Németh Zsolt: Lejárt a türelmi idő

Német Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke a Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemen határozottabb anyaországi fellépést sürgetett a kárpátaljai magyar oktatásügy megmentése érdekében.

- Budapestről nézve hogyan látják a kárpátaljai magyar oktatási rendszer ukránosítását?

- Nagyon szomorú fejezete a kárpátaljai magyarság történetének az elmúlt egy esztendő, amikor is láthattuk, hogy az ukrán politikában felerősödött a magyar oktatás helyzetének ellehetetlenítésére irányuló törekvés. Úgy vélem, hogy súlyosan veszélyezteti a kárpátaljai magyarság jövőjét, ha az ukrán állam megfosztja őket az oktatás lehetőségétől, oktatási intézményeiktől. Márpedig, ha nem lehet magyarul érettségizni, felvételizni, akkor komoly veszély fenyegeti a kárpátaljai magyarok egész oktatási rendszerét - nemcsak a főiskolát, hanem az egész közoktatási rendszert is. Azt hiszem, Ukrajnának be kell látnia, hogy Magyarország nagyon fontos támasza lehet ennek az országnak az elkövetkező években, viszont ezért a támogatásért cserébe vannak elvárásaink. Ma a legegyértelműbb elvárás az, hogy szeretnénk megőrizni a kárpátaljai magyarság oktatási rendszerét, elvárjuk, hogy vonják vissza az ominózus oktatási miniszteri rendeletet, és találjunk olyan megoldást erre a problémára, amely biztosítja a kárpátaljai magyar oktatási rendszer fennmaradását, működőképességének megőrzését.

- Magyarország már a legmagasabb szintű kétoldalú tárgyalásokon is felvetette a magyar oktatás kérdését, ám eredménytelenül. Mit lehet tenni még ez ügyben?

- Ukrajna elnökválasztás előtt áll. Úgy gondolom, hogy a magyar külpolitikának elő kell állítania egy olyan helyzetet, amikor az államelnök-jelölteknek állást kell foglalniuk ebben a kérdésben. Ehhez az a legkézenfekvőbb eszköz, ha Magyarország "nemzetköziesíti" a kárpátaljai magyarság oktatásügyével kapcsolatos problémát, azaz nemzetközi fórumokon is felvetjük azt. Ezenkívül kezdeményezni fogjuk, hogy amennyiben szeptemberig, tehát a következő tanév kezdetéig Ukrajna nem változtatja meg a hozzáállását ehhez a kérdéshez, a magyar törvényhozás fogadjon el országgyűlési határozatot a kárpátaljai magyar oktatás ügyében.

- És amennyiben ez sem segít?

- Idáig azt gondoltuk, hogy a kérdés csendes diplomáciával, a kétoldalú kapcsolatok szintjén is rendezhető, de sajnos be kell látnunk, hogy minden jel szerint ez a módszer nem vezetett eredményre. Amennyiben viszont kilépünk a nemzetközi színtérre, szerteágazó lehetőségeink vannak. Például össze lehetne hangolni Magyarország fellépését Romániáéval, amely ugyancsak érintett ez ügyben. Egy román-magyar közös fellépésnek pedig már mindenképpen meg kell ütnie az ingerküszöböt Kijevben. Úgy vélem, hogy ezen túlmenően sem vagyunk eszköztelenek ebben a kérdésben.

- A magyar parlament külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnökeként hogyan látja a magyar-magyar viszony alakulását az elmúlt időszakban?

- Egyáltalán nem vagyok nyugodt a magyar-magyar kapcsolatok alakulását illetően. Ugyancsak megterhelte e kapcsolatrendszert előbb a Gyurcsány-, majd a mostani Bajnai-korszak. Gondolok itt mindenekelőtt a 2004. december 5-i sikertelen népszavazásra, de általában véve is olybá tűnik, mintha a kormányzat számára nem léteznének a határon túli magyarok. Nagyon hiányolom a nemzetrészek közötti működőképes konzultációs rendszereket, különösen a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT). Ugyanis a MÁÉRT tagolta és ütemezte a magyar nemzetpolitika teendőit az ezt megelőző időszakban. Ma hiányzik ez a fórum, ez az erő. Ugyancsak gondot jelent, hogy a jelenlegi magyar kormányzatnak gyakorlatilag nincs értékelhető nemzetpolitikája.

- Milyen feladatokat látna ezen a területen?

- Az új, nemzeti-polgári kormányzatnak rendkívül fontos teendői lesznek ezen a területen. Mindenekelőtt be kell gyógyítani a sebeket. Azt hiszem, hogy a kettős állampolgárság kérdésére mindenképpen valamiféle megoldást kell majd találni. Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy sikerüljön konszenzust kialakítani a magyar és a határon túli magyar politika szereplői között. Véleményem szerint egyébként erre most is megvan a lehetőség, nem igaz az a vád a szocialisták részéről, hogy ezt a konszenzust a Fidesz és a határon túli "segédcsapatai" akadályozzák meg. Ilyenkor arra szoktak hivatkozni, hogy 2004 novemberében a MÁÉRT ülésén mi el akartuk szigetelni a kormányt. Mindannyian emlékezhetünk, hogy ami akkor történt, az a kettős állampolgárság kérdésével volt magyarázható. A működőképes magyar-magyar együttműködésre a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) a legjobb példa, amely bizonyítja, hogy lehet konszenzust kimunkálni. A probléma az, hogy jelenleg ennek a konszenzusnak éppen a magyar kormányzat nem része, hiszen jóformán nem vesz részt a KMKF működésében, miközben például a szocialista párt igen. Úgy gondolom, hogy a konszenzusalkotás feladata különösen fontos lesz a jövőben. Közösen kell végiggondolnunk, hogy mi változott az elmúlt években, milyen új kihívások jelentkeztek, és melyek azok a folytatható folyamatok, amelyek még az előző polgári kormányzat idején indultak. Gondolok itt mindenekelőtt a felsőoktatási intézményrendszerre, vagy általában az oktatásügyre, amelynek kiemelt szerepet kell kapnia egy jövendőbeli magyar nemzetpolitikában. Az új kihívások közül megemlíthetném európai uniós tagságunkat, hiszen a regionális együttműködésben, a határtérségek fejlesztésében, az európai uniós források lehívásában a magyar nemzetpolitika számára egészen szerteágazó lehetőségek rejlenek. De ezt mindenféleképpen be kell illeszteni a jövendőbeli magyar nemzetpolitika eszközrendszerébe.