Ungvári Járási Állami Közigazgatási Hivatal és az Ungvári Járási Tanács vezetése jelentősen csökkenteni szeretné a költségvetési kiadásokat. Ennek keretében az idén már átalakításokra került sor a járás egészségügyi hálózatában, most pedig utasították a járási oktatási osztályt, hogy készítsen tervet a járás oktatási hálózatának költséghatékonyabbá tételére. A tervezettel kapcsolatban sok találgatást lehet hallani, ezért megkérdeztük az ügyről Kántor Józsefet, az Ungvári Járási Tanács KMKSZ-frakciójának tagját, a tanács oktatási, kulturális és sportbizottságának elnökét, a Nagydobronyi Középiskola igazgatóját.
November 18-án tárgyalt erről a kérdésről az Ungvári Járási Tanács költségvetési és oktatási bizottsága, valamint jelen volt az Ungvári Járási Állami Közigazgatási Hivatal Oktatási Osztályának vezetője és helyettese, akik benyújtottak egy, a járás oktatási hálózatának költséghatékonyabbá tételével kapcsolatos tervezetet. Ebben a tervezetben járásunk összes iskolája meg van említve, mindegyik esetében odaírták javaslataikat.
– Mely iskolákat érintené a leghátrányosabban a tervezett változtatás?
– A legtöbb esetben a létszámhiány miatt az elemi iskolákat vonnák össze az óvodákkal, ahogy ez már megtörtént Császlócon. Ami az általános, illetve középiskolákat illeti, például a Nagygejőci Általános Iskolát középiskolává (III. szintű iskolává) szeretnék felfejleszteni, de ez visszahatna a Kisgejőci Középiskolára, amit középiskolából rögtön elemi iskolává minősítenének vissza, tulajdonképpen összevonva a mostani két intézményt Nagygejőcön. A Tiszasalamoni Általános Iskolát ukrán–magyar kétnyelvű középiskolává alakítanák át, holott ebben a magyar általános iskolában jelenleg csak négy elemi ukrán osztály van. A Szalókai Általános Iskolát is visszaminősítenék elemi iskolává, a szalókai gyerekek az elképzelések szerint az Eszenyi Középiskolában tanulhatnának ezentúl. A Tiszaágteleki Általános Iskolára is ez a sors várna, összevonnák a Kisdobronyi Középiskolával. Palágykomorócon megmaradna az általános iskola, de összevonva a helyi óvodával. Szükség esetén hasonló változtatásokat tart lehetségesnek a tervezet a kis tanulólétszámmal működő hegyvidéki ukrán iskolák esetében is. De ezeknek az elképzelt összevonásoknak az oktatási osztály vezetői sem örülnek.
– Hogyan reagált a tervezetet látva az ön által vezetett bizottság?
– Az oktatási osztály tervezetét az oktatási, kulturális és sportbizottság ilyen formában nem fogadta el. Annyiban maradtunk, hogy a jövő hét végéig a járási oktatási osztálynak be kell nyújtani a konkrét magyarázatokat.
– Az oktatási, kulturális és sportbizottság több tagja is érintett ebben az ügyben...
– Valóban így van. Az Ungvári Járási Tanács általam vezetett bizottságának hat tagjából öt magyar nemzetiségű, közülük négy iskolaigazgató, illetve helyettes. Közöttük a legsúlyosabban érintett magyar iskola, a Kisgejőci Középiskola igazgatója és a Palágykomoróci Általános Iskola igazgatója is tagja a bizottságnak. Természetesen ellenezni fogjuk a magyar iskolák hátrányos jellegű összevonását vagy átalakítását. De hangsúlyoznám, hogy jelenleg csak egy tervezetről beszélünk.
– Mivel indokolják az illetékesek, hogy Kárpátalja leggazdagabb járásában kezdik az iskola-összevonásokat?
– Az első számú indok a takarékosság. Sokkal költséghatékonyabbak a nagy gyereklétszámmal működő iskolák. De emellett kihangsúlyozták, hogy iskolaösszevonások következtében több pénzt tudnak majd a megmaradt iskoláknak jutatni, ennek köszönhetően magasabb színvonalú oktatást tudnának biztosítani.
Mi is azt kérdeztük, hogy miért pont nálunk történik ez, amikor sokkal szegényebb járásokban hasonló intézkedésekre nem került sor.
Amíg a bizottság nem támogatja ezt a tervezetet, addig nem is kerülhet a tanács elé. A bizottság pedig jelenlegi formájában nem támogatja azt.