Nagyszabású, a Kárpát-medence hét országára kiterjedő rendezvénysorozat egyik helyszíne volt múlt vasárnap Nagyszőlős.
Az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Magyarország május 8-án rendhagyó módon ünnepelte meg az Európa Napot, amennyiben hét környező, magyarok által is lakott Kárpát-medencei országot-régiót-várost is bevont az ünneplésbe. A Természetesen együtt! mottóval megrendezett esemény keretében az ausztriai Alsó- és Felsőőrön, a szerbiai Eszéken, a szlovéniai Lendván, a horvátországi Magyarkanizsán, a szlovákiai Párkányban, a romániai Sepsiszentgyörgyön és az ukrajnai Nagyszőlősön egész napos program várta a közönséget, amely bemutatta e többnemzetiségű régiók kultúráját, múltját és jelenét. Nagyszőlősön a Magyar Köztársaság kormányának és az Európai Bizottságnak a támogatásával megvalósuló rendezvénysorozat egybeesett a járás hagyományos borfesztiváljával, minek következtében különösen eseménydús, látványos és pezsgő ünnepség kerekedett Ugocsa központjában. A nap eseményeit azok is nyomon követhették, akik nem látogattak ki valamelyik eseményre, hiszen a Duna Televízió élőben tudósított valamennyi helyszínről reggeltől estig.
Nagyszőlősön az Európa napi ünnepi program reggel kilenc órakor kezdődött a Béke téren, ahol mindjárt két szabadtéri színpadon váltották egymást a műsorszámok. Előbb a nagydobronyi Hímes néptáncegyüttes lépett színpadra, s mutatta be a település lakodalmas szokásait sok tánccal és énekkel körítve, majd a tiszapéterfalvai óvodások együttese adott elő népi játékokat. Mindkét csoportot a méltán népszerű tiszántúli népzenei együttes, a Kokas banda kísérte.
A táncosok után a Salánki Hagyományőrző Íjászkör tagjai léptek a színpadra, hogy bemutassák elődeink viseletét és fegyverzetét honfoglaló őseink idejétől egészen az 1848-49-es szabadságharcig, s fülsiketítő ostorcsattogtatással bizonyítsák, mennyire ügyes "fegyverforgatók". A vitézek és vitéz leányok között többek között honfoglalás kori nomádok, középkori páncélos lovagok az Árpád-korból, kuruc vitézek és negyvennyolcas huszárok pompáztak teljes harci díszben.
A rendezvény hivatalos megnyitóján délelőtt tíz órakor Bocskai István, Nagyszőlős polgármestere ünnepi beszédében arról beszélt, hogy az Európa Nap egy, az országok közötti sikeres, a közös értékeken és érdekeken alapuló együttműködési modell megvalósításának szimbóluma. Emlékeztetett: Victor Hugo több mint másfél évszázaddal ezelőtt előre látta, hogy kontinensünk valamennyi országa egyesül, miközben megőrzik identitásukat, egyediségüket. Ukrajna e folyamat résztvevője, hiszen annak idején a demokratikus elvek megszilárdítása, az európai intézményekbe való integrálódás mellett döntött, tette hozzá. Mint fogalmazott, az Európa Naphoz hasonló rendezvények célja a jószomszédi kapcsolatok erősítése az Európai Unió országaival, az európai közösség eszméinek és értékeinek megismertetése a lakossággal, a kulturális kapcsolatok további elmélyítése. "Városunkat szoros gazdasági és kulturális kapcsolatok fűzik az Európai Unió számos tagállamához, ami ismételten arra emlékeztet, hogy Európa nem Ukrajna határain túl kezdődik, hanem mi is tagjai vagyunk az európai közösségnek" – mondta.
Tóth István, a Magyar Köztársaság beregszászi főkonzulja köszöntőjében úgy fogalmazott, a rendezvény szlogenje – Természetesen együtt! – azt is sugallja, hogy Nagyszőlősön és Kárpátalja-szerte az együttélés egészen természetes és hagyományosan baráti. Mint kifejtette, az Európa Nap rendezvényei igazolják, hogy a kultúrák érintkeznek, táplálkoznak egymásból. Kitűnő példa erre a rendezvényen ugyancsak fellépő Técsői banda, amely virtuóz módon tudja előadni az itt élő népek zenéjét, tette hozzá a beregszászi főkonzul.
A szónokok után a Kárpátalja-szerte ismert Cók-Mók Bábszínház vette birtokába a színpadot. Ők Vitéz Lászlónak az elátkozott malombeli kalandjaival szórakoztatták a nagyérdeműt, mindenekelőtt a léggömbökkel és vattacukorral felszerelkezett apróságokat.
Ezt követően a Beregszász Dixieland Band adott elő klasszikus melódiákat hatalmas sikerrel. Két örökzöld dallam között a szomszédos nagyszínpadon a Street Dance moderntánc-együttes mutatta be fantáziadús koreográfiáit nagy tetszést aratva.
Nem sokkal dél előtt az Európa Napra kilátogató közönség, a díszvendégek és a fellépők csatlakoztak a Ugocsai szőlőtőke elnevezésű hagyományos borfesztivál ünnepi menetéhez, mely a városközpontból a borfesztivál és az Európa Nap másik, közös helyszínére, a Perényi parkba vonult. A park bejáratánál szláv hagyomány szerint kenyérrel és sóval, továbbá – nyilván a borfesztiválra való tekintettel – borral köszöntötték a vendégeket. A park szabadtéri színpadán, a hatalmas ősfák árnyékában került sor a borfesztivál hivatalos megnyitó ünnepségére. A rendezők a vendégek között üdvözölhették többek között Tóth Istvánt, a Magyar Köztársaság beregszászi főkonzulját, Bacskai József ungvári magyar főkonzult, Milován Orsolyát, a Magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) főosztályvezetőjét, A. Szabó Magdát, az Európa Nap szervezésében közreműködő magyar Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező Nonprofit Kft. nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetőjét, Ljubka Katalint, a KIM nemzetpolitikai államtitkárságának osztályvezetőjét, Kónya Istvánt, a Békés Megyei Közgyűlés alelnökét, Gyula és Eger városok küldöttségeit, Andrij Szerbajlót, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökének helyettesét. Az ünnepi beszédeket követően a hagyományőrző népzenei és néptánc együttesek vették birtokukba a színpadot, köztük a Kokas banda, a derceni Gyöngyösbokréta néptáncegyüttes és a Técsői banda, melyek az Európa napi program keretében léptek közönség elé.
A parkban eközben valóságos népünnepély bontakozott ki. Az egyik kacskaringós sétány mentén például a régió bortermelői kínálták hordóik levét, míg a másik irányban a falusi udvarházak versenyére benevezett települések kiállításai sorakoztak. Az elkerített "telkeken" az ugocsai falvak igyekeztek bemutatni hagyományaikat, értékeiket, s nem mellesleg megvendégelni a betérő vendégeket.
A salánki udvarház úttörőnek bizonyult a tekintetben, hogy a hagyományőrzést helyezte előtérbe, s így sikerült elkerülnie, hogy arra rátelepedjék az esemény népünnepély jellege, miközben azért a helyi finomságokból is ízelítőt kaphattunk. "Igyekeztünk a hagyományos módon berendezni a salánki házat, ahogyan egy egyosztatú falusi otthont szoktak, tehát megtalálható benne többek között a karosláda és a bölcső is, s a falon láthatók az ősök fényképei" – mutatta be birodalmát dr. Kész Margit néprajzkutató. Ő gondoskodott arról is, hogy a ház bejárata mellett folyvást működjék a szövőszék, azaz az esztováta, a padon fiatal leányok hímezzék a terítőnek való vásznat. Mellettük a legények kapanyelet faragtak, illetve bemutatták a faluban nagy hagyományokkal rendelkező bodnármesterség fogásait. Az ételek terén is igyekeztek a hagyományokat követni a salánkiak: két asszony nem győzte sütni a helyi süteménykülönlegességet, a porcukorral megszórt laptacsőrögét (hólabdát) és a klasszikusnak nevezhető rétest. Annyiban tértek el csupán a szokásoktól a szervezők, hogy egészben sütötték a disznót, de még ez sem volt "egészen" véletlen. "Úgy gondoltuk, ebben sem térünk el különösebben a valóságtól, hiszen Salánk a kuruc hagyományairól híres, a kurucok viszont nagyon szerették az egyben sültet" – indokolta a döntést Kész Margit. A néphagyományokra alapozó salánki koncepció helyességét igazolta a zsűri döntése is: első helyen végeztek az udvarházak versenyében, s az EU-különdíjat is ők vihették haza.
A malacsülteknek egyébként igen nagy sikere volt ezen a napon, különösen a hungarikumnak számító mangalicának, amelyből az Európa napi programokat szervezőknek köszönhetően ingyen kaphatott kóstolót mindenki. A mangalicákat a biotermesztéssel foglalkozó Tüzes Pál szállította Batárról egyéb biotermékekkel – lekvárokkal, szörpökkel és egyéb ivólevekkel – együtt. Bevalljuk, nem tudjuk, ez utóbbiak hogyan fogytak, az azonban bizonyos, hogy a mangalicákat nyárson forgató szakácsok körül szünet nélkül óriási, fogyni nem akaró tömeg tolongott, hogy azután elégedetten, tekintélyes húsdarabokkal, sült kolbásszal megrakott tányérokkal távozzanak. "A mangalicáról tudni kell, hogy egy őshonos magyar fajta, tulajdonképpen egy félvad disznó, amelyet szabadtartásban nevelünk" – magyarázta a gazda. Hogy miben különbözik a mangalica a hagyományos sertéstől? "A szakértők az állítják, érződik a húsán a vadtartás, az, hogy tápot egyáltalán nem kap. Egy húsdegusztátor egyszer azt mondta rá, olyan, akár a vaddisznó húsa" – tudjuk meg Tüzes Páltól.
Természetesen ott volt a Perényi parkban a Salánki Hagyományőrző Íjászkör is, amelynek tagjai jurtabemutatót tartottak, a vállalkozó szellemű gyerekeket pedig lóra ültették és honfoglaló őseink kedvelt fegyverét, az íjat is kipróbáltatták velük. De az óvatosabbak is jól szórakoztak mellettük: szívesen fényképeződtek a hatalmas páncélos lovagokkal meg a nyalka magyar huszárokkal.
Az Európa Nap kulturális programja keretében reprezentatív tárlat nyílt a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) művészeinek alkotásaiból. A Perényi-kastély emeleti nagytermében huszonnégy alkotó mintegy száz alkotását – festményeket, grafikákat, szobrokat, kerámiákat és plasztikákat – tekinthette meg a helyi és az idelátogató művészetkedvelő közönség. A kiállítás előreláthatóan a hét végéig tart nyitva. A kiállítás kapcsán a szervezők díszes katalógust jelentettek meg.
Az Európa napi program Nagyszőlősön az esti órákban ért véget a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház (Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház) előadásával. A beregszászi művészek ezúttal Karnyóné című produkciójukat mutatták be a hálás és érdeklődő publikumnak a Nagyszőlősi Művelődési Házban, ahol erre az estére minden hely elkelt. A Csokonai Vitéz Mihály Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak című, klasszikusnak számító komédiájából a Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila által rendezett előadás Ugocsa fővárosában is nagy sikert aratott.
Az Európa napi programok szervezésében a Hungarofest partnere volt a KMKSZ megyei és helyi alapszervezete.