A konferencia kezdetén dr. Brenzovics László levezető elnök, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány elnöke köszöntötte a főiskola zsúfolásig megtelt Esztergom termének közönségét.
Dr. Szikura József, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora nyitó beszédében elmondta, hogy a Magyar Tudósok Világtalálkozója 1996-ban nyilvánította november harmadikát a magyar tudomány napjává, mivel 1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen határozták el a magyar rendek a Magyar Tudományos Akadémia létrehozását. Valójában 2003-ban emelte hivatalosan is a magyar tudomány ünnepévé a Magyar Országgyűlés ezt a napot. A beregszászi főiskola pedig magyar nyelven oktató intézményként és magyar kutatóbázisként minden évben méltatja a magyar tudomány napját.
A rektor úr ezt követően a főiskola id. Fodor István Természettudományi Kutatóintézetének tevékenységét mutatta be. Ismertette az intézet névadójának, az Ungvári Állami Egyetem egykori professzorának tudományos pályáját. Id. Fodor István 1946-tól volt az ungvári egyetem munkatársa, ahol többek között növénygyűjteményeket létesített, vezette a botanikus kertet, oktatta és nevelte a tudományos kutatók és biológiatanárok nemzedékeit. Mellette feltárta Kárpátalja kultúrflórájának egzotikus növényeit, ezenkívül foglalkozott a romboló árvizek okaival és az Északkeleti-Kárpátokban a felső erdőhatár visszaállításának kérdésével. Munkásságával kiérdemelte, hogy róla nevezzék el a főiskola természettudományi kutatóintézetét – jelentette ki Szikura József. A főiskola természettudományi kutatóintézete feladatának tekinti Kárpátalja természeti kincseinek és az itt tenyésző növényeknek a felkutatását, tudományos igényű feltérképezését és megőrzésének elősegítését. Ezt a munkát hivatott segíteni a főiskola Nagyberegen létrehozott botanikai kertje is.
Az intézet névadójának fia, ifj. Fodor István mikrobiológiával és genetikai kutatásokkal foglalkozik, a Gödöllői Biotechnológiai Központ munkatársa. Előadásában az elmúlt 15 évben az USA-ban, a Californiai Egyetemen végzett genetikai kutatásairól beszélt a hallgatóságnak. E kutatás lényege, hogy létrehoztak olyan speciális transzgénikus vírustörzseket, amelyek egyelőre egerekben gyógyítani tudják a rákos sejteket, illetve a vírusokba épített világító fehérjéknek köszönhetően láthatóvá tudják tenni a növekedő daganatot az élő szervezetben.
Dr. Szikura József olvasta fel Milán Blazek, a Cseh Tudományos Akadémia Botanikus Kertje nyugalmazott igazgatójának az Iriszek nemesítésével kapcsolatos előadását.
A főiskola tanárai, Medvecz Andrea és Karmacsi Zoltán ismertették a Rákóczi-főiskola 10 éve alakult másik két tudományos intézetének munkáját. A történelemtudomány, szociológia, neveléstudomány, politikatudomány, néprajz és kulturális antropológia, valamint azok társtudományai körébe tartozó kutatásokkal a Lehoczky Tivadar Intézet foglalkozik, míg a Hodinka Antal Intézet munkatársai nyelvészeti kutatásokat végeznek.
A konferencia végén dr. Brenzovics László ismertette dr. Soós Kálmánnak, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola júliusban váratlanul elhunyt rektorának életútját és tudományos munkásságát abból az alkalomból, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága október 27-i budapesti ülésén egyhangú szavazással jóváhagyta, hogy posztumusz Arany János-díjjal ismeri el Soós Kálmán kiemelkedő tudományos, intézményszervező és oktatói munkásságát. Méltatta a főiskola nagyformátumú néhai rektorát Duray Miklós felvidéki magyar politikus, író is: "Az egész Kárpát-medencének tisztelettel kell adóznia azok előtt, akik a magyar felsőoktatás érdekében Magyarország határain túl tettek, áldoztak, cselekedtek... Tisztelettel kell adózni azoknak, akik 1993-ban itt összefogtak és kitűzték célul, hogy felsőoktatási intézményt hoznak létre. Nagyon örülök, hogy ismerhettem őt, hogy szoros szálak fűztek egymáshoz bennünket, hogy csendes szavaival, de rendíthetetlen, a jövőbe és a magyar szellem és nemzet fejlődésébe vetett hitét megoszthatta velem, és közösen gondolkozhattunk. Önök legyenek büszkék arra, hogy sokáig együtt lehettek vele, és sokáig emlékezzenek rá."
Az akadémia Arany János-díját Soós Kálmán özvegye, Soósné Nyeste Katalin vette át.