Fontos, hogy a KMKSZ a pillanatnyi politikai erőviszonyoktól függetlenül kiálljon a magyar érdekek mellett és megakadályozza, hogy a magyarság rovására nyerészkedjenek, ahogyan az az aknaszlatinai sóbánya és a nagymuzsalyi aranybánya ügyében is gyanítható, hangsúlyozta Kovács Miklós.
Az aknaszlatinai magyarok tervezett kitelepítéséről, a kárpátaljai magyarság támogatási rendszereinek működéséről, illetve a készülő ukrajnai földreformból adódó teendőkről tárgyalt egyebek mellett múlt szombaton a Barkaszói Középiskolában megtartott ülésén a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) választmánya.
Kovács Miklós hagyományos elnöki beszámolóját személyi kérdésekkel kezdte. A KMKSZ vezetője tájékoztatta a választmányt arról, hogy dr. Soós Kálmán tragikus halálát követően az ungvári járási középszintű szervezet rendkívüli közgyűlésén Balogh Líviát választotta meg elnökéül, a választmányban megüresedett helyet pedig Gajdos Katalin eddigi póttag foglalhatta el. Kovács Miklós bejelentette, hogy lemondott tisztéről Milován Sándor alelnök, akit a Szövetség tavaszi közgyűlésén erősített meg tisztében. Az elnökségben konszenzus alakult ki arról, hogy a megüresedett tisztség betöltéséről a KMKSZ következő közgyűlésén döntenek majd, jelezte a Szövetség első számú vezetője.
A KMKSZ számára elsőrendű politikai érdek, hogy a vízumajánlások kiadása kapcsán a korrupció gyanújának árnyéka se vetülhessen a Szövetségre, amely jelenleg a történelmi egyházak közreműködésével immár egyedüli szervezetként jogosult ezen okmány kiadására, hangsúlyozta Kovács Miklós. Az elnök emlékeztetett ezzel összefüggésben arra a romboló hatásra, amit az UMDSZ magyarigazolvány-kiadási gyakorlata kapcsán felmerült gyanú okozott. A KMKSZ nem züllhet le erre a szintre, hangsúlyozta a Szövetség elnöke, aki bejelentette: bár a Szövetség tagsága körében még egyetlen esetben sem merült fel a korrupció gyanúja, további intézkedéseket foganatosítanak annak érdekében, hogy megelőzzenek bármilyen esetleges visszaélést a vízumajánlások kiadásával összefüggésben.
Fontos, hogy a KMKSZ a pillanatnyi politikai erőviszonyoktól függetlenül kiálljon a magyar érdekek mellett és megakadályozza, hogy a magyarság rovására nyerészkedjenek, ahogyan az az aknaszlatinai sóbánya és a nagymuzsalyi aranybánya ügyében is gyanítható, hangsúlyozta Kovács Miklós. Magyarország következetesen kiáll a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezet mellett a hatalommal folytatott csatáinkban, ám ennek hatékonysága igen alacsony, hangzott el. Az ukrán hatóságok lekezelően bánnak Magyarországgal, az államközi vegyes bizottságok gyakorlatilag nem működnek, tette hozzá a szónok.
Ebből a szempontból döntő, mutatott rá a KMKSZ elnöke, hogy az ukrán politika jelenleg úgy látja, az országot nyugatról fenyegeti veszély, holott az Kijevet mindig is Moszkva irányából fenyegette. Mivel azonban a jelenlegi ukrán hatalom oroszpárti, nem folytathatnak szavazóbázisuk elvesztésének kockáztatása nélkül oroszellenes politikát.
Kovács Miklós emlékeztetett: az UMDSZ az elnökválasztás idején arra buzdította a helyi magyarságot, hogy az oroszpárti elnökjelöltre szavazzon, mivel az nemzetiségpárti, ha megválasztása után támogatni fogja az oroszokat, nem teheti meg, hogy a magyarokat ne támogassa. Azóta kiderült, hogy igenis megteheti és meg is teszi, szögezte le a KMKSZ elnöke. Hozzátette: "Van egy internacionalista oroszbarát hatalmunk, amely most ugyanúgy viselkedik velünk, magyarokkal, mint korábban a nacionalisták".
Az UMDSZ-nek nem sikerült beváltania a magyar nyelvhasználat visszaállításával kapcsolatos korábbi ígéreteit, jelezte Kovács Miklós. Véleménye szerint a Gajdos István vezette szervezet éppen azért kezdeményezte a magyar himnusz engedélyezését a Beregszászi járásban és Beregszászban, mert érzékelik, hogy képtelenek teljesíteni a korábban vállaltakat. Csakhogy kiderült, a hatalompárti érdekek kiszolgálóinak még ezt a gesztust sem engedélyezik – mutatott rá a szónok –, mikor pedig kipattant a botrány a magyar himnusz miatt, valamennyien megfutamodtak. Az ügyészségi óvással szemben csak a KMKSZ beregszászi járási képviselői álltak ki, tartottak ki becsületből himnuszunk mellett, mondta.
A választmány a továbbiakban tárgyalta az Aknaszlatináról kitelepíteni szándékozott, döntően magyar lakosság problémáját. A kérdést felvezetve dr. Brenzovics László alelnök, megyei tanácsi képviselő emlékeztetett, hogy a fenntartóinak felelőtlensége miatt tönkrement bánya körüli áldatlan állapotokra már az előző összehívású megyei tanács is felhívta az illetékesek figyelmét. Idővel kialakult ugyan egy rendezési terv a katasztrófahelyzet kezelésére, ám azt a helybéliek megkérdezése nélkül dolgozták ki, s annak részeként több száz helyi lakost, javarészt magyarokat, a bányaomlások által veszélyeztetett zónából a távoli, ukránok lakta Talaborfaluba költöztetnék át – emlékeztetett a KMKSZ alelnöke. Az aknaszlatinaiak véleményét tolmácsolva Kocserha János alpolgármester és Szedlák Gyula, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke egybehangzóan leszögezték: a lakosság nem kívánja elhagyni a települést, a tervezett kitelepítés az aknaszlatinai magyar közösség szétverését jelentené. A KMKSZ választmánya ezek után úgy döntött, levélben fordul Ukrajna elnökéhez, valamint a határon átnyúló és a határ menti együttműködés kérdéseiben illetékes ukrán–magyar kormányközi vegyes bizottság elnökeihez, amelyben kéri, ne telepítsék ki az aknaszlatinaiakat, hanem keressenek megoldást az elhelyezésükre a településen, illetve a közeli Alsóapsa vagy Tiszafejéregyháza területén. Ezenkívül a választmány szorgalmazza, hogy fogadjanak el programot Aknaszlatina szociális fejlesztésére, s biztosítsák annak megfelelő finanszírozását.
A kárpátaljai magyarság támogatási rendszereinek működéséről beszámolva Gulácsy Géza, a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezetének elnöke elmondta: a Szövetség eddig 39 510 vízumajánlást adott ki. A kapcsolattartási támogatás vonatkozásában elhangzott, a KMKSZ Jótékonysági Alapítvány (KMKSZ JA) regionális irodái eddig 20 038 pályázatot fogadtak be, a támogatás folyósítása jelenleg zökkenőmentes.
A KMKSZ JA által működtetett kisösszegű pályázati rendszert idén összesen 36 millió forintos keretösszeggel hirdették meg, amire összesen 79 pályázat érkezett. A pályázatok túlnyomó többségét elfogadták, sajnos Magyarországon máig nem hirdettek hivatalos eredményt, így késik az elnyert támogatás folyósítása, tudhattuk meg.
Az oktatási-nevelési, tankönyv-taneszköz, illetve hallgatói pályázatok befogadása és elbírálása lezajlott. A központ ez évben összesen 19 939 pályázatot fogadott. Idén először az óvodások is támogatásban részesültek, ami mintegy 3800 pluszpályázatot jelentett, ugyanakkor a korábbiaknál valamivel kevesebb felsőoktatásban részt vevő hallgató igényelte a támogatást. A pályázatok kevesebb, mint fél százalékát utasították el, a támogatások folyósítása az év végén várható, mondta el Gulácsy Géza.
A választmány tárgyalta a szövetségi tagnyilvántartás felülvizsgálatának, az új adatlapok bevezetésének menetét. Az új nyilvántartásnak a következő közgyűlésig el kell készülnie, emlékeztetett Kovács Miklós.
A választmány beszámolót hallgatott meg a Szövetség őszre tervezett rendezvényeiről. A KMKSZ október 6-án a nagyszőlősi Perényi-szobornál emlékezik meg az aradi vértanúkról. Október 15–16-án kerül sor az ugyancsak hagyományos honfoglalási emlékünnepségre Tiszacsomán. A korábbi évekhez hasonlóan idén is Beregszászban tartja a Szövetség emlékünnepségét az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójának tiszteletére október 23-án. November első napjaiban kerül sor az Arany Ősz kórustalálkozóra Técsőn. Az esemény pontos időpontjáról és helyszínéről a közeljövőben tájékoztatják a szervezők az érdeklődőket a sajtón keresztül. A KMKSZ alapszervezeteinek éves konferenciájára ebben az esztendőben november 12–13-án kerül sor az ungvári járási Antalócon.
A KMKSZ levéllel fordul a Magyar Külügyminisztériumhoz annak érdekében, hogy vizsgálják meg a Szövetség által jelenleg kiadott vízumtámogatási nyilatkozatok érvényességi idejének a jelenlegi egy esztendőről 2-3 évre történő meghosszabbításának lehetőségét.
Egyes hírek szerint a jövőben a nagymuzsalyi bányában helyben, a veszélyes ciántechnológiával nyernék ki az aranyat a kitermelt kőzetből, ami beláthatatlan következményekkel járna az egész térségre nézve, hangzott el. A Szövetség ezért levélben fordul a határon átnyúló és a határ menti együttműködés kérdéseiben illetékes ukrán–magyar kormányközi vegyes bizottság elnökeihez a nagymuzsalyi aranybánya tervezett újranyitása miatt, döntött a választmány.
A választmány tárgyalt az ukrajnai földreformmal összefüggő, a közelmúltban napvilágot látott törvénytervezetekről. Brenzovics László alelnök hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarság mintegy 70 százaléka falun él, s jelentős hányaduk a mezőgazdaságból próbál megélni. A KMKSZ feladatának tekinti a lakosság tájékoztatását a küszöbön álló változásokról, illetve stratégiát dolgoz ki annak érdekében, hogy a termőföldek magyar kézen maradjanak a régióban, tette hozzá. A választmány az elhangzottak alapján felkérte Őr Hidi László nagydobronyi vállalkozót, a testület tagját, hogy e célból hozzon létre eseti bizottságot.