Mint emlékezetes, a vegyes választási rendszer bevezetését, a most elfogadott törvény kidolgozását eredetileg a Régiók Pártja parlamenti frakciója kezdeményezte. Támogatták az elképzelést a kommunisták, Litvin Blokkja, valamint a Reformok a jövőért parlamenti frakció. Ugyanakkor az ellenzéki BJUT#150;Batykivscsina és az NU#150;NSZ parlamenti frakciói ellenezték a vegyes választási rendszerre való átállást. Az új választási törvényt, amelyet az e célra létrehozott parlamenti bizottság dolgozott ki, végül 366 szavazattal fogadták el, azaz némi meglepetésre az ellenzéki képviselők egy jelentős hányada is megszavazta a jogszabályt.
Megfigyelők szerint azért kapott a tervezet számos ellenzéki szavazatot, mert a jogszabályba javaslatukra számos olyan biztonsági procedúrát és garanciát építettek be, amelyek a választási csalásokat és visszaéléseket hivatottak kiküszöbölni. Így például, nem lehet a jövőben kizárni egy jelöltet a választási küzdelemből csak azért, mert valamilyen hibát vagy hiányosságot fedeznek fel a választási bizottsághoz benyújtott dokumentumaiban.
A mozgóurnás csalások visszaszorítását szolgálja, hogy ismét orvosi igazolásra lesz szükségük azoknak, akik életkorukra, rokkantságra vagy egészségügyi állapotukra hivatkozva nem a hivatalos szavazóhelyeken kívánják leadni voksaikat, hanem otthon.
A választási folyamat nyíltságát hivatott fokozni, hogy a választási bizottságok ülésein engedély vagy meghívás nélkül jelen lehetnek a magasabb szintű választási bizottságok tagjai; a jelöltek és a képviselők, valamint megbízottaik; a pártok által felhatalmazott személyek; a pártok, sőt, a képviselőjelöltek #150; így a függetlenek is #150;, a társadalmi szervezetek hivatalos megfigyelői; a külföldi államok és nemzetközi szervezetek hivatalos megfigyelői, valamint a sajtó képviselői.
A jogszabály rögzíti, hogy a parlamenti mandátumok elosztásában csak azok a pártok vehetnek részt, amelyek a választásokon a szavazatok legalább öt százalékát megszerezték. Hogy a parlamentbe jutási küszöböt háromról öt százalékra emelték, elvben szintén kedvez a legnagyobb ellenzéki pártnak, a Batykivscsinának, amely a legutóbbi felmérés szerint 20 százalék körüli támogatottsággal rendelkezik, hiszen feltételezhető, hogy ők venni fogják az akadályt, miközben megszabadulnak kisebb támogatottságú vetélytársaiktól, mint amilyen például a Szvoboda vagy az Udar, Klicsko pártja, amelyek jelen helyzet szerint nem jutnának be a parlamentbe. Összességében azonban érzékeny veszteséget jelent az ellenzék számára a vegyes választási rendszer visszaállítása, mutatnak rá az elemzők, hiszen az egyéni választókörzetekben jelöltjeiknek nehéz lesz felvenniük a versenyt tehetős és/vagy az adminreszursz támogatásával induló vetélytársaikkal.
A szavazólapokról a jövőben hiányzik majd a "Mindenki ellen" rovat, érvényesen szavazni tehát csak valamelyik jelöltre és pártra lehet.
A törvény kimondja, hogy a 225 egyéni választókörzetet a Központi Választási Bizottság hozza létre, állandó jelleggel. Az ország szavazásra jogosult polgárainak számából kiindulva egy választókörzethez átlagosan mintegy 160 ezer szavazópolgár tartozik majd. Ily módon megyénkben előreláthatóan hat körzetet alakítanak ki. Annak idején a Beregszász központú, magyar többségű körzet a maga mintegy 180 ezer szavazójával a nagyobb körzetek közé tartozott.
Mindez azonban önmagában még nem garantálja, hogy ismét lesz magyar többségű szavazókörzet Kárpátalján. A legoptimálisabb a helyzet e tekintetben az 1998-as választások idején volt, amikor a számottevő magyar lakossággal rendelkező települések túlnyomó többsége egy körzethez tartozott. Abban az évben Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke személyében nyert is a helyi magyarság képviselőjelöltje. Négy évvel később, 2002-ben, amikor egészen mostanáig utoljára szavazhattunk egyéni képviselőjelöltekre, már jelentős mértékben átszabták a körzethatárokat a magyarság rovására #150; nyolc magyarajkú települést csatoltak el a lakosság határozott tiltakozása ellenére a 72. számú, Beregszász központú körzettől.
A törvény kimondja, hogy jelöltállítási joguk a pártoknak van, vagy önjelölés útján az ukrán állampolgároknak. Ez azt jelenti, hogy elvben bárki jelöltetheti magát képviselőnek, aki megfelel a jogszabályi feltételeknek (például büntetlen előélet, ukrán állampolgárság stb.), s le tudja szurkolni a mintegy 12 ezer hrivnya indulási letétet. Egy személy csupán egyetlen párt választási listáján szerepelhet, s mindössze egyetlen egyéni választókörzetben indulhat. Ugyanakkor minden jelölt indulhat egyéniben és pártja választási listáján is.
Az egyéni körzetekben a legtöbb szavazatot szerzett jelöltet tekintik megválasztottnak. Ha valamelyik egyéni választókörzetben két vagy több jelölt azonos számú szavazatot szerez, a körzetben meg kell ismételni a szavazást az egyenlő eredménnyel végzett jelöltekre.