Számos nagyszerű rendezvénnyel méltatták Kárpátalján a magyar kultúra napját a hét végén. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) beregszászi és ungvári központi rendezvényein Örkény István Tóték című drámáját láthatta a közönség a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház társulatának előadásában.
Múlt pénteken, az ünnep előestéjén, a beregszászi színházban a szervezők nevében Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke köszöntötte az egybegyűlteket a magyar kultúra napja alkalmából, s kívánt jó szórakozást az élő magyar kultúra élvezetéhez, a színházi előadáshoz.
Ünnepi beszédében Tóth István, a Magyar Köztársaság Beregszászi Konzulátusának főkonzulja a bemutatandó színmű kapcsán mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy mi, magyarok és nem magyarok ebben a térségben tulajdonképpen az Örkény által is emlegetett groteszkben éltük és éljük az életünket. "A rémség és a nevetés komikus elemekkel vegyítve, ez járta át az életünket. Különösen itt Kárpátalján, ahol a vicc is arról szól, hogyan lehetett sok, azóta megszűnt állam polgárának lenni úgy, hogy a helybéli élete során akár egyetlen lakcímmel rendelkezett" mondta. Mint megjegyezte, humor és sztoikus derű nélkül bizonyos, hogy a nagy és sűrű fordulatokat nem tudtuk volna túlélni. Utalva a szerzőnek arra a Tótékkal kapcsolatos megállapítására, miszerint "az embernek a cselekvés az utolsó és egyetlen reménye", a főkonzul magyar kultúra napi beszédét e szavakkal zárta: "Helyezzük tehát minden elszántságunkat az utolsó és egyetlen reménybe, a cselekvésbe. Cselekedjünk megmaradásunk rdekében nap mint nap!"
Másnap, január 22-én, amikor a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc befejezte a Himnusz megírását, az ungvári Kárpátaljai Megyei Ukrán Zenei Drámai Színház hatalmas nézőterét is megtöltötte a magyar kultúrát szerető és tisztelő közönség.
Az egybegyűltek előtt Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke mondott ünnepi beszédet. A szónok a bemutatandó színielőadás kapcsán rámutatott: "A darab, Örkény István Tótékja a zsarnokságról szól, a zsarnokság mikroszerkezetéről. Arról, hogy a zsarnoksághoz nemcsak zsarnok kell, hanem az is, hogy magukat kiszolgáltatottnak érző emberek a saját engedékenységükkel a csíra-zsarnokságból neveljenek beleegyezésükkel, félelmükkel, aggodalmaikkal egy, az életet megkeserítő, a normális emberi viszonyokat megfojtó zsarnokságot". Mint jelezte, magunk is találkozhatunk a zsarnoksággal kicsiben és nagyban egyaránt, s a magyar kultúra is feldolgozta a maga módján azt az örök emberi problémát, hogy miként képesek az emberek "kis zsarnokpalántákból fojtogató zsarnokdzsungelt nevelni". Ezt a jelenséget most egy magyar klasszikus darabot saját színészeink előadásában végignézve a kultúra szintjén is megragadhatjuk, tette hozzá a KMKSZ elnöke. "Adja Isten, hogy a mindennapjaink szintjén képesek legyünk megharcolni a küzdelmet a zsarnoksággal, és legyőzni azt mind mikroszinten, mind egy-egy kollektíva szintjén, mind pedig nagyban" mondta végezetül Kovács Miklós.
Az ünnepi előadások megrendezését a KMKSZ mellett a Szülőföld Alap támogatta.